1.031.421

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar államjog

Szerző
Lektor

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 555 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Alapfogalmak
Államjog, államjogi jogviszonyok5
A magyar államjog tárgya és fogalma; az államjogi jogviszonyok5
Az államjog helye szocialista jogunk rendszerében; viszonya a többi joghoz13
Az államjogtudomány15
Az államjogtudomány tárgya, fogalma, feladatai és módszere15
Az államjog és az államjogtudomány rendszere18
Az államjogtudomány helye az állam- és jogtudományokon belül21
Az államjog mint tantárgy és e tankönyv rendszere23
Az alkotmány
Az alkotmány fogalma25
Az "alkotmány"-fogalomról általában25
Az alkotmány-fogalom bővebb értelemben26
Alkotmányosság - alkotmányos állam, az alkotményfogalom szűkebb értelemben27
A burzsoá alkotmányosság és a burzsoá alkotmány fejlődésének legjellemzőbb sajátosságai29
A burzsoá alkotmányosság kialakulásának történelmi körülményei29
Az első burzsoá alkotmányok31
A burzsoá alkotmányosság klasszikus alapvelvei37
A burzsoá alkotmányfejlődés általános sajátosságai az első és második világháború közötti időben38
A burzsoá alkotmányfejlődés irányvonala a második világháborút követően41
A burzsoá tudomány kísérletei az alkotmányok osztályozására43
A szocialista alkotmányok47
Szocialista alkotmányosság - szocialista alkotmányok47
A szocialista alkotmányok csírái; a párizsi kommün47
Az első szocialista alkotmányok49
Az 1924. évi és 1936. évi szovjet alkotmányok51
A második világháborút követően szocialista útra lépett államok alkotmányai53
A szocialista alkotmányok alapelvei54
A felszabadulás előtti magyar alkotmányfejlődés vázlata57
A magyar polgári alkotmány megteremtésének előzményei57
Az 1848/49. évi szabadságharc59
A "dualizmus" kora62
A polgári demokratikus forradalom 1918-ban63
Az 1919. évi Magyar Tanácsköztársaság alkotmánya64
Az alkotmányos elvek teljes felszámolása a Horthy-fasizmus idején68
A Magyar Népköztársaság Alkotmánya72
A szuverén és demokratikus magyar állam létrejötte72
Az 1946. évi I. törvény jelentősége: a hatálybalépését követő jogalkotás75
A népköztársasági alkotmány előkészítése és elfogadása77
Népköztársasági alkotmányunk sajátosságai és felépítése78
Alkotmányunk módosításai80
Jogforrások
A Magyar Népköztársaság jogának forrásai82
Bevezető megjegyzések82
A jogalkotó hatáskörrel felruházott szervek és az általuk kibocsátott jogforrások a Magyar Népköztársaságban84
A Magyar Népköztársaság jogforrási rendszerének fő sajátosságai87
A magyar államjog forrásai92
A jogalkotás törvényessége94
A jogforrások érvényességi kellékei94
A jogforrások kihirdetése és közlése95
A jogforrások hierarchiája97
A jogforrások hatályossága98
A jogalkotás törvényességének bizotosítása101
A szakásjog, az állami szervek gyakorlata és a nemzetközi szerződések helye a Magyar Népköztársaság jogában102
A szokásjog problémája105
Az állami szervek gyakorlatának jogforrási jellege105
A nemzetközi szerződések mint jogunk közvetett forrásai107
A társadalmi rend a Magyar Népköztársaságban
A társadalmi rend államjogi kategóriái113
A társadalmi rend általános fogalma és jogi jelentősége113
A társadalmi viszonyokat kifejező alapvető jogszabályok államjogi jellege114
A társadalmi rend legfontosabb vonásainak közvetlen kifejeződése a szocialista alkotmányokban116
A társadalmi rend vizsgálati módja és tárgyalási rendje az államjogtudományban118
A társadalom gazdasági alapja a Magyar Népköztársaságban120
A szocialista tulajdoni viszonyok kialakulása és szabályozása a Magyar Népköztársaság alkotmányában120
A társadalmi tulajdon jelentősége122
A szocialista állami tulajdon123
A szocialista szövetkezeti tulajdon126
A társadalmi tulajdon két fajának egymáshoz való viszonya és fokozott védelme129
A munkával szerzett tulajdon alkotmányunkban130
A tőkés magántulajdon helyzete népköztársaságunkban134
A népgazdasági állami tervezésnek elve a Magyar Népköztársaságban135
