| Az iparvállalatok üzemtanának egyes alapvető kérdései | 7 |
| A vállalat, mint önálló gazdasági szervezet | |
| Kis- és nagyüzem | |
| Iparvállalatok alapítás | |
| Jogi, gazdasági és technikai problémák | |
| A prosperitás előfeltétele | |
| A termelés és fogyasztás reciprocitása | |
| Lappangó szükségletek | |
| Divathóbort | |
| Nemzetközi munkamegosztás | |
| Optimális telephely megválasztása | |
| Nyers- és hajtóanyagok | |
| Munkásviszonyok | |
| Ipari decentralizáció | |
| Siker és balsiker | |
| Kockázat | |
| A gazdaságosság, mint az üzletvitel legfőbb irányelve | |
| Összhang bevétel és kiadás között | |
| Költségvetés | |
| Budgetarycontrol | |
| Rentabilitás | |
| Piacanalízis | |
| Önköltségek előirányzata | |
| Költségfajták, költségviselők, költséghelyek | |
| Költségszámítás és könyvelés | |
| Jószágfelhasználás és teljesítmény | |
| Ráfordítás | |
| Költségek csoportosítása | |
| Közvetlen és közvetett költségek | |
| A fixköltségek növekvő trendje | |
| Kapacitási költségek | |
| Proporcionális, progresszív és degresszív költségek | |
| Túlórázás | |
| A tőke termelési funkciója | |
| Álló- és forgótőke, ezeknek aránya | |
| Financiális terv | |
| A tőke hiánya és túlméretezettsége | |
| A tőke eredetének jogi és gazdasági jelentősége | |
| A szervezés célja | |
| Alapelve | |
| Felelősségteljesebb teendők ellátása | |
| Tagozódás: igazgatóság, kereskedelmi osztály, műszaki osztály, üzem | |
| A legfőbb vezetés: direktoriális, kollégiális rendszer | |
| Nagyipari tömegtermelés | |
| A gépek szerepe | |
| Szociális szempontok | |
| Gép és kézi munka | |
| A tömegtermelés spekulatív jellege | |
| Értékesítés | |
| Társulások, egyesülések | 34 |
| A társaság jogi fogalma | |
| A kereskedelmi társaságok | |
| A társaság tagjainak belső és külső jogviszonyai | |
| A vállalatok különböző formái | |
| Személyi és tőketársulások | |
| Közkereseti társaság | |
| Előnyei és veszélyei | |
| A társtagok egymásközötti viszonya | |
| Kölcsönösen kötelező hűség | |
| Versenytilalom | |
| Az üzletvezetésben való részvétel | |
| A társtagok mint különálló jogalanyok | |
| A társtagok és azoknak magánhitelezői | |
| Belépés már fennálló közkereseti társaságba | |
| Betéti társaság | |
| Kültagok, beltagok | |
| Gazdasági előnyei és hátrányai | |
| Betéti társaság részvényekre | |
| Miben különbözik a tiszta részvénytársaságtól | |
| Csendes társaság | |
| A korlátolt felelősségű társaság mint átmenet az individualisztikus és a kapitalisztikus társaságok között | |
| A törvényes szabályozás főszempontjai | |
| Gazdasági előnyei | |
| Törzsbetét, törzstőke | |
| Üzletrész és annak átruházása | |
| Pótbefizetés | |
| Taggyűlés | |
| Ügyvezetők | |
| Felügyelőbizottság | |
| Hites könyvvizsgáló | |
| Részvénytársaság | |
| A részvényjog szabályozása | |
| Normatív szabályok | |
| Bemutatóra és névre szóló részvények | |
| Törzsrészvények és elsőbbségi részvények | |
| Apport | |
| Szindikátusi szerződés | |
| A közgyűlés jogköre | |
| Igazgatóság | |
| Felügyelőbizottság | |
| A részvénytársaságok szociális jelentősége | |
| Vállalkozó avagy hitelező a részvényes? | |
| Részvényes és részvénybirtokos | |
| A részvénytársaság előnyei és árnyoldalai | |
| Részvényjogi reform | |
| Kötelező revízió | |
| Szövetkezet | |
| Korlátolt és korlátlan felelősség | |
| A szövetkezetek, mint a kapitalisztikus termelési rendszernek korrektívumai | |
| Fogyasztási, termelési és hitelszövetkezetek | |
| A monopólium gazdasági jelentősége | |
| A kartel, mint a tömegtermeléssel járó kockázat csökkentésének eszköze | |
| A kartelek különböző fajai | |
| Szindikátumok | |
| A tröszt | |
| Holding | |
| Fúzió | |
| A kereskedelem és a kereskedő | 67 |
| Jogi meghatározás | |
| Árukereskedelem | |
| Specifikus áru | |
| A kereskedelem, mint új értékek létrehozója | |
| A kereskedelem a termelés szolgálatában | |
| A kereskedelem a fogyasztás szolgálatában | |
| Mennyiben indokolt az a panasz, hogy a kereskedelem megdrágítja a jószágok árát? | |
| A kereskedelem kulturális jelentősége | |
| Kereskedelemellenes hangulat | |
| Kísérletek a közvetítő kereskedelem kikapcsolására | |
| Pályaválasztás | |
| Pszichotechnikai vizsgálatok | |
| Szorgalom, kezdeményező erő, élelmesség | |
