Első kötet: | |
Előszó | 5 |
Bevezető | 15 |
A növényélettan jelentősége | 15 |
A növényélettan tárgya | 16 |
Anyagcsere-élettan | |
A biokémiai reakciók általános törvényszerűségei | |
A kémiai és a biológiai egyensúly | 19 |
A biológiai katalízis | 22 |
Koenzim és prosztetikus csoport | 25 |
Hidrogén-szállító koenzimek | 27 |
Energiaekvivalensek és az energia átvitele | 29 |
Elektronszállítás és a redoxirendszerek | 32 |
Az autotróf növények energiaszerzése és a szén asszimilálása | |
Fotoszintézis | 35 |
A fotoszintézis általános jellemzése | 36 |
A fotoszintetizáló apparátus | 37 |
Gránum és tilakoid | 37 |
A pigmentek lokalizációja a tilakoidokban | 41 |
A fotoszintézis pigmentjei | 44 |
A pigmentek szerkezete és a fényabszorpció | 44 |
Klorofillok | 46 |
Fikocian és fikoeritrin | 48 |
A fikobiliproteinek fényabszorpciója | 49 |
Karotinoidok | 49 |
A spektrumok hatékonysága | 51 |
A járulákos pigmentek szerepe | 52 |
A fotoszintézis mechanizmusa | 53 |
A fényenergia megkötése | 56 |
A fény természete | 56 |
Az atomok és molekulák fényabszorpciója | 58 |
A klorofill abszorpciós spektruma | 59 |
A klorofill fotokémiája | 60 |
A fényenergia kémiai energiává való alakulása | 63 |
Az I. pigmentrendszer és az 1. fényreakció | 63 |
A II. pigmentrendszer és a 2. fényreakció | 67 |
Fotofoszforilálás | 70 |
A fotoszintézis kvantumigénye | 74 |
A CO2 megkötése és redukálása | 75 |
A CO2-redukció követése 14 C-nel | 76 |
A cukorfoszfátok mechnaizmusa (Calvin-ciklus) | 78 |
A fotoszintézis mérlege | 81 |
A CO 2- redukcióval kapcsolatos egyéb vegyületek szintézise | 82 |
A színes baktériumok fotoszintézise | 86 |
Fotoszintézis természetes környezetben | 88 |
A vízi- és szárazföldi növények fotoszintetizáló teljesítménye | 88 |
A fotoszintézis sebeségét meghatározó tényezők | 90 |
A fény jelentősége | 92 |
A fény mennyisége | 92 |
Színbeli alkalmazkodás | 94 |
A CO 2 jelentősége | 95 |
A koncentráció jelentősége | 96 |
A hőmérséklet jelentősége | 99 |
A klorofilltartalom jelentősége | 99 |
A fotoszintézis intenzitása és a terméshozam | 100 |
Az asszimilátumok szállítása | 102 |
A transzport igazolása | 102 |
A szállított anyagok | 103 |
A szállítás gyorsasága | 103 |
A transzport mechanizmusa | 104 |
Kemoszintézis | 109 |
Kemoszintetizáló szervezetek | 110 |
Kénbaktériumok | 110 |
Nitrifikáló baktériumok | 111 |
Kemoreduktor szervezetek | 112 |
A szerves molekulákban raktározott energia szabaddá tétele (A biológiai oxidáció) | |
A légzés fogalma | 115 |
Mitokondrium | 117 |
A mitokondium finomszerkezete | 118 |
A mitokondrium működése | 118 |
Az elrejtés és az elkülönítés jelensége a mitokondriumban | 119 |
Analógiák a mitokondriumban és a kloroplasztban | 119 |
A rezerva szénhidrátok enzimes elbontása | 120 |
A keményítő bontása hidrolízissel | 120 |
A keményítő bontása foszforolízissel | 123 |
A biológiai oxidáció mechanizmusa | 124 |
A szénhidrátok aerob elbontása | 124 |
A glükolízis | 126 |
A glükolízis reakciói | 126 |
A glükolízis mérlege | 128 |
A pirosszőlősav aktiválása | 128 |
Citromsav-ciklus | 130 |
A citromsav-ciklus reakciói | 131 |
Glioxilsav-ciklus | 131 |
