Napsugárzási adatok az építőipari tervezés számára

Előszó

Az atmoszféra klimatikus jellemzőinek /a napsugárzás intenzitásának, a levegő hőmérsékletének és hőtartalmának stb./ változása a megfelelő beépített tömegekkel rendelkező épületek belső tereiben időben eltolódva és csillapítva érezteti hatását. Az ilyen épületek térelhatároló szerkezeteinek nagy hőtároló kapacitása jelentősen mérsékli a külső klíma változásainak hatását a belső mikroklímára. Ez teszi lehetővé, hogy a nagy hőtehetetlenséggel rendelkező épületek hőtechnikai tervezésekor a külső klímát statikus jelenségként fogjuk fel, amelyet /pl. az épületgépészeti tervezésben/ A téli-nyári állapotokra vonatkozó állandó értékekkel jellemzünk. Az ilyen épületek esetében /hagyományos, blokkos, panelos, öntött stb./ a külső klíma megfelelő tervezési értékekkel való "matematikai modellezése" elfogadható közelítés.
A könnyűszerkezetes építési mód térhódítása, a könnyű külső és belső határolószerkezetek, főleg pedig a nagy üvegfelületek alkalmazása jelentősen megváltoztatja az így készült épületekben kialakuló klimatikus viszonyokat. Ez a változás elsősorban abból a körülményből adódik, hogy a könnyű külső határoló szerkezetek /mindenekelőtt az üveg/, szemben a nagyobb tömegű falszerkezetekkel, hőtechnikai szempontból gyakorlatilag elvesztették eredeti funkciójukat, a belső terek védelmét a külső környezet /atmoszféra/ termikus változásaival szemben. Az üvegen keresztül ugyanis az atmoszféra termikus hatásai /napsugárzás, hőmérsékletingadozás/ késleltetés és csillapítás nélkül jelentkeznek a helyiségben... Vissza