kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
| Oldalszám: | 682 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-17-0498-x |
| Megjegyzés: | Tankönyvi számok: 42205/I-II. Színes és fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. |
| Első kötet: | |
| Előszó | 5 |
| Bevezető | 15 |
| A növényélettan jelentősége | 15 |
| A növényélettan tárgya | 16 |
| Anyagcsere-élettan | |
| A biokémiai reakciók általános törvényszerűségei | |
| A kémiai és a biológiai egyensúly | 19 |
| A biológiai katalízis | 22 |
| Koenzim és prosztetikus csoport | 25 |
| Hidrogén-szállító koenzimek | 27 |
| Energiaekvivalensek és az energia átvitele | 29 |
| Elektronszállítás és a redoxirendszerek | 32 |
| Az autotróf növények energiaszerzése és a szén asszimilálása | |
| Fotoszintézis | 35 |
| A fotoszintézis általános jellemzése | 36 |
| A fotoszintetizáló apparátus | 37 |
| Gránum és tilakoid | 37 |
| A pigmentek lokalizációja a tilakoidokban | 41 |
| A fotoszintézis pigmentjei | 44 |
| A pigmentek szerkezete és a fényabszorpció | 44 |
| Klorofillok | 46 |
| Fikocian és fikoeritrin | 48 |
| A fikobiliproteinek fényabszorpciója | 49 |
| Karotinoidok | 49 |
| A spektrumok hatékonysága | 51 |
| A járulákos pigmentek szerepe | 52 |
| A fotoszintézis mechanizmusa | 53 |
| A fényenergia megkötése | 56 |
| A fény természete | 56 |
| Az atomok és molekulák fényabszorpciója | 58 |
| A klorofill abszorpciós spektruma | 59 |
| A klorofill fotokémiája | 60 |
| A fényenergia kémiai energiává való alakulása | 63 |
| Az I. pigmentrendszer és az 1. fényreakció | 63 |
| A II. pigmentrendszer és a 2. fényreakció | 67 |
| Fotofoszforilálás | 70 |
| A fotoszintézis kvantumigénye | 74 |
| A CO2 megkötése és redukálása | 75 |
| A CO2-redukció követése 14 C-nel | 76 |
| A cukorfoszfátok mechnaizmusa (Calvin-ciklus) | 78 |
| A fotoszintézis mérlege | 81 |
| A CO 2- redukcióval kapcsolatos egyéb vegyületek szintézise | 82 |
| A színes baktériumok fotoszintézise | 86 |
| Fotoszintézis természetes környezetben | 88 |
| A vízi- és szárazföldi növények fotoszintetizáló teljesítménye | 88 |
| A fotoszintézis sebeségét meghatározó tényezők | 90 |
| A fény jelentősége | 92 |
| A fény mennyisége | 92 |
| Színbeli alkalmazkodás | 94 |
| A CO 2 jelentősége | 95 |
| A koncentráció jelentősége | 96 |
| A hőmérséklet jelentősége | 99 |
| A klorofilltartalom jelentősége | 99 |
| A fotoszintézis intenzitása és a terméshozam | 100 |
| Az asszimilátumok szállítása | 102 |
| A transzport igazolása | 102 |
| A szállított anyagok | 103 |
| A szállítás gyorsasága | 103 |
| A transzport mechanizmusa | 104 |
| Kemoszintézis | 109 |
| Kemoszintetizáló szervezetek | 110 |
| Kénbaktériumok | 110 |
| Nitrifikáló baktériumok | 111 |
| Kemoreduktor szervezetek | 112 |
| A szerves molekulákban raktározott energia szabaddá tétele (A biológiai oxidáció) | |
| A légzés fogalma | 115 |
| Mitokondrium | 117 |
| A mitokondium finomszerkezete | 118 |
| A mitokondrium működése | 118 |
| Az elrejtés és az elkülönítés jelensége a mitokondriumban | 119 |
| Analógiák a mitokondriumban és a kloroplasztban | 119 |
| A rezerva szénhidrátok enzimes elbontása | 120 |
| A keményítő bontása hidrolízissel | 120 |
| A keményítő bontása foszforolízissel | 123 |
| A biológiai oxidáció mechanizmusa | 124 |
| A szénhidrátok aerob elbontása | 124 |
| A glükolízis | 126 |
| A glükolízis reakciói | 126 |
