Növényélettan

Szerző

Grafikus

Lektor

'Dr. Szalai István: Növényélettan ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1968
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	616 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi száma: 42148. Fekete-fehér fotókkal, színes ábrákkal illusztrált könyv.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A biológia jelentősége és gyors fejlődése indokolja, hogy a hallgatóság tanulmányainak elősegítésére és megkönnyítésére megfelelő tankönyvek álljanak rendelkezésre. E tekintetben az utóbbi évek... Tovább

Tartalom

Bevezető	21
A növényélettan feladata és jelentősége	21
A növényélettan tárgya	23
A növényélettan módszere	24
A NÖVÉNYEK TESTÉT FELÉPÍTŐ ELEMEK ÉS MOLEKULÁK JELENTŐSÉGE
A növényi test felépítésében részt vevő elemek	27
A növényi test molekulái	30
Poliszaharidok	31
Cellulóz	31
Keményítő	32
Proteinek	33
Nukleinsavak	35
A DNS szerkezete	36
A DNS-molekulák önreprudukciója	38
Az RNS szerkezete és bioszintézise	40
A víz	43
A PROTOPLAZMA-RENDSZER SZERKEZETE ÉS TULAJDONSÁGAI
A protoplazma szerkezet	46
Fibrilláris és retikuláris szerkezet képzése	46
Molekuláris hártyák (membránák)	47
Plazmalemma és tonoplaszt	49
Citoplazmatikus retikulum	50
Golgi-lemezek	50
Granulumok	51
A protoplazma szerkezetének kísérleti bizonyítása	51
A mezőplazma rugalmassága	51
A mezoplazma szerkezeti viszkozitása	51
A protplazma deformálhatósága	52
A nyíróerők szerkezetbontó hatása	52
A protoplazma organellumai	53
A sejtmag (nucleus)	53
Mitokondrium	54
A mitokondrium szerkezete	54
Mitokondrium-részecskék	56
Kloroplaszt	56
A kloroplaszt szerkezete	56
A kloroplaszt fejlődése	57
A kloroplaszt kémiai tulajdonságai	59
Vakuolum	64
A struktúra és a funkció kapcsolata	66
AZ AUTOTRÓF NÖVÉNYEK ENERGIASZERZÉSE ÉS A SZÉN ASSZIMILÁLÁSA
Fotoszintézis	67
A fotoszintézis általános jellemzése	68
A fotoszintézis folyamatának igazolása	70
A fotoszintézis mechanizmusa	73
Az energia abszorbeálása	74
A fényenergia kémiai energiává való átalakítása	77
Fotofoszforilálás	78
A víz fotolízise	78
Az elektrontraszport fényreakciói	81
Az elektrontranszport-rendszer redoxikatalizátorai	83
Fotofoszforilálási helyek	84
A CO 2 megkötése és redukálása	84
A fotoszintézis "sötét" reakció szakasza	84
A szén útja a fotoszintézisben (Calvin-ciklus)	85
A fotoszintézis kvantumigénye	90
A fotoszintézis mérési módszerei	91
A fotoszintézis ökológiája	92
A vízi és szárazföldi növények fotoszintetizáló teljesítménye	92
A CO2 jelentősége	93
A koncentráció jelentősége	94
A fény jelentősége	95
A fény mennyisége és minősége	95
Színbeli alkalmazkodás (kromatikus adaptáció)	98
A hőmérséklet jelentősége	99
A fotoszintézis intenzitása és a terméshozam	101
A CO2 nem fotoszintetikus asszimilálása	102
A gyökerek CO2 megkötése	103
A színes kénbaktériumok fotoszintézise	105
Kemoszintézis	106
Kemoszintetizáló szervezetek	106
Kénbaktériumok	106
Nitrifikáló baktériumok	108
Kemoreduktor szervezetek	109
A SZERVES MOLEKULÁKBAN RAKTÁROZOTT ENERGIA SZABADDÁ TÉTELE
A LÉGZÉS FOGALMA	111
A LÉGZÉS TANULMÁNYOZÁSÁNAK MÓDSZEREI	112
A légzés mechanizmusa	113
A biológiai oxidációk és oxiredukciók természete	114
A biológiai cukorelbontás	116
Glikolízis	117
Alkoholos erjedés	117
Tejsavas erjedés	119
Vajsavas erejedés	120
Ecetsavas erjedés	120
Oxidatív légzés	121
Citromsav-ciklus (Szent-Györgyi-Krebs-ciklus)	121
A légzési láncok és a végoxidációk	123
Elektronszállítás	127
A komplex molekuláris modellje	127
ATP-képzés	129
Egyéb végoxidázok	130
Glioxilsav-ciklus	130
Pentózfoszfát-ciklus	131
A zsírok és fehérjék oxidációja	132
