Tevenyakú fátyolkák, Vízifátyolkák, Recésszárnyúak és Csőrös rovarok

Előszó

Raphidioptera - Tevenyakú fátyolkák

A tevenyakúakat, vagy más néven tevenyakú fátyolkákat hosszú időn keresztül a Recésszárnyúak (Neuroptera), majd a Nagyszárnyúak (Megaloptera) egyik alrendjébe sorolták. Önálló rend fokozatra való emelését szervezetüknek az előbbiektől jelentősen eltérő felépítése és fejlettsége indokolja.
Fejük (caput) hát-hasi irányban erősen lapított, többnyire ovális, fekete, nagyméretű. A tevenyakúak szájszerve jól fejlett; ragadozó életmódjuk során az áldozat fogvatartására, megsebzésére és szétdarabolására igen alkalmas. Alsó ajkuk (labium) széles, lemezszerű, elülső-oldalsó peremén két pár 3-ízű alsó ajki tapogató (palpus labialis) ered, amely középső részén erősen benyomott. Alsó állkapcsuk (maxilla) több részből áll: az alapi vagy tőíz (cardo) erőtelje, a belső felszínén eredő szár (stipes) gyengén fejlett, alig, vagy nem is látható, a csúcsíz (galea) erős, vaskos; külső felszínén eredő alsó állkapcsi tapogató (palpus maxillaris) 4-5 ízből áll. Felső állkapcsuk (mandibulae) széles, kard alakú, belső peremén szabálytalan alakú és változó számú fogak vannak. Felső ajkuk (labrum) széles, lapos, lemezszerű; nyugalomban fleülről nézve a szájszerveket teljesen, a felső állkapcsot pedig nagyrészt elfedi. Fejpajzsuk (clypeus) széles, lapos; sárga vagy barna színű, ritkán vörhenyes vagy fekete. A fejpajzs mögötti lemez, a homlok (frons), a csápok vonaláig terjed... Vissza