| A glükolízis mérlege | 128 |
| A pirosszőlősav aktiválása | 128 |
| Citromsav-ciklus | 130 |
| A citromsav-ciklus reakciói | 131 |
| Glioxilsav-ciklus | 131 |
| A citromsav-ciklus mint anyagcsere-tároló ("pool") | 134 |
| A légzési lánc és a végoxidációk | 135 |
| A légzési lánc redoxidrendszere | 136 |
| Elektronszállítás a mitokondriumban | 139 |
| A komplexek molekulácis modellje | 140 |
| ATP-képzés a mitokondriumban | 142 |
| Egyéb végoxidázok | 143 |
| Pentózfoszfát-(Horecker-) ciklus | 146 |
| A légzés jelentősége | 148 |
| A respirációs energia konzerválása | 149 |
| A szénhidrátok anaerob elbontása | 151 |
| Alkoholos erjedés | 151 |
| Tejsavas erjedés | 152 |
| Vajsavas erjedés | 153 |
| Ecetsavas erjedés | 153 |
| A légzés szabályozása | 154 |
| A légzési utak elágazásai | 154 |
| Visszakapcsolások | 157 |
| A légzés biológiája | 159 |
| A légzés anyaga és a légzési együttható | 159 |
| A légzés intenzitása | 161 |
| A légzés és az ontogenetikus fejlődés | 162 |
| A mechanikai sérülések és az infekció hatása a légzésre | 167 |
| A légzést befolyásoló egyéb tényezők | 169 |
| Hőmérsékleti hatások | 169 |
| A protoplazma duzzadtsági fokának jelentősége | 170 |
| Az oxigén- és a széndioxid-koncentráció hatása | 171 |
| A napi savritmus | 172 |
| A sejtalkotó makromolekulák szintézise és az intermedier anyagcsere | |
| A protoplazmás felépítő makromolekulák szintézise | 175 |
| Nukleinsavak | 175 |
| A nukleinsavak nukleotidjai | 175 |
| A DNS-lánc szerkezete | 178 |
| A DNS bioszintézise (a molekulák önreprodukciója) | 181 |
| Az RNS szerkezete és bioszintézise | 182 |
| Proteinek | 187 |
| Aminosavak | 188 |
| Az aminosavak bioszintézise | 189 |
| Az NH2-csoport bevitele | 190 |
| Az aminosavak szerepe az anyagcserében | 193 |
| A peptidek és a proteinek felépítése | 193 |
| A proteinek bioszintézise | 194 |
| A riboszóma | 194 |
| Az aminosavak aktiválása | 195 |
| Az aminosavak szállítása | 197 |
| Az aminosavak egymáshoz való kapcsolódása | 198 |
| A szintetizált proteinmolekula leoldódása | 199 |
| A proteinek osztályozása | 203 |
| A proteinek elbontása és a produktumok értékesítése | 204 |
| Oxidatív dezaminálás | 205 |
| Dekarboxilezés | 205 |
| Egyéb N-tartalmú vegyületek szintézise | 206 |
| A klorofillok és a hemvegyületek szintézise | 206 |
| A porfirinváz bioszintézise | 206 |
| Az a-klorofill bioszintézise | 208 |
| A vas-porfirinek keletkezése | 209 |
| Alkaloidok | 210 |
| Az alkaloidok fiziológiai jelentősége | 210 |
| Az alkaloidok bioszintézise | 211 |
| Az alkaloidváz keletkezése | 212 |
| Az alkaloidok jelentősége | 214 |
| A szénhidrátszármazékok bioszintézise | 216 |
| Lipoidok | 216 |
| A zsírok és olajok | 216 |
| A zsírok és olajok bioszintézise | 217 |
| A zsírsavak bioszintézise | 217 |
| A zsírok szintézise | 220 |
| A lipoidok elbontása | 221 |
| A zsírok oxidatív elbontása | 221 |
| A zsírsavak béta-oxidációja | 222 |
| A béta-oxidáció energetikai jelentősége | 223 |
| A zsírok cukorrá való átalakulása | 224 |
| Egyéb lipoid-vegyületek | 226 |
| Viaszok | 226 |
| Foszfolipoidok | 226 |
| Glikonipoidok | 227 |
| Izoprenoid vegyületek | 227 |
| Illó olajok | 229 |
| Gyanták | 230 |
| Betulin és triterpén szapoinok | 230 |
| Karotinoidok | 230 |
| Kaucsuk | 232 |
| Aromás vegyületek | 233 |
| Fenovegyületek | 235 |
| A virágok és egyéb növényi részek pigmentjei | 236 |