A zsírok oxidatív elbontása	132
A fehérjék oxidatív elbontása	135
Transzaminálás	136
Dekarboxilezés	136
Oxidatív dezaminálás	137
A légzés szabályozása	137
A reakciólánc elágazása	138
Visszakapcsolások	140
Direkt visszakapcsolás	140
Indirekt visszakapcsolás	141
A légzés jelentősége	142
A respirációs energia konzerválása	143
A légzés biológiája	145
A légzés alapanyaga és a légzési együttható	145
A légzés intenzitása	147
A légzés és az ontogenetikus fejlődés	148
A mechanikai sérülések és az infekció hatása a légzésre	154
A légzést befolyásoló egyéb tényezők	156
Hőmérsékleti hatások	156
A protoplazma duzzadtsági fokának jelentősége	157
Az oxigén és a széndioxid-koncentráció hatása	157
INTERMEDIER ANYAGCSERE ÉS INTRACELLULÁRIS SZABÁLYOZÁS
Az intermedier anyagcsere és a szintetizált vegyületek	161
A szénhidrátok és származékaik szintézise	161
A cukrok anyagcseréje	162
Monoszaharidok	163
Diszaharidok	163
Poliszaharidok	164
Alacsony szénatomszámú karbonsavak	164
Karbonsavak	165
"Extraciklikus" szerves savak	166
A napi savritmus	166
Zsíranyagcsere	168
A zsírsavak szintézise	169
A zsírok szintézise zsírsavakból	171
Izoprenoid vegyületek	171
Éterikus olajok	172
Gyanták	173
Gibberellinek	174
Betulin és treterpén szaponinok	174
Karotinoidok	175
Kaucsuk	175
Aromás vegyületek	177
Indolvázas növekedési anyagok szintézise	179
A virágok és egyéb növényi részek pigmentjei	181
Csersavak (fenolglikozidok)	184
Lignin és ligninképződés	185
A nitrogéntartalmú vegyületek szintézise	187
Aminosavak	187
A primer aminosavak és savamidok szintézise	188
Aminosavak szintézise transzaminálással	189
A fehérjék bioszintézise	191
Az aminosavak aktiválása	191
A szállító-RNS szerepe	192
Az információs-RNS szintézise és szerepe	193
A riboszómák szerepe és élettartama	194
Az aminosavkód	195
A kódegység	196
A kód vesszőmentessége	197
Átfedéses, vagy átfedés nélküli-e a kód?	197
A genetikai kód egyetemessége	198
A klorofill bioszintézise	198
Alkaloidok	201
Az alkaloidok fizológiai jelentősége	201
Az alkaloidok bioszintézise	202
Az alkaloidváz keletkezése	203
Az alkaloidok gyakorlati jelentősége	205
Piridinszármazékok	205
Purinszármazékok	206
Ciánglikozidok	207
Mustárolaj-glikozidok	207
Az anyagcsere intracelluláris szabályozása	208
A sejten belüli anyagátalakulások és energiaátrendeződések	208
Biokatalízis	211
Enzimek az élő sejtben	213
Az intracelluláris szabályozás módjai	214
A gének működésének szabályozása	214
Az anyagcseretermékek gátló hatása	218
Enzimatikus szabályozás	220
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZFORGALOM
A víz jelentősége a növények életében	223
A növények vízszükséglete	224
A növények vízigénye	225
A vízmegtartó képesség és a vízvesztés kritikus határa	225
A növények víztartalma	227
A talaj és a gyökérzet viszonya	228
A növény vízfelvevő szervei	230
A víz felvétele	232
A duzzadás	232
Diffúzió és ozmózis	233
Diffúzió	233
Ozmózis	234
Plazmolízis és szívóerő	235
Palmolízis	235
A sejtek szívóereje	237
Az ozmotikus érték nagysága	238
A gyökerek aktív vízfelvétele	239
Guttáció	239
A gyökerek aktív vízfelvételét módosító tényezők	240
A talaj hőmérséklete	240
A talaj oxigéntartalma	241
A gyökerek passzív vízfelvétele	241
A víz elpárologtatása	242
A párologtatás mérése	243
A mérési eredmények vonatkoztatási alapja	244
A párologtatás anatómiai berendezése	245
A párologtatás törvényei	247
A párologtatást módosító szerkezeti berendezések	248
A párologatás élettani alapjai	249
A gázcserenyílások mozgásai	249
A gázcsrenyílások állapotának vizsgálata	250
A transzspirációt befolyásoló külső tényezők	251