A citromsav-ciklus mint anyagcsere-tároló ("pool") | 134 |
A légzési lánc és a végoxidációk | 135 |
A légzési lánc redoxidrendszere | 136 |
Elektronszállítás a mitokondriumban | 139 |
A komplexek molekulácis modellje | 140 |
ATP-képzés a mitokondriumban | 142 |
Egyéb végoxidázok | 143 |
Pentózfoszfát-(Horecker-) ciklus | 146 |
A légzés jelentősége | 148 |
A respirációs energia konzerválása | 149 |
A szénhidrátok anaerob elbontása | 151 |
Alkoholos erjedés | 151 |
Tejsavas erjedés | 152 |
Vajsavas erjedés | 153 |
Ecetsavas erjedés | 153 |
A légzés szabályozása | 154 |
A légzési utak elágazásai | 154 |
Visszakapcsolások | 157 |
A légzés biológiája | 159 |
A légzés anyaga és a légzési együttható | 159 |
A légzés intenzitása | 161 |
A légzés és az ontogenetikus fejlődés | 162 |
A mechanikai sérülések és az infekció hatása a légzésre | 167 |
A légzést befolyásoló egyéb tényezők | 169 |
Hőmérsékleti hatások | 169 |
A protoplazma duzzadtsági fokának jelentősége | 170 |
Az oxigén- és a széndioxid-koncentráció hatása | 171 |
A napi savritmus | 172 |
A sejtalkotó makromolekulák szintézise és az intermedier anyagcsere | |
A protoplazmás felépítő makromolekulák szintézise | 175 |
Nukleinsavak | 175 |
A nukleinsavak nukleotidjai | 175 |
A DNS-lánc szerkezete | 178 |
A DNS bioszintézise (a molekulák önreprodukciója) | 181 |
Az RNS szerkezete és bioszintézise | 182 |
Proteinek | 187 |
Aminosavak | 188 |
Az aminosavak bioszintézise | 189 |
Az NH2-csoport bevitele | 190 |
Az aminosavak szerepe az anyagcserében | 193 |
A peptidek és a proteinek felépítése | 193 |
A proteinek bioszintézise | 194 |
A riboszóma | 194 |
Az aminosavak aktiválása | 195 |
Az aminosavak szállítása | 197 |
Az aminosavak egymáshoz való kapcsolódása | 198 |
A szintetizált proteinmolekula leoldódása | 199 |
A proteinek osztályozása | 203 |
A proteinek elbontása és a produktumok értékesítése | 204 |
Oxidatív dezaminálás | 205 |
Dekarboxilezés | 205 |
Egyéb N-tartalmú vegyületek szintézise | 206 |
A klorofillok és a hemvegyületek szintézise | 206 |
A porfirinváz bioszintézise | 206 |
Az a-klorofill bioszintézise | 208 |
A vas-porfirinek keletkezése | 209 |
Alkaloidok | 210 |
Az alkaloidok fiziológiai jelentősége | 210 |
Az alkaloidok bioszintézise | 211 |
Az alkaloidváz keletkezése | 212 |
Az alkaloidok jelentősége | 214 |
A szénhidrátszármazékok bioszintézise | 216 |
Lipoidok | 216 |
A zsírok és olajok | 216 |
A zsírok és olajok bioszintézise | 217 |
A zsírsavak bioszintézise | 217 |
A zsírok szintézise | 220 |
A lipoidok elbontása | 221 |
A zsírok oxidatív elbontása | 221 |
A zsírsavak béta-oxidációja | 222 |
A béta-oxidáció energetikai jelentősége | 223 |
A zsírok cukorrá való átalakulása | 224 |
Egyéb lipoid-vegyületek | 226 |
Viaszok | 226 |
Foszfolipoidok | 226 |
Glikonipoidok | 227 |
Izoprenoid vegyületek | 227 |
Illó olajok | 229 |
Gyanták | 230 |
Betulin és triterpén szapoinok | 230 |
Karotinoidok | 230 |
Kaucsuk | 232 |
Aromás vegyületek | 233 |
Fenovegyületek | 235 |
A virágok és egyéb növényi részek pigmentjei | 236 |
Lignin és ligninképződés | 240 |
Az intracelluláris szabályozás módjai | 242 |
A gének működésének szabályozása | 242 |