| Teoretikus előképzettség | |
| Szaktudás | |
| A kereskedő esztétikai kiképzése | |
| A józan egoizmus | |
| A kereskedelem osztáyozása | |
| Bizományos | |
| Alkusz | |
| Ügynök | |
| Belkereskedelem | |
| Külkereskedelem | |
| Nagykereskedelem | |
| Kiskereskedelem | |
| Kalkuláció | |
| Spekuláció | |
| Válságok | |
| Önköltségi ár | |
| Eladási ár | |
| Bruttó nyereség | |
| Nettó nyereség | |
| Direkt és indirekt költségek | |
| A külkereskedelem és annak technikája | 89 |
| A szükségletek sokfélesége | |
| Nemzetközi munkamegosztás | |
| A szabad kereskedelem eszméje | |
| Autarkia | |
| Beviteli korlátozások | |
| Klíring és kompenzációs egyezmények | |
| Beviteli, kiviteli, átviteli vámok | |
| Pénzügyi és közgazdasági vámok | |
| Védvámok | |
| Nevelő vámok | |
| Kereskedelmi szerződések | |
| A legtöbb kedvezmény elve | |
| Kereskedelmi mérleg | |
| Fizetési mérleg | |
| A közlekedési viszonyok hatása a kereskedelemre | |
| A nemzetközi kereskedelem, mint a válságok elhárításának eszköze | |
| Import, export és tranzitó kereskedelem | |
| Aktív és passzív külkereskedelem | |
| A tőzsdék szerepe a nemzetközi kereskedelemben | |
| A nagy árutőzsdék | |
| Tőzsdei szakértő bizottságok és választott bíróságok | |
| Tőzsdei szokványok | |
| Árfolyamjegyzés | |
| Tőzsdei körlevelek | |
| Szokásos kikötések | |
| Conto finto | |
| Tőzsdén kötött ügyletek a teljesítési határidő tekintetében | |
| Prompt ügylet | |
| Határidőügylet | |
| Aukció | |
| Effektív és blanko ügyletek | |
| Áruhatáridő-ügylet | |
| Devízák | |
| Tőzsdei jegyzésük | |
| A devízákkal való fizetés különböző módja | |
| Net appoint | |
| Aranypont | |
| Devízaarbitrázs | |
| Táviratok közértelmű és összebeszélt nyelven | |
| Chiffre-írás | |
| Code | |
| Tengeri fuvarozás | |
| Könnyű és nehéz áruk | |
| Hajóügynökök | |
| Hajóosztáyozás | |
| Hajóelismervény | |
| Bankok a közgazdaság szolgálatában | 124 |
| A bankár, mint kereskedő | |
| A bankok szerepe a közgazdasági életben | |
| A bank szó eredete | |
| Az olasz pénzváltók | |
| A legrégebbi banküzletek | |
| Letéti üzlet | |
| Gíró-üzlet | |
| Hitelközvetítés | |
| Az első jegyintézet | |
| A bankok főbb üzletágai | |
| Bank és takarékpénztár | |
| Attraktív és disztributív üzletek | |
| Bankjegykibocsátás | |
| A bankszabadság elve | |
| A bankjegy, mint hiteleszköz és egyben pénzhelyettesítő | |
| Bankjegykontignens | |
| A fundáció kérdése | |
| Bankjegy és papírpénz | |
| Infláció | |
| A váltó | |
| Váltódiszkont | |
| Váltócenzúra | |
| A váltó alaki vizsgálata | |
| Kellékhiányosság | |
| Telepítés | |
| Visszleszámítolás | |
| Penzióváltó | |
| A folyószámla fogalma | |
| A folyószámlaviszony jogi előfeltételei | |
| A folyószámla felállításának technikája | |
| Folyószámla szokások | |
| A folyószámla szerepe a hitelgazdaság korszakában | |
| Csekkjog | |
| Keresztezett csekk | |
| Gíró | |
| Klíring | |
| A lombardügylet | |
| Gazdasági jelentősége | |
| Törvényes rendelkezések | |
| A közraktárjegy és annak részei | |
| A közraktárjegyből eredő jogok | |
| Könyvkövetelések leszámítolás | |
| Technikai keresztülvitel | |
| Óvatossági intézkedések | |
| Jelzáloghitel | |
| Személyi és tárgyi hitel | |
| A telekkönyv és annak berendezése | |
| Közönséges és biztosítéki jelzálog | |
| Záloglevélkölcsön | |
| A jelzálogi fedezet értékelése | |
| Építkezési kölcsön | |
| A kölcsön folyósítása | |
| A tőzsdei forgalom tárgyát képező értékpapírok | |
| Fixkamatozású papírok | |
| Osztalékpapírok | |
| Államadósságok különböző fajtái | |
| Fundált államadósságok | |
| Konverzió | |
| Záloglevelek | |
| Részvények jövedelmezősége | |
| Osztalékpolitika | |
| Alaptőkefelemelés | |
| Elővételi jog | |
| Díjügyletek | |
| Egyszerű és kettős prémiaügylet | |
| Stellage-ügylet | |
| Dontprémia | |
| Prolongáció | |
| Deport- és report-ügylet | |
| Kosztügylet | |
| A bankok tevékenysége államkötvények kibocsátásánál | |
| Bankkonzorcium | |
| A bankok alapítási tevékenysége | |
| A bankok szerepe a nemzetközi pénz- és hitelforgalomban | |
| Átalakulások | |
| Bizalmi tevékenység | |
| Rembours-hitel | |
| Hitellevél | |
| Óvadék | |
| Aval | |
| Elfogadmányhitel | |
| Forrásmunkák jegyzéke | 177 |
Folytatás Microsoft-tal