A termelt javak elosztásának elve alkotmányunkban137
A társadalom osztályszerkezete a Magyar Népköztársaságban139
Az osztályok meghatározása és a társadalom osztályszerkezete139
Társadalmunk osztályszerkezete141
A Magyar Népköztársaság politikai alapja144
A politikai alap fogalma és alkotmányi szabályozása144
Államunk osztálytartalmának közvetlen kifejeződése népköztársaságunk alkotmányában147
Az uralmi viszonyok társadalmi-szervezeti formái és a párt vezető szerepének alkotmányos kifejeződése149
Az uralmi viszonyok állami-szervezeti formái156
Az államhatalom gyakorlásának általános alapelvei161
A Magyar Népköztársaság államszerkezete
Az államszerkezet fogalma, az e körben megoldandó kérdések163
A Magyar Népköztársaság szuverenitása164
A szuverenitás fogalma164
A Magyar Népköztársaság állami szuverenitásának államjogi kifejeződése és nemzetközi elismerése167
Az egy államon belüli államalakulatok problémái168
Az államszerkezet fő formái: összetett és nem összetett állam168
A szocialista területi autonómia171
A Magyar Népköztársaság nem összetett állam172
A Magyar Népköztársaság területe172
Az államterület az államjogban172
A Magyar Népköztársaság területe175
Az államterület belső igazgatási-területi beosztása176
Az állampolgárság176
Az állam lakossága176
Az állampolgárság fogalma176
Az állampolgárság jogintézményének kialakulása180
Az állampolgársági jogviszony tartalma180
Az állampolgárság jogi szabályozásának általános vonásai181
A szocialista jogi rendezés elvei182
A magyar állampolgárság jogintézménye történetének vázlata184
A magyar állampolgárságra vonatkozó hatályos jogszabályok187
Az állampolgárság nemzetközi vonatkozásai192
A Magyar Népköztársaság jelvényei és fővárosa193
Elméleti bevezetés193
A Magyar Népköztársaság címere194
A Magyar Népköztársaság zászlaja196
A Magyar Népköztársaság himnuszai és ünnepei197
A Magyar Népköztársaság fővárosa198
Az állami szervek rendszere a Magyar Népköztársaságban
Elméleti bevezetés200
Az államszervezet fogalma200
Az államszervezet felépítésében érvényesülő törvényszerűségek jellege202
Az államszervezet helye a proletárdiktatúra rendszerében204
A Magyar Népköztársaság állami szerveinek fő típusai és rendszere206
Az állami tevékenység különböző fajainak elkülönülése és az ezeknek mgefelelő alapvető szervtípusok kialakulása206
Államhatalmi tevékenység - államhatalmi szervek - államhatalmi szervezet209
Államigazgatási tevékenység - államigazgatási szervek - államigazgatási szervezet210
Bírói tevékenység - bírói szervek - bírói szervezet213
Ügyészi tevékenység - ügyészi szervek - ügyészi szervezet214
Állami termelő, szolgáltató, elosztó egységek215
Az állami szervek jelentősebb megkülönböztetése egyéb szempontok szerint215
A Magyar Népköztársaság államszervezetének felépítése217
Az államhatalom és az államigazgatás legfelsőbb szervei a Magyar Népköztársaságban
Az államhatalom és az államigazgatás legfelsőbb szerveinek egymáshoz való viszonya, vagyis az állam kormányformája220
A kormányforma lényege, a kormányzásban résztvevő állami szervek220
A kormányzás lényegével foglalkozó néhány jellemző burzsoá nézet221
A burzsoá kormányformák222
A burzsoá kormányformák főbb fajtái222
Az államfői-képviseleti kormányformák223
A parlamentáris kormányformák227
Kollegiális-képviseleti kormányformák229
A fasiszta kormányformák230
A burzsoá kormányformákat általában jellemző közös sajátosságok230
A szocialista államok kormányformája232
A kormányforma szocialista megoldásának fő elvei232
A szocialista kormányformák kialakulása és fejlődése234
A kormányforma fejlődésének jellegzetességei a felszabadulástól az alkotmányig237
Az országgyűléssel kapcsolatos tanítások239
A népképviseleti rendszer a burzsoá államokban239
A magyar országgyűlés a felszabadulásig246
A népképviseleti rendszer lényege a szocialista államokban248
A Magyar Népköztársaság Országgyűlése250
A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének kialakulása250
Az országgyűléssel kapcsolatos jogforrások252