Az anyagcseretermékek gátlóhatása | 248 |
Enzimatikus szabályozás | 250 |
Vízgazdálkodás és vízforgalom | |
A víz jelentősége a növények életében | 253 |
A víz szerepe | 254 |
A növények víztartalma | 254 |
A növények vízszükséglete | 255 |
A növények vízigénye | 255 |
A vízmegtartó képesség és a vízvesztés kritikus határa | 256 |
A talaj és a víz viszonya | 257 |
A víz felvétele | 261 |
A duzzadás | 261 |
Diffúzió és ozmózis | 263 |
Diffuzió | 263 |
Ozmózis | 263 |
Plazmolízis és szívóerő | 265 |
Plazmolízis | 265 |
A sejtek szívóereje | 267 |
Az ozmotikus érték nagysága | 268 |
A sejt vízfelvétele | 269 |
A növény vízfelvevő szervei | 270 |
A gyökerek aktív vízfelvétele | 271 |
Guttáció | 272 |
A gyökerek passzív vízfelvétele | 272 |
A víz elpárologtatása | 274 |
A párologtatás mérése és a mérési eredmények vonatkoztatási alapja | 274 |
A párologtatás anatómiai berendezése | 276 |
A párologtatás törvényei | 278 |
A párologtatást módosító szerkezeti berendezések | 279 |
A párologtatás élettani alapjai | 280 |
A sztómamozgás élettana | 280 |
A sztómamozgás mechanizmusa | 281 |
A transzspirációt befolyásoló külső tényezők | 283 |
Transzspiráció optimális feltételek között | 283 |
A párologtatás biológiai jelentősége | 287 |
A víz transzportja | 288 |
Vízelvezetés a parenchimaszövetekben | 288 |
Gyökérnyomás | 290 |
A transzspiráció szívóhatása | 293 |
Adhézió és kohézió | 294 |
A vízszállítás kohéziós elmélete | 295 |
A vízáramlás sebessége | 2998 |
A szélsőséges vízellátás következményei | 299 |
A növények ásványi táplálékai | |
A növények ásványianyag-összetétele (Hamualkotók) | 301 |
Tápanyagok és tápelemek | 302 |
Az egyes elemek szükségessége | 303 |
Tápelemtartalom és -eloszlás | 303 |
A tápelemek jelentősége az anyagcserében | 304 |
Szerkezeti elemek | 305 |
A nitrogén | 305 |
A nitrogén jelentősége | 305 |
Nitrogénforrások | 306 |
A molekuláris N2 megkötése | 308 |
A nitrátok redukciója és az ammóniumsók hasadása | 310 |
A nitrogén körforgása | 311 |
A foszfor | 313 |
A foszfor felvétele | 313 |
A foszfor lokalizációja | 314 |
A foszfor fiziológiai jelentősége | 315 |
A foszforhiány következményei | 315 |
A kén | 316 |
A kén felvétele | 316 |
A kén lokalizációja | 317 |
A kénhiány jellemző vonásai | 318 |
Inonhatású elemek | 319 |
A kálium | 319 |
A kálium felvétele | 319 |
A kálium lokalizációja | 319 |
A káliumhiány hatása | 319 |
A kalcium | 320 |
A kalcium felvétele | 320 |
A kalcum lokalizációja | 321 |
A kalciumhiány hatása | 321 |
A magnézium | 322 |
A magnézium felvétele | 322 |
A magnézium lokalizációja | 323 |
A magnéziumhiány kihatásai | 323 |
Mikroelemek | 324 |
A vas jelentősége | 325 |
A mangán jelentősége | 327 |
A bór jelentősége | 328 |
A bórhiány és bórfelesleg | 329 |
A réz jelentősége | 330 |
A cink jelentősége | 331 |
A molibdén jelentősége | 331 |
Az ásványi sók felvétele | 332 |
A sófelvételre vonatkozó régebbi elképzelések | 332 |
A passzív iontranszport mechanizmusa | 332 |
Diffúzió | 333 |
Ioncsere | 334 |
Adszorpció és kemoszorpció | 335 |
Az aktív iontraszport mechanizmusa | 336 |
Hordozó ("carrier")-mechanizmus | 336 |
A hordozók természete | 337 |