| Lignin és ligninképződés | 240 |
| Az intracelluláris szabályozás módjai | 242 |
| A gének működésének szabályozása | 242 |
| Az anyagcseretermékek gátlóhatása | 248 |
| Enzimatikus szabályozás | 250 |
| Vízgazdálkodás és vízforgalom | |
| A víz jelentősége a növények életében | 253 |
| A víz szerepe | 254 |
| A növények víztartalma | 254 |
| A növények vízszükséglete | 255 |
| A növények vízigénye | 255 |
| A vízmegtartó képesség és a vízvesztés kritikus határa | 256 |
| A talaj és a víz viszonya | 257 |
| A víz felvétele | 261 |
| A duzzadás | 261 |
| Diffúzió és ozmózis | 263 |
| Diffuzió | 263 |
| Ozmózis | 263 |
| Plazmolízis és szívóerő | 265 |
| Plazmolízis | 265 |
| A sejtek szívóereje | 267 |
| Az ozmotikus érték nagysága | 268 |
| A sejt vízfelvétele | 269 |
| A növény vízfelvevő szervei | 270 |
| A gyökerek aktív vízfelvétele | 271 |
| Guttáció | 272 |
| A gyökerek passzív vízfelvétele | 272 |
| A víz elpárologtatása | 274 |
| A párologtatás mérése és a mérési eredmények vonatkoztatási alapja | 274 |
| A párologtatás anatómiai berendezése | 276 |
| A párologtatás törvényei | 278 |
| A párologtatást módosító szerkezeti berendezések | 279 |
| A párologtatás élettani alapjai | 280 |
| A sztómamozgás élettana | 280 |
| A sztómamozgás mechanizmusa | 281 |
| A transzspirációt befolyásoló külső tényezők | 283 |
| Transzspiráció optimális feltételek között | 283 |
| A párologtatás biológiai jelentősége | 287 |
| A víz transzportja | 288 |
| Vízelvezetés a parenchimaszövetekben | 288 |
| Gyökérnyomás | 290 |
| A transzspiráció szívóhatása | 293 |
| Adhézió és kohézió | 294 |
| A vízszállítás kohéziós elmélete | 295 |
| A vízáramlás sebessége | 2998 |
| A szélsőséges vízellátás következményei | 299 |
| A növények ásványi táplálékai | |
| A növények ásványianyag-összetétele (Hamualkotók) | 301 |
| Tápanyagok és tápelemek | 302 |
| Az egyes elemek szükségessége | 303 |
| Tápelemtartalom és -eloszlás | 303 |
| A tápelemek jelentősége az anyagcserében | 304 |
| Szerkezeti elemek | 305 |
| A nitrogén | 305 |
| A nitrogén jelentősége | 305 |
| Nitrogénforrások | 306 |
| A molekuláris N2 megkötése | 308 |
| A nitrátok redukciója és az ammóniumsók hasadása | 310 |
| A nitrogén körforgása | 311 |
| A foszfor | 313 |
| A foszfor felvétele | 313 |
| A foszfor lokalizációja | 314 |
| A foszfor fiziológiai jelentősége | 315 |
| A foszforhiány következményei | 315 |
| A kén | 316 |
| A kén felvétele | 316 |
| A kén lokalizációja | 317 |
| A kénhiány jellemző vonásai | 318 |
| Inonhatású elemek | 319 |
| A kálium | 319 |
| A kálium felvétele | 319 |
| A kálium lokalizációja | 319 |
| A káliumhiány hatása | 319 |
| A kalcium | 320 |
| A kalcium felvétele | 320 |
| A kalcum lokalizációja | 321 |
| A kalciumhiány hatása | 321 |
| A magnézium | 322 |
| A magnézium felvétele | 322 |
| A magnézium lokalizációja | 323 |
| A magnéziumhiány kihatásai | 323 |
| Mikroelemek | 324 |
| A vas jelentősége | 325 |
| A mangán jelentősége | 327 |
| A bór jelentősége | 328 |
| A bórhiány és bórfelesleg | 329 |
| A réz jelentősége | 330 |
| A cink jelentősége | 331 |
| A molibdén jelentősége | 331 |
| Az ásványi sók felvétele | 332 |
| A sófelvételre vonatkozó régebbi elképzelések | 332 |
| A passzív iontranszport mechanizmusa | 332 |
| Diffúzió | 333 |
| Ioncsere | 334 |
| Adszorpció és kemoszorpció | 335 |
