| Előszó | 3 |
| Afrika | 5 |
| Bevezetés | 6 |
| Természetföldrajzi övezetesség | 8 |
| A népességföldrajzi kép alapvonásai | 10 |
| Az afrikai népek fő csoportjai | 10 |
| A népesség száma és elosztása | 13 |
| A fekete-afrika vándormunka-rendszer | 15 |
| Afrika gazdasága | 18 |
| Az elmaradottság okai és fejlődés akadályai | 18 |
| Az afrikai mezőgazdaság területi és üzemtípusai | 20 |
| Az ipar fejlődése | 26 |
| A külkereskedelmi függőség | 28 |
| Regionális különbségek a földrész gazdasági életében | 29 |
| Dél-Afrika | 32 |
| Dél-afrikai Köztársaság | 33 |
| Történeti áttekintés | 34 |
| A faji megkülönböztetés az állami politika középpontjában | 37 |
| Bányászati nagyhatalom | 41 |
| A búrok országából - fejlett ipari állam | 45 |
| Sokoldalú mezőgazdaság - egyoldalú birtokmegoszlás | 47 |
| A kontines legjelentősebb iparvidéke - Trasvaal | 50 |
| A trópusi ültetvények hazája - Natal | 53 |
| A farmer tartomány - Oranje | 53 |
| Ahol a mezőgazdaság és az ipar egyensúlyban van - Fokföld | 54 |
| Namíbia | 56 |
| Lesotho | 57 |
| Szváziföld | 58 |
| Botswana | 59 |
| Angola | 60 |
| Zimbabwe | 62 |
| Zambia | 66 |
| Malawi | 67 |
| Mozambik | 67 |
| Szigetek és szigetcsoportok az Indiai-óceánon | 69 |
| Madagaszkár | 69 |
| Comore-szigetek | 72 |
| Seychelle-szigetek | 72 |
| Maurítius | 72 |
| Réunion | 73 |
| Kelet-Afrika | 74 |
| Tanzánia | 76 |
| Kenya | 79 |
| Uganda | 80 |
| Ruanda és Burundi | 81 |
| Északkelet-Afrika | 83 |
| Szudán | 84 |
| A gazdasági élet általános jellemzése | 84 |
| Regionális gazdaságföldrajzi vázlat | 86 |
| Etiópia | 89 |
| Dzsibuti | 91 |
| Szomália | 91 |
| Egyenlítői-Afrika | 94 |
| Zaire | 95 |
| Közép-afrikai Köztársaság | 102 |
| Kamerun | 103 |
| Gabon | 104 |
| Kongó | 105 |
| Egyenlítői-Guinea | 107 |
| Sao Tomé és Principe | 107 |
| Nyugat-Afrika | 108 |
| Nigéria | 114 |
| Afrika legnépesebb országa | 114 |
| A kőolaj-konjuktúra és a gazdasági átalakulása | 115 |
| Észak és Dél: a regionális különbségek | 119 |
| Benin | 122 |
| Togo | 123 |
| Ghána | 123 |
| Elefántcsontpart | 125 |
| Felső-Volta | 125 |
| Libéria | 127 |
| Sierra Leone | 128 |
| Guinea | 129 |
| Bissau-Guinea | 130 |
| Zöldfoki-szigetek | 130 |
| Szenegambia | 130 |
| Mauritánia | 132 |
| Mali | 132 |
| Niger | 135 |
| Csád | 135 |
| Észak-Afrika | 137 |
| Az Atlasz-vidék országai | 137 |
| Marokkó | 140 |
| A legnyugatib arab ország | 140 |
| A Föld legnagyobb foszfátellátója | 141 |
| Exportorinetált mediterrán gazdálkodás - élelmiszer-behozatal | 144 |
| Természetszabta körzetek, iparosodó városok | 146 |
| Algéria | 148 |
| Munkaerőgondok - gazdasági problémák | 148 |
| A gazdaság motorja a szénhidrogén-bányászat | 149 |
| Önigazgató szövetkezetek - nomadizáló pásztorok | 151 |
| Tájak, városok | 153 |
| Tunézia | 155 |
| Észak-Afrika legkisebb állama | 155 |
| Öneállátásra törekvő mezőgazdaság | 156 |
| A leggyorsabban a vegyészet fejlődik | 159 |
| Líbia | 160 |
| Sivatagi ország | 160 |
| Kis nép, nagy múlt | 161 |
| A kőolaj és a gazdasági fejlődés | 162 |
| "Zöld szigetek", drága éléskamrák | 163 |
| Egyiptom | 165 |
| Nagy ország, kedvezőtlen adottságok | 165 |
| A civilizáció egyik bölcsője | 166 |
| A legnépesebb arab ország | 167 |
| A Nílus és Egyiptom | 169 |
| Az asszuáni Nagy Gát: óriási előnyök, előre nem látott nehézségek | 171 |
| Afrika legnagyobb élelmiszer-vásárlója | 174 |
| A kivezető utak elsősorban az iparosítás kínálja | 175 |
| A "láthatatlan bevételek" forrásai, a Szuezi-csatorna és az idegenforgalom | 177 |
| A deltavidék nagyvárosaitól a sivatagi oázisokig | 178 |
| A Közel-Kelet | |
| Természetföldrajzi vázlat | 182 |
| A gazdaságtörténet mérföldkövei | 183 |
| A mezőgazdaság természeti és társadalmi korlátai | 185 |
| A kőolaj-konjuktúra sodrában | 189 |
| Az iparosodás irányai | 194 |
| Szaúd-Arábia | 195 |
| Országalapítás a sivatagban | 195 |
| Nomádok, földművesek, városlakók | 196 |
| A kőolaj birodalma: a keleti tartomány | 198 |
| Nedzsd, Hidzáz és Aszír | 199 |
| Az Arab-félsziget kisebb országai | 200 |
| Jemen (Jemeni Arab Köztársaság) | 200 |
| Dél-Jemen (Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság) | 202 |
| Omán | 203 |
| Egyesült Arab Emírségek | 204 |
| Katar | 205 |
| Bahrein | 205 |
| Kuvait | 206 |
| Irak | 207 |
| Az arab világ határán | 207 |
| A gazdaság motorja: a kőolajipar | 207 |
| Földművelés és vízgazdálkodás | 209 |
| Gabonatáblák és pálmaligetek | 210 |
| Természetszabta körzetek, fejlődő városok | 212 |
| Szíria | 216 |
| Libanon | 219 |
| Jordánia | 222 |
| Izrael | 223 |
| A bevándorlók országa | 223 |
| A mezőgazdaság és a nagy Jordán-terv | 225 |
| Az ipar alapja a szakképzett munkaerő | 228 |
| Galielától a Negevig: regionális különbségek | 229 |
| Golán, Gáza, Ciszjordánia: a megszállt területek | 231 |
| Ciprus | 231 |
| Törökország | 233 |
| Két kontinens határán | 233 |
| Kétarcú mezőgazdaság | 235 |
| Az iparosodás útján | 237 |
| A termékeny tengerparti körzetek | 240 |
| A kontinentális Törökország (Anatólia) | 242 |
| Irán | 243 |
| Nagymúltú állam, sokszínű népesség | 243 |
| Sokféle ásványkincs, felemás iparszerkezet | 244 |
| Elhanyagolt, fejletlen mezőgazdaság | 246 |
| Gazdasági körzetek, városok | 247 |
| Afganisztán | 253 |
| Jelmagyarázat | 255 |
| Statisztikai összefoglaló | 257 |
| Irodalom | 265 |
Folytatás Microsoft-tal