Az országgyűlés feladatai és hatásköre254
Az országgyűlés szervezete261
Az országgyűlés megalakulása és megbízatásának megszűnése266
Az országgyűlés aktusai2268
Az országgyűlés működési rendje273
A törvényhozás legfontosabb mozzanatai279
A képviselők jogállása (jogaik és kötelességeik)282
A képviselői megbízás (mandátum) jellege és létrejötte282
A képviselők jogai284
A képviselők kötelessége287
A képviselők felelőssége289
A képviselők mentelmi joga290
Az országgyűlési képviselők megbízásának megszűnése294
A képviselői összeférhetetlenség296
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa299
A legfelsőbb államhatalom gyakorlásának folyamatosságát biztosító szervek a szocialista államokban299
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának megalakulása301
Az Elnöki Tanács feladatai és hatásköre302
Az Elnöki Tanács aktusai315
Az Elnöki Tanács működési rendje és titkársága317
Az államigazgatás legfőbb szerve a Magyar Népköztársaságban317
Az államigazgatás legfelsőbb szervéről általában317
A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa mint az országgyűlés végrehajtó-rendelkező szerve320
A minisztertanács feladatai és hatásköre az államigazgatási szervezet legfelsőbb irányításában321
A minisztertanács kormányzati tevékenysége326
A minisztertanács megalakítása megbízatásának időtartama328
A minisztertanács testületi jellege és felelőssége329
A minisztertanács tagjainak egyéni felelőssége330
A minisztertanács működése334
A minisztertanács aktusai337
A minisztériumok340
A minisztertanácsnak alárendelt országos hatáskörű államigazgatási szervek344
Az államhatalom helyi szervei a Magyar Népköztársaságban
A Magyar Népköztársaság államigazgatási területi beosztása347
Az állam területi beosztásáról általában347
Az államigazgatási területi beosztás történeti típusai348
A területi beosztás felszabadulás utáni fejlődése351
Népköztársaságunk jelenlegi államigazgatási területi beosztása351
A területváltoztatás tételes jogi szabályai353
A burzsoá állam helyi szervei354
A kizsákmányoló állam helyi szerveinek típusai354
A burzsoá önkormányzatokról általában356
A helyi önkormányzatok a felszabadulás előtti Magyarországon359
Az államhatalom helyi szervei a Magyar Népköztársaságban361
Az államhatalom helyi szervei mint az államhatalom gyakorlásának szocialista formái361
Az államhatalom helyi szerveinek létrejötte a Magyar Népköztársaságban363
A tanácsok országos rendszere365
A tanácsok és szerveik366
A tanács tagjai367
A tanács működése370
A tanács feladatai és hatásköre372
A tanácsok bizottságai375
A tanácsok és szerveik tömegkapcsolatainak formái377
A tanácsok végrehajtó-rendelkező szervei379
A tanácsok aktusai381
A tanácsok kapcsolata a tanács alá nem rendelt szervekkel383
A demokratikus centralizmus és jogi biztosítékai a tanácsi szervezet felépítésében és működésében384
A bíróság és az ügyészség a Magyar Népköztársaságban
A bíróságok a szocialista államban390
A burzsoá államok bíróságai390
Magyarország bíróságai a felszabadulás előtt392
A bíróságok a szocialista államban395
Bíróságaink a felszabadulástól az alkotmányig396
A bíróságok a Magyar Népköztársaságban397
Az igazságszolgáltatás jogi szabályozásának államjogi jellege397
Bíróságaink jelenlegi szervezete399
A bírói szervezet feladatai401
Bíróságaink viszonya az államhatalmi és államigazgatási szervekhez401
A bírák jogállása: jogaik és kötelességeik403
Az igazságszolgáltatás alapelvei a Magyar Népköztársaságban409
Az igazságszolgáltatás alapelveinek jellege409
Igazságszolgáltatás kizárólag a bíróságok útján410
Az igazságszolgáltatás egysége411
A társasbíráskodás411
Népi ülnökök részvétele és a hivatásos bírákkal való egyenjogúsága412
A bírák választása, visszahívhatása és beszámolási kötelezettsége412
A bírói függetlenség414
A védelem joga416
A nyilvánosság417
Az anyanyelv használatának biztonsítása417
A bíróság által hozott ítéletek megtámadhatósága417
Az ügyészség418
Az ügyészség a burzsoá államban418