| Az aktív iontraszport mechanizmusa | 336 |
| Hordozó ("carrier")-mechanizmus | 336 |
| A hordozók természete | 337 |
| A sófelvétel kapcsolata az anyagcserével | 339 |
| Lundegardh elmélete | 340 |
| Goldacre elmélete | 342 |
| Bennet-Clark-elmélete | 343 |
| A sóabszorpció strukturális vonatkozásai | 344 |
| "Szabadhelyek" és "nem -szabadhelyek" | 345 |
| Transzlokáció | 346 |
| Sóviszonyok a gyökerekben | 347 |
| A gyökér abszorpciós zónái | 347 |
| Sóabszorpció és transzspiráció | 348 |
| Transzlokáció a gyökér kéregszövetében | 349 |
| Sófelvétel a levélen keresztül | 351 |
| A talaj mint az ásványi tápelemek forrása | 353 |
| A tápanyagok formája a talajban | 353 |
| Mobilis tápanyagok | 353 |
| Rezerva tápanyagok | 354 |
| A tápanyagok hasznosíthatósága | 354 |
| Tápanyagfelvétel a talajból | 354 |
| A növények ásványianyag-felvevő képessége | 355 |
| A tápanyagok felvétele különböző kötési formákból | 357 |
| Az ásványi elemek szükségességének és mennyiségének vizsgálata | 359 |
| Víztenyészetek | 359 |
| Homok- és talajtenyészetek | 363 |
| A talajok tápértékének meghatározása talajanalízissel | 365 |
| A talajok tápértékének meghatározása a növények analízisével | 366 |
| A tápelemekkel való ellátottság | 367 |
| A tápelemek mozgékonysága és a hiánytünetek | 367 |
| Ellátottsági fok | 367 |
| Az ellátottsági fok definíciója | 368 |
| Határérték (határterület) | 368 |
| A hiánytünetek diagnózisa | 369 |
| A tápanyagok kimosódása a talajból | 369 |
| Tápanyag-ellátottság és hozam | 370 |
| Hozam | 370 |
| A növekedési faktorok hatástörvénye | 372 |
| Táplálkozás és rezisztencia | 373 |
| A biotikus hatások elleni rezisztencia | 373 |
| A klimatikus hatások elleni rezisztencia | 373 |
| A trágyázás speciális kérdései | 374 |
| Trágyázás és talajreakció | 375 |
| A N-trágyák pH-változtató hatása | 375 |
| A P- és K-trágyák pH-változtató hatása | 376 |
| A trágya alkalmazásának módszere | 376 |
| Levéltrágyázás (tápanyag-permetezés) | 376 |
| A talaj trágyázása | 376 |
| A könyvben gyakran alkalmazott rövidítések | 379 |
| Tárgymutató | 381 |
| II. kötet: | |
| NÖVEKEDÉS- ÉS FEJLŐDÉSÉLETTAN | |
| A növekedés és fejlődés fogalma | 11 |
| A növekedés mérése | 12 |
| A növekedés exponenciális fázisa | 14 |
| A növekedés későbbi fázisa | 16 |
| Ritmus és periodicitás a növények fejlődésében | 16 |
| A fejlődés ciklusai | 17 |
| A biológiai óra | 19 |
| A biológiai óra hasznossága | 22 |
| A növekedés és fejlődés belső tényezői | |
| A növekedést szabályozó anyagok | 23 |
| Auxinok | 24 |
| Az auxinok felfedezése | 24 |
| Természetes indol-auxinok | 26 |
| Az auxinok izolálása és kémiai jellemzése | 26 |
| Az indol-auxinok anyagcseréje | 27 |
| Nem indol-auxinok | 31 |
| Gibberellinek | 32 |
| A gibberellinek izolálása és kémiai jellemzése | 32 |
| A gibberellinek anyagcseréje | 34 |
| Anti-gibberellinek | 35 |
| Citokininek | 36 |
| Természetes citokininek | 37 |
| A citokininek izolálása és kimutatása | 39 |
| Az etilén | 40 |
| Gátlóanyagok (inhibitorok) | 42 |
| Az inhibitorok előfordulása | 42 |
| Az inhibitorok kémiai jellemzése | 43 |
| Az abszcizinsav | 44 |
| A morfaktinok | 46 |
| A növekedést szabályozó anyagok szerkezete és az aktivitás viszonya | 48 |
| Az auxin szerkezete és az aktivitás | 48 |
| A gibberellin szerkezete és az aktivitás | 51 |
| Acitokinin szerkezete és az aktivitás | 53 |