Transzspiráció optimális feltételek között	251
A párologtatás biológiai jelentősége	255
A szélsőséges vízellátás következményei	256
A NÖVÉNYEK ÁSVÁNYI TÁPLÁLÉKAI
A növények ásványianyag-összetétele (Hamualkotók)	258
A sók jelentősége az anyagcserében	261
Szerkezeti elemek	261
A nitrogén	261
A nitrogén jelentősége	261
Nitrogénforrások	262
A molekuláris N felvétele	264
A nitrátok redukciója és az ammóniumsók hasadása	265
A nitrogén körforgása	266
A foszfor	268
A foszfor felvétele	268
A foszfor lokalizációja	268
A foszfor fizológiai jelentősége	270
A foszforhiány következményei	270
A kén	270
A kén felvétele	270
A kén lokalizációja	271
A kénhiány jellemző vonásai	272
Ionhatású elemek	273
A kálium	273
A kálium felvétele	273
A kálium lokalizációja	273
A káliumhiány hatása	274
A kalcium	274
A kalcium felvétele	274
A kalcium lokalizációja	275
A kalciumhiány hatása	275
A magnézium	276
A magnézium felvétele	276
A magnézium lokalizációja	276
A magnéziumhiány kihatása	276
Mikroelemek	277
A vas jelentősége	278
A mangán jelentősége	280
A bór jelentősége	281
A réz jelentősége	282
A cink jelentősége	283
A molibdén jelentősége	283
Ismeretlen fiziológiai jelentőségű elemek	284
A nátrium	284
A szilícium	285
Halogén elemek	285
Az ásványi sók felvétele	285
A sófelvételre vonatkozó régebbi elképzelések	285
A passzív iontranszport mechanizmusa	286
Diffúzió	287
Ioncsere	287
Donnan-egyensúly	288
Adszorpció és kemoszorpció	289
Az aktív iontranszport mechanizmusa	290
Hordozó (carrier)-mechanizmus	290
A hordozók természete	291
A sófelvétel kapcsolata az anyagcserével	294
Lundegardh elmélete	294
Goldacre elmélet	296
Bennet-Clarck elmélete	297
A proteinszintézis és az ionfelvétel kapcsolata	297
A sóabszorpció strukturális vonatkozásai	298
Korábbi elképzelések	298
"Szabadhelyek" és "nem-szabadhelyek"	299
Transzlokáció	300
Sóviszonyok a gyökerekben	301
A gyökér abszorpciós zónái	301
Sóabszorpció és transzspiráció	302
Transzlokáció a gyökér kéregszövetében	305
Sófelvétel a levélen keresztül	306
A talaj mint az ásványi sók forrása	308
Talajoldat	308
Kicserélhető ionok	309
Nemcserélhető ionok	309
Ionabszorpció a talajból	309
Anionok	309
Kationok	310
A mikroszervezetek talajfeltáró szerepe	312
Az ásványi elemek szükségességének és mennyiségének vizsgálata	313
Víztenyészetek	313
Homok- és talajtenyészetek	318
A talajok tápértékének meghatározása	319
Kémiai analízis	319
Fiziológiai-kémiai módszer	320
A növény- és a leválanalízis módszere	320
Vegetációs módszerek	321
A szabadföldi vizsgálatok kvantitatív értékelése	323
A tápanyagok kimosódása a talajból	324
A növények ásványianyag-igénye	325
A minimum és optimum törvénye	325
A műtrágyák szerepe	326
ANYAGTRANSZPORT ÉS RAKTÁROZÁS
Anyagtranszport	329
Gáztranszport	329
A víz transzportja	329
Vízvezetés a parenchimaszövetekben	330
Gyökérnyomás	332
A transzspiráció szívóhatása	335
Adhézió és kohézió	336
A vízszállítás kohéziós elmélete	336
A vízáramlás sebessége	339
A szerves anyagok transzportja	340
A szállítóelemek szerkezete	340
A transzport igazolása	341
A transzport mechanizmusa	342
Transzport a bélsugarakban	346
A szállított anyagok	346
Sótranszport és reutilizáció	346
A tápanyagok raktározása	348
A raktározás jelentősége	348
A raktározás mechanizmusa	348
A raktározószervek és a raktározott anyagok	350
A magvak raktározószövetei	350
A magvak raktározott anyagai	351
A hajtások raktározószövetei	353
A hajtásosok raktározott anyagai	353
A gyökerek raktározószövetei	355
A gyökerek raktározott anyagai	355
A módosult levelek raktározószövetei	356