A sófelvétel kapcsolata az anyagcserével | 339 |
Lundegardh elmélete | 340 |
Goldacre elmélete | 342 |
Bennet-Clark-elmélete | 343 |
A sóabszorpció strukturális vonatkozásai | 344 |
"Szabadhelyek" és "nem -szabadhelyek" | 345 |
Transzlokáció | 346 |
Sóviszonyok a gyökerekben | 347 |
A gyökér abszorpciós zónái | 347 |
Sóabszorpció és transzspiráció | 348 |
Transzlokáció a gyökér kéregszövetében | 349 |
Sófelvétel a levélen keresztül | 351 |
A talaj mint az ásványi tápelemek forrása | 353 |
A tápanyagok formája a talajban | 353 |
Mobilis tápanyagok | 353 |
Rezerva tápanyagok | 354 |
A tápanyagok hasznosíthatósága | 354 |
Tápanyagfelvétel a talajból | 354 |
A növények ásványianyag-felvevő képessége | 355 |
A tápanyagok felvétele különböző kötési formákból | 357 |
Az ásványi elemek szükségességének és mennyiségének vizsgálata | 359 |
Víztenyészetek | 359 |
Homok- és talajtenyészetek | 363 |
A talajok tápértékének meghatározása talajanalízissel | 365 |
A talajok tápértékének meghatározása a növények analízisével | 366 |
A tápelemekkel való ellátottság | 367 |
A tápelemek mozgékonysága és a hiánytünetek | 367 |
Ellátottsági fok | 367 |
Az ellátottsági fok definíciója | 368 |
Határérték (határterület) | 368 |
A hiánytünetek diagnózisa | 369 |
A tápanyagok kimosódása a talajból | 369 |
Tápanyag-ellátottság és hozam | 370 |
Hozam | 370 |
A növekedési faktorok hatástörvénye | 372 |
Táplálkozás és rezisztencia | 373 |
A biotikus hatások elleni rezisztencia | 373 |
A klimatikus hatások elleni rezisztencia | 373 |
A trágyázás speciális kérdései | 374 |
Trágyázás és talajreakció | 375 |
A N-trágyák pH-változtató hatása | 375 |
A P- és K-trágyák pH-változtató hatása | 376 |
A trágya alkalmazásának módszere | 376 |
Levéltrágyázás (tápanyag-permetezés) | 376 |
A talaj trágyázása | 376 |
A könyvben gyakran alkalmazott rövidítések | 379 |
Tárgymutató | 381 |
II. kötet: | |
NÖVEKEDÉS- ÉS FEJLŐDÉSÉLETTAN | |
A növekedés és fejlődés fogalma | 11 |
A növekedés mérése | 12 |
A növekedés exponenciális fázisa | 14 |
A növekedés későbbi fázisa | 16 |
Ritmus és periodicitás a növények fejlődésében | 16 |
A fejlődés ciklusai | 17 |
A biológiai óra | 19 |
A biológiai óra hasznossága | 22 |
A növekedés és fejlődés belső tényezői | |
A növekedést szabályozó anyagok | 23 |
Auxinok | 24 |
Az auxinok felfedezése | 24 |
Természetes indol-auxinok | 26 |
Az auxinok izolálása és kémiai jellemzése | 26 |
Az indol-auxinok anyagcseréje | 27 |
Nem indol-auxinok | 31 |
Gibberellinek | 32 |
A gibberellinek izolálása és kémiai jellemzése | 32 |
A gibberellinek anyagcseréje | 34 |
Anti-gibberellinek | 35 |
Citokininek | 36 |
Természetes citokininek | 37 |
A citokininek izolálása és kimutatása | 39 |
Az etilén | 40 |
Gátlóanyagok (inhibitorok) | 42 |
Az inhibitorok előfordulása | 42 |
Az inhibitorok kémiai jellemzése | 43 |
Az abszcizinsav | 44 |
A morfaktinok | 46 |
A növekedést szabályozó anyagok szerkezete és az aktivitás viszonya | 48 |
Az auxin szerkezete és az aktivitás | 48 |
A gibberellin szerkezete és az aktivitás | 51 |
Acitokinin szerkezete és az aktivitás | 53 |
A morfaktin szerkezete és az aktivitás | 54 |
