A gazdaságpolitika tudományos alapkérdései

Tartalom

I. Általános rész: A gazdaságpolitika határmesgyéi.
I. fejezet: Gazdaságelmélet és gazdaságpolitika. A közgazdaságtan fejlődése és tagozódása. A gazdaságelmélet mint a gazdaságpolitika alapja. A közgazdaságtan gyakorlati célja. A közgazdaságtan nem szellemi sport, nem játék. Tantörténeti bizonyítás: a klasszikusok, a történeti iskola, a marxizmus, a határhaszon tana, a lausannei és cambridgei csoport 3

II. fejezet: Tudományos és gyakorlati gazdaságpolitika. Van-e tudományos gazdaságpolitika? A gyakorlati gazdaságpolitika alapjai. A tudományos gazdaságpolitika fogalma. A gazdaságpolitika céljai, A gazdaságpolitika eszközei. A gyakorlat és a tudomány
közötti határ. Hova tartozik a célok kijelölése? A tudományos célkitűzés lehetőségének esete. A gyakorlati célkitűzés szükségének esete. A tudományos gazdaságpolitika alapvető problémája 13

III. fejezet: A cél problémája a közgazdaságtanban. A probléma jelentősége. A vélemények tarka megoszlása. A régi módszervita fokozatos elcsendesedése. Az új módszervita kedvező előfeltételei. A badeni bölcseleti iskola általános értékelmélete. A badeniek befolyása a régi módszervitára. Hugo Münsterberg. Anderson és követői. A cél és az értékítélet fogalmi összefüggése. Az értékek viszonylagossága. A régi és az új módszervita közötti eltérés. A gazdaságpolitika módszervitája. A vita alapkérdése 22

IV. fejezet: A közgazdaságtan értékítéletei elleni támadások. Idealizmus és pozitivizmus. A történeti iskola felfogása: Roscher, Schmoller és Brentano. Sombart álláspontjának fejlődése. Sombart ellenlábasai. Max Weber fellépése: A cél és az okság problémájának története. Weber idealtipusai. Az egyének felett álló célok fogalma Webernél. A bécsi vita. Pohle, Julius Wolf, Voigt, Hasbach, Adolf Weber, Tönnies, Ehrenberg és Wilbrandt. Durkheim és Simiand. Croce. Heller 34

V. fejezet: A gazdaságpolitikai célok tudományos kijelölésének védelmezői. Marshall, Shield Nicholson. Az Amerikai Közgazdasági Társaság vitája: Commons és ellenfelei. A Weber fellépését követő visszahatás: Gustav Cohn, Sehmoller és. Philippovich. A bölcseleti csoport: Spranger, Köhler és Englánder. A szociológiai csoport: Stammler, Stolzmann, Hesse és Schack. Nickel 49

VI. fejezet: Világnézet és gazdaságpolitika. A célkitűzés körüli vita mai állása. Kishitűség a közgazdaságtanban. A probléma megoldásának útja. A világnézet fogalma és fajai. Bölcselet és világnézet. A korszellem. A bölcselet mint a közgazdaságtan forrása.
A közgazdaságtan egyéb forrásai. Gazdaságtörténet és közgazdaságtan. Bölcselet és gazdaságtörténet 59

VII. fejezet: Bölcseleti tanok befolyása a gazdaságpolitikára. A középkori gazdaságpolitika. Machiavelli és a merkantilizmus. A felvilágosodás eszmevilága, a fiziokraták és Smith liberalizmusa. Az utilitarizmus és Sismondi. List és a gazdaságpolitika nemzeti
irányai. Fourier és Owen. Az anarchizmus. A kiegyenlítő igazság eszménye, Henry George és a földreform gazdaságpolitikája. A materialis dialektika és a marxizmus gazdaságpolitikai programmja 68

VIII. fejezet: Előírhatja-e a tudomány általában azt, hogy mi legyen? A gazdaságpolitikai véleménykülönbségek és viták forrása. Tudományos ismereteink természete. A tudományos igazolás problémája. Az okság fogalma. A szükségesség elve. Az értékek
fennállásának módja. A fogalmi valóság követelménye. A teleologikus megismerés. A mult század pozitivizmusa. Az idealisztikus visszahatás. A normatív tudományok
jogosultsága 86