A módosult levelek raktározott anyagai	356
A raktározott anyagok átalakulását kiváltó tényezők	357
Keményítő- és cukorátalakulás a vegetatív szervekben	357
Szénhidrát-átalakulás a gyümölcsökben	358
Szénhidrát-átalakulás a fa- és kéregszövetben	358
A raktározott anyagok átalakulásának szabályozása	359
KIVÁLASZTÁS
A gyökerek anyagkiválasztása	362
A hajtások anyagkiválasztása	364
Anorganikus anyagok kiválasztása	364
Guttáció	364
Mineralizált sejtfalak	365
Belső szekréció	367
Szerves molekulák kiválasztása	369
Nektárkiválasztás	369
Enzimkiválasztás	370
Sejfalképződés	370
Egyéb exkrétumok	371
A magvak és termések anyagkiválasztása	371
A kiválasztott anyagok allelopatikus hatása	371
A gyökérváladékok jelentősége	372
A levelek által kiválasztott anyagok jelentősége	374
A magvak és a termések által kiválasztott anyagok jelentősége	375
Etilénkiválasztás	375
Az illó olajok jelentősége	376
A parazita és a gazdanövény kölcsönhatása	376
HETEROTRÓF TÁPLÁLKOZÁS
Szaprofitizmus	380
PARAZITIZMUS	382
A parazita életmód általános jellege	382
A betegség kialakulása	382
A gazdanövény rezisztenciája	384
Magasabb rendű parazita növények	384
A parazita vízfelvétele	386
A parazita ásványi táplálkozása	388
Szimbiózis	388
A Leguminosae-Rhizobium szimbiózis	388
Gomba-alga szimbiózis	392
Gombák és magasabb rendű növények szimbiózisa	392
Rovarfogó növények	394
Nepenthes	395
Drosera	396
Pinguicula	398
Utricularia	398
NÖVEKEDÉS ÉS FEJLŐDÉS
A növekedés és fejlődés fogalma	401
A fejlődés ciklusos és ritmikus jellege	402
A fizológiai óra	405
Az endogén ritmus kiváltása	406
A fiziológiai óra hasznossága a külvilág ritmusának felismerésében	406
A növekedést és fejlődést determináló belső tényezők	407
Potencia	408
Regeneráció	409
Reparáció	410
Polaritása	411
A polaritás indukálása	412
A polaritás magyarázata	415
Korreláció	416
Az egész és a rész viszony a korreláció kialakításában	416
A levelek korrelatív befolyása	419
Az embrió és endorpermium szerepe a korrelációban	419
A rügyek jelentősége a korrelációban	420
A korreláció élettani magyarázata	42
Fitohormonok	420
Indol-auxinok	423
A természetes indol-auxinok fogalma	423
Az indol-auxinok előfordulása	423
Szabad és kötött auxinok	424
Az auxinhatás mechanizmusa	426
Az auxinok eloszlása és szállítása	428
Gibberellinek	432
A gibberellinek kémiai tulajdonságai	433
Gibberellinszerű anyagok	435
A gibberellinek szállítása	435
Citokininek	435
A kinetin biokémiai hatása	437
Egyéb növekedésszabályozók	438
A növekedési regulátorok hatásmódjai	438
Elsődleges regulátorok	439
Másodlagos regulátorok	440
A hormonális egyensúly jelentősége	442
A regulátorok alkalmazása	443
A növekedést és fejlődést befolyásoló külső tényezők	444
Hőmérsékleti hatások	444
A hőrméséklet kardinális pontjai	444
A hőmérsékleti ingadozások jelentősége	446
A hőmérséklet formatív hatása	46
A fény hatása	447
A monokromatikus fény hatása	451
A víz és az ásványi sók hatása	451
A víztelítettségi fok jelentősége	452
Az ásványi anyagok hatása	453
A fejlődés vegetatív szakaszai	454
A mag csírázása	454
A magvak duzzadása	454
A tápanyagok mobilizálása	454
A szénhidrátok enzimes elbontása	455
A zsírok enzimes elbontása	457
A fehérjék enzimes elbontása	459
A maghéj felnyílása és a csíranövény kilépése	461
A vegetatív szervek növekedése és fejlődése	461
Embironális (plazmatikus) növekedés	463
A plazma gyarapodása	463
A sejtosztódás és differenciálódás szabályozása	464
A megnyúlási növekedés	467
A megnyúlás hormonális szabályozása	467
A megnyúlási növekedés törvényszerűségei	469
A sejtek és szövetek differenciálódása	470