A növekedésserkentő és -gátló anyagok interakciója | 55 |
Elsődleges regulátorok | 56 |
Másodlagos regulátorok | 60 |
A mofaktin és a növekedési regulátorok kölcsönhatása | 62 |
A hormonális egyensúly jelentősége | 62 |
Növekedés és differenciálódás | |
A növekedés embrionális szakasza | 66 |
A plazma gyarapodása | 66 |
A sejt osztódása | 67 |
A növekedés megnyúlási szakasza | 69 |
A sejtfal növekedése | 69 |
A hajtás növekedése | 70 |
Az auxin szerepe az internodiumok megnyúlásában | 70 |
A gibberellin szerepe az internodiumok megnyúlásában | 73 |
Az auxin és gibberellin együttműködése a szár megnyúlásában | 74 |
Az etilén és az internodium megnyúlása | 75 |
A morfaktinok hatása a hajtás növekedésére | 75 |
A gyökerek növekedése | 76 |
A levelek növekedése | 76 |
A meisztéma aktiválódása | 78 |
A növekedés differenciálódási szakasza | 79 |
A polaritás | 80 |
A polaritás indukálása | 81 |
A polaritás magyarázata | 83 |
A szövetek differenciálódása | 84 |
A szervek differenciálódása | 87 |
Gyökérképződés | 87 |
A gyökérképződés előmozdítása | 88 |
Rügyképződés | 90 |
A differenciálkódás tanulmányozása steril tenyészetekben | 91 |
Szervtenyészet | 92 |
Embriótenyészet | 95 |
Szövettenyészet | 96 |
Regenerációs kísérletek steril tenyészetben | 98 |
A regenerálódás fogalma | 98 |
A kallusz regenerálódása | 99 |
Regenerációs kísérlet haraszt-prothalliummal | 99 |
Regenerációs kísérlet Begonia-levéllel | 100 |
Regenerációs kísérlet a sárgarépa izolált sejtjeivel | 100 |
A regenerácis kísérletek jelentősége | 102 |
A sejtmag és a plazma szerepe a regenerálódásban | 103 |
Korreláció | 106 |
Apikális dominancia | 106 |
A szervek leválása | 109 |
Az egész és a rész viszonya a korreláció kialakításában | 111 |
A fejlődés reproduktív szakaszai | |
A virág képződése | 115 |
A jelenség jellemzése | 115 |
A virágzási válaszreakció mérése | 117 |
A fotoperiodizmus | 117 |
A fotoperiodizmus fogalma | 117 |
A nappalhosszúság érzékelése | 119 |
A Rn növények fény- és sötétigénye | 121 |
A Hn növények fény- és sötétigénye | 124 |
A fitokrómrendszer szerepe a fotoperiódusban | 126 |
A virágzási stimulus természete | 128 |
A fotoperiodikus utóhatás | 130 |
A virágzás endogén inhibitorai | 133 |
A hormonszintézis folyamatának sorrendje | 134 |
A fotoperiodikus indukció és a gibberellin | 136 |
A vernalizáció | 139 |
A vernalizáció jelensége | 139 |
A vernalizáció fiziológiai magyarázata | 140 |
A virágzás hormonális szabályozása | 144 |
A virág fejlődése | 148 |
A virágrügy fejlődése | 148 |
Az egyszerű fejlődése | 148 |
A fészekvirágzat fejlődése | 148 |
A monoikus virágok fejlődése | 150 |
A virágrügy fejlődésének befolyásolása | 152 |
Az ivari differenciálódás | 152 |
A pigmentképződés | 153 |
A virágzás (a virágok felnyílása) | 155 |
Termésképzés és termésfejlődés | 156 |
Megporzás és megtermékenyítés | 156 |
Pollináció | 156 |
A pollentömlő növekedésének szabályozása | 158 |
Megtermékenyítés | 161 |
Az embrió kialakulása | 162 |
Parthenokarpia | 163 |
A termés növekedése | 165 |
A termés növekedésének sebessége | 165 |
A termés mérete | 165 |
A magvak szerepe | 166 |
A növekedési anyagok szerepe | 167 |
Terméshullás | 168 |