IX. fejezet: A gazdaságpolitika mint normativ tudomány. Kauzális és teleologikus gazdaságelmélet. A gazdaságpolitika teleologikus jellege. A gazdaságpolitika normái. A gazdaságpolitika „machiavellisztikus" iránya. A gazdaságpolitika metafizikai, etikai és
szociológiai forrása. A háromágú bölcseleti behatás természete. Metafizikai beállítású gazdaságpolitikai tanok. Etikai irányok. Szociológiai szempontok. A gazdaságpolitika heteronóm és autonóm normái 98

X. fejezet: A gazdaságpolitika idegen eredetű céljai. A gazdaságpolitika előtt lebegő célok rangsora. A kultúrcélok fogalma. Az állam mint a gazdaságpolitika alanya. Az állami tevékenység céljai. A hatalmi politika. A hatalmi tényező szerepe a gazdaságelméletben. A kultúrpolitika. A kultúrpolitika szociális vonatkozásai. A társadalmi politika. Az állam elsődleges és másodlagos tevékenységei. A gazdaságpolitika mint másodlagos állami tevékenység. A gazdaságpolitikai küzdelmek valódi háttere. Az állam politikai tevékenységeinek teljes képe 110

II. Különös rész: Az alkalmazott közgazdaságtan problematikája.
XI. fejezet: A gazdaságpolitika önálló céljairól általában. A normatív gazdaságpolitika előfeltétele. A közgazdaságtan alapfogalma. Különböző meddő kísérletek: a gazdaság, a jólét, a haszon. A gazdaság fogalma. Hibás szóhasználat. A gazdaság mint tevékenység. Gazdaság és termelés. A gazdálkodás lényege. A gazdasági latolgatás. Termelés és technika. Gazdagság és technika. A gazdaság időbeli elsőbbsége. A célok többsége. Az eszközök közössége. Az eszközök viszonylagos elégtelensége. A gazdaság fogalmának fejlődése. Gazdaság és gazdaságpolitika 127

XII. fejezet: Az általános termelékenység fokozása mint önálló gazdaságpolitikai cél. A gazdaság és az áldozat szükségszerű kapcsolata. Az áldozat szerepe a gazdaságpolitikában. Az áldozat mint kellemetlen érzet. A gazdaság önmegszüntető törekvése. Eszközeink gyarapítása. A nemzeti vagyon. A termelékenység. A termelékenység fogalmának fejlődése: a merkantilistáknál, a fiziokratáknál, Smithnél, Saynél. Termelékenység és jövedelmezőség. A bécsi és a lausannei iskola termelékenységi tana 146

XIII. fejezet: A termelékenység fontosabb tényezői. Az emberanyag és a dologi javak mint a nemzeti vagyon főtényezői. Az „embergazdaság". Az ember testi javai. Az ember szellemi javai. Az emberi munka. A munkaerő fokozása. A munkamegosztás. A munka technikájának észszerű berendezése. A szabad javak gazdasága. Az őstermelés. A belterjes termelés kérdése. A szervetlen anyagok termelése. Az ipari termelékenység problémái.
Az ipari termelékenység és a nemzetgazdaság összefüggései 158

XIV. fejezet: A társadalmi szükségletek rangsorának követése mint önálló gazdaságpolitikai cél. A termelékenység problémája és az állam elsődleges tevékenységei. A termelés különböző ágainak versengése. Szükségleteink rangsora. Gossen törvénye. Rangsor és
arányosság. Az egyéni szükségletek rangsorának ingadozásai. A gazdaságelmélet újabb társadalmi irányai. Az amerikaiak: Anderson és követői, Seligman és tanítványai, Carver, Seager. Az osztrákok: Amonn és Spann. A társadalmi szükségletek fogalma. Az egyenlő fontosság elve. A társadalmi szükségletek rangsora és e rangsor változásainak forrása. A társadalmi szükségletek és a gazdaságpolitika 172