| A morfaktin szerkezete és az aktivitás | 54 |
| A növekedésserkentő és -gátló anyagok interakciója | 55 |
| Elsődleges regulátorok | 56 |
| Másodlagos regulátorok | 60 |
| A mofaktin és a növekedési regulátorok kölcsönhatása | 62 |
| A hormonális egyensúly jelentősége | 62 |
| Növekedés és differenciálódás | |
| A növekedés embrionális szakasza | 66 |
| A plazma gyarapodása | 66 |
| A sejt osztódása | 67 |
| A növekedés megnyúlási szakasza | 69 |
| A sejtfal növekedése | 69 |
| A hajtás növekedése | 70 |
| Az auxin szerepe az internodiumok megnyúlásában | 70 |
| A gibberellin szerepe az internodiumok megnyúlásában | 73 |
| Az auxin és gibberellin együttműködése a szár megnyúlásában | 74 |
| Az etilén és az internodium megnyúlása | 75 |
| A morfaktinok hatása a hajtás növekedésére | 75 |
| A gyökerek növekedése | 76 |
| A levelek növekedése | 76 |
| A meisztéma aktiválódása | 78 |
| A növekedés differenciálódási szakasza | 79 |
| A polaritás | 80 |
| A polaritás indukálása | 81 |
| A polaritás magyarázata | 83 |
| A szövetek differenciálódása | 84 |
| A szervek differenciálódása | 87 |
| Gyökérképződés | 87 |
| A gyökérképződés előmozdítása | 88 |
| Rügyképződés | 90 |
| A differenciálkódás tanulmányozása steril tenyészetekben | 91 |
| Szervtenyészet | 92 |
| Embriótenyészet | 95 |
| Szövettenyészet | 96 |
| Regenerációs kísérletek steril tenyészetben | 98 |
| A regenerálódás fogalma | 98 |
| A kallusz regenerálódása | 99 |
| Regenerációs kísérlet haraszt-prothalliummal | 99 |
| Regenerációs kísérlet Begonia-levéllel | 100 |
| Regenerációs kísérlet a sárgarépa izolált sejtjeivel | 100 |
| A regenerácis kísérletek jelentősége | 102 |
| A sejtmag és a plazma szerepe a regenerálódásban | 103 |
| Korreláció | 106 |
| Apikális dominancia | 106 |
| A szervek leválása | 109 |
| Az egész és a rész viszonya a korreláció kialakításában | 111 |
| A fejlődés reproduktív szakaszai | |
| A virág képződése | 115 |
| A jelenség jellemzése | 115 |
| A virágzási válaszreakció mérése | 117 |
| A fotoperiodizmus | 117 |
| A fotoperiodizmus fogalma | 117 |
| A nappalhosszúság érzékelése | 119 |
| A Rn növények fény- és sötétigénye | 121 |
| A Hn növények fény- és sötétigénye | 124 |
| A fitokrómrendszer szerepe a fotoperiódusban | 126 |
| A virágzási stimulus természete | 128 |
| A fotoperiodikus utóhatás | 130 |
| A virágzás endogén inhibitorai | 133 |
| A hormonszintézis folyamatának sorrendje | 134 |
| A fotoperiodikus indukció és a gibberellin | 136 |
| A vernalizáció | 139 |
| A vernalizáció jelensége | 139 |
| A vernalizáció fiziológiai magyarázata | 140 |
| A virágzás hormonális szabályozása | 144 |
| A virág fejlődése | 148 |
| A virágrügy fejlődése | 148 |
| Az egyszerű fejlődése | 148 |
| A fészekvirágzat fejlődése | 148 |
| A monoikus virágok fejlődése | 150 |
| A virágrügy fejlődésének befolyásolása | 152 |
| Az ivari differenciálódás | 152 |
| A pigmentképződés | 153 |
| A virágzás (a virágok felnyílása) | 155 |
| Termésképzés és termésfejlődés | 156 |
| Megporzás és megtermékenyítés | 156 |
| Pollináció | 156 |
| A pollentömlő növekedésének szabályozása | 158 |
| Megtermékenyítés | 161 |
| Az embrió kialakulása | 162 |
| Parthenokarpia | 163 |
| A termés növekedése | 165 |
| A termés növekedésének sebessége | 165 |
| A termés mérete | 165 |
| A magvak szerepe | 166 |
| A növekedési anyagok szerepe | 167 |
| Terméshullás | 168 |