A gyümölcs érése | 169 |
A raktározott anyagok átalakulása | 169 |
Klimaterikus légzés | 171 |
A gyümölcsérés kísérőjelenségei | 172 |
Az érés mechanizmusa | 174 |
Az érés szabályozása | 176 |
A nyugalmi állapot | |
A nyugalmi állapot formái | 179 |
Igazi (mély-) nyugalom | 180 |
Kényszernyugalom | 180 |
Relatív nyugalom | 181 |
A nyugalmi állapotok egymásba való átalakulása | 181 |
A rügyek nyugalmi állapota | 181 |
A rügynyugalom fázisai | 181 |
A rügy nyugalmát kialakító külső feltétlek | 182 |
A rügy ébredése a nyugalomból | 184 |
A rügyek nyugalmi állapotának mesterséges megszüntetése és meghosszabítása | 184 |
A rügynyugalom hormonális szabályozása | 187 |
A magvak nyugalmi állapota | 191 |
A magnyugalom típusai és fázisai | 191 |
A fejletlen (rudimentaris) embrió | 195 |
Az embrió fiziológiailag éretlen | 196 |
Fény- és sötétigényes magvak | 197 |
A magnyugalom diagramja | 203 |
A magnyugalom megszüntetése lehűtéssel | 205 |
A maghéj szerepe | 207 |
A csírázásgátló anyagok szerepe | 209 |
A környezeti tényezők hatása a növekedésre és fejlődésre | |
A fény jelentősége | 211 |
Fényhatások | 212 |
A fény hatása a növekedés sebességére és mértékére | 215 |
A fény hatása a növekedés irányára | 217 |
A fény hatása a pigmentációra | 222 |
A fitokrómok és a fotomorfózis | 223 |
Fitokrómok | 223 |
Fotomorfózis | 229 |
A hőmérséklet jelentősége | 232 |
A növény és a talaj hőgazdálkodása | 233 |
A levelek hőgazdálkodása | 233 |
A talaj hőgazdálkodása | 234 |
A hőmérséklet és a növekedés | 235 |
A hőmérsékleti ingadozások jelentősége | 237 |
A hőmérséklet formatív hatása | 238 |
Termotropizmus | 238 |
Hőmérsékleti károsodások | 238 |
Az alacsony hőmérséklet hatása | 239 |
A magas hőmérséklet hatása | 240 |
Edaphikus hatások | 241 |
A víztelítettségi fok jelentősége | 241 |
Hidromorfózisok | 242 |
Az ásványi anyagok hatása | 243 |
A talaj oxigéntartalmának hatása | 244 |
A talaj hőmérsékletének hatása | 244 |
A talaj szerves anyagainak jelentősége | 245 |
A növények kölcsönhatása (allelopathia) | 245 |
A kolinok allelopathikus hatása | 246 |
A termésekből és levelekből kiválasztott anyagok hatása | 246 |
A levelekből kimosódó anyagok jelentősége | 249 |
A gyökérváladékok jelentősége | 251 |
A kolinok szerepe a mező- és erdőgazdaságban | 252 |
A rhizoszféra | 254 |
A rhizoszféra összetétele | 254 |
A rhizoszféra és a növény kapcsolata | 255 |
Szimbiózis | 255 |
Gyökérgümők (Rhizobium-szimbiózis) | 256 |
A parazita életmód általános jellege | 261 |
A parazita és a gazda kölcsönhatása | 261 |
A betegség kialakulása | 263 |
A gazdanövény rezisztenciája | 266 |
A növényi rák | 266 |
Egyéb ökológiai hatások | 268 |
A gravitáció hatása | 268 |
Geotropikus válaszok | 268 |
A geotropikus választ módosító belső és külső tényezők | 268 |
A geotropikus válasz természete | 269 |
A geotropizmus tanulmányozásának módszere | 271 |
Általános törvényszerűségek | 271 |
A percipiáló régió | 273 |
A geotropizmus mint láncreakció | 273 |
A percipiáló fázis reakciói | 274 |
A latens fázis reakciói | 276 |
A geotropikus inger kikapcsolása | 277 |
A könyvben gyakran alkalmazott rövidítések | 279 |
Tárgymutató | 281 |