XV. fejezet: A rangsor gyakorlati problémája a nemzetgazdaságban. A társadalmi szükségletek rangsora és a közgazdaság szervezeti problémái. A mezőgazdaság szervezete. A földbirtok politikája. A nagyipari monopólium kérdései. Az ipar államosításának problémája. A tőke termelési jelentősége. A modern nagytőke. A bankok és részvénytársaságok szerepe a nemzetgazdaságban. A tőke eloszlásának irányítása 185

XVI. fejezet: A gazdasági egyensúly megőrzése mint önálló gazdaságpolitikai cél. A gazdasági forgalom lényege. Gazdasági forgalom és jövedelemeloszlás. A termelés és a fogyasztás közötti összhang problémája. A gazdasági válságok. A természetes gazdasági állapot. A válságok elhárítása. A gazdasági egyensúly elméletének forrása: Herbert Spencer bölcselete. A társadalmi egyensúly szempontja Spencernél. A lausannei iskola alapvető tételei. Gazdasági egyensúly és gazdaságpolitika. A gazdasági egyensúly megőrzése
mint tartalmi elv 198

XVII. fejezet: A gazdasági forgalom egyensúlya. Gazdasági forgalom és munkamegosztás. A gazdasági forgalom természeti alapjai. A munkaerők megoszlása. A tőke- és hitelviszonyok különbözőségének szerepe. Gazdasági forgalom és kereskedelem. A kereskedelmi politika önálló céljai. A kereskedelmi szabadság problémája. A kereskedelem szabályozásának gyakorlati kérdése. A kereskedelmi politika ismeretterjesztő, támogató, serkentő, védő, mentő, korlátozó és államosító tevékenységei. A vámpolitika kérdései. Közlekedési politika. Valutapolitika. A jövedelemelosztási politika lényege. A jövedelemelosztási politika céljai 207

XVIII. fejezet: A gazdaságpolitika önálló és idegen eredetű céljainak egymáshoz való viszonya. A gazdaságpolitika különböző irányainak érintkezési pontjai. Az önálló és az idegen eredetű célok határa. A gazdaságpolitika kétfajta céljainak látszólagos versengése. Téves felfogások a gazdaságpolitika lényegéről. Az állam elsődleges tevékenységeinek céljai és a társadalmi szükségletek rangsora. Az idegen eredetű gazdaságpolitikai célok elsőbbsége. Formai és tartalmi célok. A társadalmi szükségletek rangsora mint nyitott kapu. „Rendes" és „rendkívüli" társadalmi állapotok. A gazdaságpolitika önálló céljainak tartalmi érvényesülése, „Rendkívüli idők" gazdaságpolitikája. A „háború gazdaságtanának" feleslegessége 221

XIX. fejezet: A gazdaságpolitika feltétlen és feltételes előírásai. A tudományos gazdaságpolitika külső tekintélye. A gazdaságpolitika önálló és idegen eredetű céljainak szétválasztása. A célok kettéválasztásának fontossága. A gazdaságpolitikai problémák ténykérdése. A gazdaságpolitika feltétlen és feltételes előírásainak lényege. A feltétlen előírások benső természete. A gazdálkodás igyekezete mint minden gazdaságpolitikai norma előfeltétele. A feltétlen és feltételes előírások külső alakja. A feltételes előírások tudományos jellege. A tudományos gazdaságpolitika rendszerének kiindulópontja 233

XX. fejezet. A tudományos gazdaságpolitika rendszerének körvonalai. A gazdaságpolitikai kutatás mai állása. A gazdaságelmélet és a gazdaságpolitika tudományos egysége. A célok és az eszközök különválasztása a gazdaságpolitikában. Az idegen eredetű célok tárgyalása. Az önálló célok beállítása. A gazdaságpolitika előírásai. A célok és eszközök kölcsönös összefüggései. A gazdaságpolitikai eszközök tanának jelentősége. Az eszközök tanának felépítése. Az általános termelékenység fokozásának eszközei. A szervezeti és a
forgalmi politika eszközei. A tudományos gazdaságpolitika továbbfejlődésének alapjai 244

Névmutató 257
Németnyelvű tartalomkivonat:
Die wissenschaftlichen Grundprobleme der Volkswirtsehaftspolitik 259

Témakörök