Az ügyészség Magyarországon a felszabadulás előtt419
Az ügyészség kialakulása a szocialista államban420
Az ügyészség a Magyar Népköztársaságban422
Az ügyészségre vonatkozó alapvető jogforrások, ezek államjogi jellege422
Az ügyészségi szervezetere és működésre vonatkozó alapelvek423
Ügyészségünk jelenlegi szervezeti felépítése425
Az ügyészség feladatai425
Az általános törvényességi felügyelet427
A bűnügyi nyomozás törvényessége feletti felügyelet430
A bíróságok tevékenységének törvényessége feletti felügyelet430
A letartóztató intézetekben való fogvatartás törvényessége feletti felügyelet431
Az ügyészek jogállása; jogaik és kötelességeik432
Az állampolgárok alapjai és alapkötelességei
Az állampolgári alapjogok kialakulása, jogi természete és rendszere434
Az állampolgári alapjogok a tőkés államokban434
Az állampolgári alapjogok a szocialista államokban436
Az állampolgári alapjogokra vonatkozó burzsoá felfogások438
Az állampolgári alapjogok jogi természete442
Az állampolgári alapjogok és kötelességek nemzetközi rendezésére irányuló kísérletek443
Az állampolgári alapjogok és kötelességek felosztása445
Az állampolgárok gazdasági, szociális és kulturális jogai445
A gazdasági, szociális és kulturális jogok és kialakulásuk446
A munkához és a munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazáshoz való jog449
A pihenéshez és üdüléshez való jog451
Az egészségvédelemhez és munkaképtelenség esetén segítséghez (társadalombiztosításhoz) való jog452
A művelődéshez való jog455
Az állampolgárok egyenjogusága458
Az állampolgári egyenjoguság fogalma458
Az állmapolgárok nemek szerinti egyenjogúsága461
A felekezeti egyenjogúság464
A nemzetiségi egyenjogúság465
Az állampolgári szabadságjogok468
Az állampolgári szabadságjogok elmélete és gyakorlata468
A személyi szabadság és sérthetetlenség471
A lelkiismereti és vallásszabadság472
A szólás- és sajtószabadság474
A gyülekezési szabadság476
Az egyesülési szabadság477
Az állampolgárok alapkötelességei478
Az állampolgári kötelességek a burzsoá alkotmányokban477
Az állampolgári kötelességek a szocialista alkotmányokban480
Az állampolgári kötelességek alkományunkban481
Az államhatalmi szervek választása a Magyar Népköztársaságban
A szocialista és a burzsoá választási rendszer484
A választási rendszer mint az állampolgárok politikai jogait biztosító jogintézmény484
A választójog alanyi jogi jellege486
A választási rendszerek kialakulásának általános vonásai489
A magyar burzsoá választási rendszer fejlődése a felszabadulásig491
Választási rendszerünk fejlődése a felszabadulást követően mai választási rendszerünk hatályos jogforrásai497
Az országgyűlési választójog hatályos szabályai500
A választójog általánossága500
A választójog egyenlősége502
A válaszások közvetlensége505
A szavazás titkossága506
A választók visszahívási joga, s a megválasztottak beszámolói kötelezettsége507
A választások törvényessége feletti felügyelet507
A hatályos választási eljárás legfontosabb részletei508
Az eljárás jogi szabályozásának jelentősége508
A választások kitűzése508
A választási egységek509
A kerületi választási lajstromok509
A választók összeírása: a választói névjegyzék509
A jelölés512
A választást lebonyolító szervezet513
A választási hírdetmények514
A szavazás515
A szavazatok összeszámlálása515
A választások eredményének megállapítása és kihirdetése516
A választások tisztaságának és zavartalanságának biztosítása517
A tanácsok tagjainak választása és visszahívása519
A tanácsok tagjai és az országgyűlési képviselők választása519
A tanácsok tagjainak választásánál érvényesülő különleges előírások519
Név- és tárgymutató541
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Magyar államjog Magyar államjog Magyar államjog Magyar államjog Magyar államjog Magyar államjog Magyar államjog

Több oldalon bejegyzés, aláhúzás, jelölés látható. A kötés és a címlap javított. Az eredeti borító egy része a könyvbe kötve.

Állapot: Közepes
3.960 Ft
3.160 ,-Ft 20
16 pont kapható
Kosárba
konyv