| A gyümölcs érése | 169 |
| A raktározott anyagok átalakulása | 169 |
| Klimaterikus légzés | 171 |
| A gyümölcsérés kísérőjelenségei | 172 |
| Az érés mechanizmusa | 174 |
| Az érés szabályozása | 176 |
| A nyugalmi állapot | |
| A nyugalmi állapot formái | 179 |
| Igazi (mély-) nyugalom | 180 |
| Kényszernyugalom | 180 |
| Relatív nyugalom | 181 |
| A nyugalmi állapotok egymásba való átalakulása | 181 |
| A rügyek nyugalmi állapota | 181 |
| A rügynyugalom fázisai | 181 |
| A rügy nyugalmát kialakító külső feltétlek | 182 |
| A rügy ébredése a nyugalomból | 184 |
| A rügyek nyugalmi állapotának mesterséges megszüntetése és meghosszabítása | 184 |
| A rügynyugalom hormonális szabályozása | 187 |
| A magvak nyugalmi állapota | 191 |
| A magnyugalom típusai és fázisai | 191 |
| A fejletlen (rudimentaris) embrió | 195 |
| Az embrió fiziológiailag éretlen | 196 |
| Fény- és sötétigényes magvak | 197 |
| A magnyugalom diagramja | 203 |
| A magnyugalom megszüntetése lehűtéssel | 205 |
| A maghéj szerepe | 207 |
| A csírázásgátló anyagok szerepe | 209 |
| A környezeti tényezők hatása a növekedésre és fejlődésre | |
| A fény jelentősége | 211 |
| Fényhatások | 212 |
| A fény hatása a növekedés sebességére és mértékére | 215 |
| A fény hatása a növekedés irányára | 217 |
| A fény hatása a pigmentációra | 222 |
| A fitokrómok és a fotomorfózis | 223 |
| Fitokrómok | 223 |
| Fotomorfózis | 229 |
| A hőmérséklet jelentősége | 232 |
| A növény és a talaj hőgazdálkodása | 233 |
| A levelek hőgazdálkodása | 233 |
| A talaj hőgazdálkodása | 234 |
| A hőmérséklet és a növekedés | 235 |
| A hőmérsékleti ingadozások jelentősége | 237 |
| A hőmérséklet formatív hatása | 238 |
| Termotropizmus | 238 |
| Hőmérsékleti károsodások | 238 |
| Az alacsony hőmérséklet hatása | 239 |
| A magas hőmérséklet hatása | 240 |
| Edaphikus hatások | 241 |
| A víztelítettségi fok jelentősége | 241 |
| Hidromorfózisok | 242 |
| Az ásványi anyagok hatása | 243 |
| A talaj oxigéntartalmának hatása | 244 |
| A talaj hőmérsékletének hatása | 244 |
| A talaj szerves anyagainak jelentősége | 245 |
| A növények kölcsönhatása (allelopathia) | 245 |
| A kolinok allelopathikus hatása | 246 |
| A termésekből és levelekből kiválasztott anyagok hatása | 246 |
| A levelekből kimosódó anyagok jelentősége | 249 |
| A gyökérváladékok jelentősége | 251 |
| A kolinok szerepe a mező- és erdőgazdaságban | 252 |
| A rhizoszféra | 254 |
| A rhizoszféra összetétele | 254 |
| A rhizoszféra és a növény kapcsolata | 255 |
| Szimbiózis | 255 |
| Gyökérgümők (Rhizobium-szimbiózis) | 256 |
| A parazita életmód általános jellege | 261 |
| A parazita és a gazda kölcsönhatása | 261 |
| A betegség kialakulása | 263 |
| A gazdanövény rezisztenciája | 266 |
| A növényi rák | 266 |
| Egyéb ökológiai hatások | 268 |
| A gravitáció hatása | 268 |
| Geotropikus válaszok | 268 |
| A geotropikus választ módosító belső és külső tényezők | 268 |
| A geotropikus válasz természete | 269 |
| A geotropizmus tanulmányozásának módszere | 271 |
| Általános törvényszerűségek | 271 |
| A percipiáló régió | 273 |
| A geotropizmus mint láncreakció | 273 |
| A percipiáló fázis reakciói | 274 |
| A latens fázis reakciói | 276 |
| A geotropikus inger kikapcsolása | 277 |
| A könyvben gyakran alkalmazott rövidítések | 279 |
| Tárgymutató | 281 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.