A vegetatív fejlődés irányítása	472
A gyökérképződés előmozdítása	473
A szervek leválásának fokozása és gátlása	474
A fejlődés reproduktív szakaszai	476
A virágzás fizológiája	476
A virágképzés genetikai és enzimatikus szabályozása	477
A virágdifferenciálódás belső szabályozói	478
Endogén virágzási serkentők	478
Endogén virágzási inhibitorok	480
Az endogén szabályozók eredete és kontrollja	481
Fotoperiodizmus	482
A fotoperiódus és a környezeti hatások	484
A fotoperiódusos érzékenység tényezői	484
A fény- és sötétperiódus viszonya	485
A virágzás fotoperiodikus indukciója és az endogén napi ritmus	488
A fotoperiódusos indukció és fitokrómrendszer	488
Vernalizáció	490
A vernalizáció ábrázolása diagramokban	492
A vernalizáció folyamata	493
A virágzás hormonális szabályozása	494
A virág fejlődése	497
A virágrügy fejlődése	497
Az egyszerű virág fejlődése	497
A fészekvirágzat fejlődése	497
A monoikusvirágok fejlődése	497
A virág fejlődésének környezeti befolyásolása	500
A pigmentképződés befolyásolása	501
Mag- és termésfejlődés	503
A mag- és termésfejlődés szakaszai	503
Megtermékenyítés	503
Az embrió kialakulása	504
Természetes partenokarpia	506
Posztflorális jelenségek és termésérés	506
A virágzás és a megtermékenyítés szabályozása	507
A termésfejlődés irányítása	508
A magasabb szervezettségű növények nyugalmi állapota	509
A nyugalmi állapot formái és fajai	509
Kényszernyugalom	510
Igazi (mély) nyugalom	511
Relatív nyugalom	511
Másodlagos nyugalom	511
A nyugalmi állapotok egymásba való átalakulása	511
A nyugalom biokémiai vonatkozásai	512
A rügyek nyugalmi állapota és fázisai	513
Az előnyugalom	513
Mély nyugalom	513
Az utónyugalom	514
A rügyek nyugalmi állapotának megszüntetése és meghosszabítása	514
Lombhullás	517
A magvak nyugalmi állapota	518
A maghéj szerepe	519
A csírázásgátló anyagok szerepe	519
Az "embrióalvás"	520
A fény és a sötétség szerepe	522
A hőmérséklet szerepe	523
Különböző növényi szervek nyugalmi állapotának közös vonásai	524
INGERJELENSÉGEK ÉS MOZGÁSOK
Ingermozgások	529
Az ingermozgások általános jellemzése	529
Ingerféleségek	529
Az inger erőssége	529
Az ingerlési idő	530
A reakciók természete	531
A lappangási (latens) idő	531
Ingervezetés	531
Helyzetváltoztató mozgások	532
Tropizmusok	532
Fototropizmus	532
A levelek fototropizmusa	533
A hajtások fototropizmusa	534
Termotropizmus	535
Geotropizmus	535
Pozitív geotropizmus	535
Negatív geotropizmus	536
Plaiogeotropizmus	537
Laterális geotropizmus	538
Ageotropos szervek	539
A geotropikus inger felfogása	539
A geotropikus inger megváltoztatása	541
Kemotropizmus	542
A gombák kemotropizmusa	542
A gyökerek és hajtások kemotropizmusa	543
A pollentömlők kemotropizmusa	543
A gyökerek hidrotropizmusa	545
Haptotropimzus	545
Nasztiák	546
Fotonasztia	546
Thermonasztia	547
Kemonasztia	547
Szeizmonasztia és traumatonasztia	547
A légcserenyílások mozgásai	550
Helyváltoztató (locomotoricus) mozgások	551
Taxisok	551
Kemotaxis	551
Fototaxis	551
Egyéb taxiák	554
A taxisok mechanizmusa	554
Az ostoros mozgás mechanizmusa	554
Az ostor szerkezete	556
Motilitás és kontrakció	557
Amoeboid mozgás	558
A csúszómozgás mechanizmusa	560
Protoplazma-mozgások	561
A sejtmag mozgása	561
A kloroplasztok mozgása	562
A citoplazma mozgásai	564
Kemodinézis	565
Autonóm mozgások	566
Növekedési vagy nutációs mozgások	566
Turgor vagy variációs mozgások	567
Mechanikai mozgások	569
Duzzadási-zsugorodási mechanizmus	569
Kohéziós-adhéziós mechanizmus	571
Turgormechanizmus	572
Lövellő mechanizmusú mozgások	572
Szóró mechanizmusú mozgások	574
Kibontakozó mozgások	575