Általános és szervetlen kémia

Tartalom

ELSŐ RÉSZ. ÁLTALÁNOS KÉMIA
I. fejezet
Alapfogalmak
1. §. A kémia tárgya és feladatai 19
2. §. A tömeg megmaradásának elve 21
3. §. Halmazállapotok 23
Szilárd halmazállapot 23
Cseppfolyós halmazállapot 24
Gáznemű halmazállapot 24
4. §. Heterogén és homogén testek 25
Heterogén testek 25
Homogén testek 26
5. §. Vegyjelek 27
6. §. Az állandó súlyviszonyok törvénye 28
7. §. A többszörös súlyviszonyok törvénye 28
8. §. Az anyag korpuszkuláris elmélete 29
9. §. Atomsúly, molekulasúly 30
10. §. Kémiai képletek 32
11. §. A vegyérték fogalma 36
12. §. Szerkezeti képletek 37
13. §. Elemi és összetett gyökök 39
14. §. Vegyülő gázok térfogati törvénye 43
15. §. Avogadro tételei 43
16. §. Gáztörvények 44
Boyle—Mariotte törvénye 45
Gay-Lussae törvényei 46
Gay-Lussac és Boyle—Mariotte egyesített gáztörvénye 49
17. §. A kinetikus gázelmélet elemei. Diffúzió 53
18. §. A gázok molekulasúlyának meghatározása 59
19. §. Az atomhő törvénye 61
II. fejezet
Az anyag szerkezete
20. §. Az atomok szerkezete 62
21. §. Radioaktivitás 70
22. §. A radioaktív sugárzás fizikai hatásai 72
23. §. A radioaktív sugárzás kémiai hatásai 73
24. §. A radioaktív sugárzás élettani hatásai 73
25. §. A radioaktív elemek átalakulásának sebessége. Radioaktív bomlási sorozatok 74
Az atomok finom szerkezetéről 76
26. §. Az elektronpályák 76
27. §. Az atommag szerkezete 79
28. §. Az elemek periódusos rendszere 80
29. §. A változó vegyérték értelmezése 85
30. §. Eltolódási szabály 85
31. §. Izotóp és izobár elemek 86
32. §. Tömegdefektus 88
33. §. Mesterséges radioaktivitás 89
34. §. Atommagreakciók, mesterséges elemátalakítás 89
A kémiai kötések 92
35. §. A kémiai kötésről általában 92
36. §. Heteropoláris kötés 93
37. §. Homeopoláris (kovalens) kötés 98
38. §. Datív kötés 101
39. §. Poláris molekulák 103
40. §. Hidrogénkötés 105
41. §. Komplex vegyületek 106
Folyékony és kristályos halmazállapotú testek szerkezete 113
42. §. A folyadékok szerkezete 113
43. §. Kritikus állapot 115
44. §. Felületi feszültség. Eötvös törvénye 116
45. §. Kristályos testek szerkezete 117
Atomrács 117
Fémrács 119
Molekularács 120
Ionrács 121
46. §. Az izomorfia törvénye 124
47. §. Polimorfia 125
III. fejezet
Az oldatok
48. §. Bevezetés 126
49. §. A szilárd testek oldatairól 126
Szolvatáció 127
50. §. Arrhenius hipotézise 128
51. §. A kovalens kötésű vegyületek oldódása 128
52. §. A diffúzió 129
53. §. Telített oldatok 129
54. §. Az oldási bő 130
55. §. Az eutektikus pont
56. §. Túltelített oldatok 131
57. §. Az oldatok töménységéről 132
58. §. A folyadékelegyekről 132
59. 8. Gázok oldódása folyadékokban 133
60. §. Az ozmózis jelensége
61. §. Az oldatok fagyáspontcsökkenése és forráspontemelkedése 138
62. §. Híg oldatok törvényei 139
63. §. Oldott anyagok molekulasúlyának meghatározása az ozmózisos nyomás, fagyáspontcsökkenés és forráspontemelkedés segítségével 139
IV. fejezet
Az elemek és a szervetlen vegyületek felosztása
64. §. Az elemek felosztása 142
65. §. A szervetlen vegyületek felosztása 143
66. §. A negatív elemek oxidjai 143
67. §. A savak 144
68. §. A savak elektrolitos disszociációja 146
69. §. A savmaradék 147
70. §. A savgyök fogalma 147
71. §. A bázisok 151
72. §. A bázisok elektrolitos disszociációja 152
73. §. A bázismaradék 154
74. §. Kettős jellemű vegyületek 154
75. §. A sók 156
76. §. A sók osztályozása 156
77. §. Egyszerű sók 160
78. §. Összetett sók 160
79. §. A sók elektrolitos disszociációja 161
80. §. Tiovegyületek 163
81. §. Nevezéktan (nomenklatúra) 164
V. fejezet
Kémiai átalakulások és egyenletek
82. §. A kémiai átalakulások okairól 170
83. §. Kémiai egyenletek 171
A kémiai átalakulások osztályozása 172
84. §. Egyesülés 172
85. §. Allotrop átalakulás 173
86. §. Polimerizáció 173
87. §. Összegeződés (addició) 173
88. §. Kondenzáció 174
89. §. Szétbomlás 174
90. §. Izomer átalakulás 175
91. §. Cserebomlás 176
92. §. Példák a leggyakrabban előforduló folyamatokra 179
93. Oxidáció és redukció 182
Elemek és vegyületek egyenértéksúlya 185
94. §. Az elemi gyökök egyenértéksúlya 185
95. §. A vegyületek egyenértéksúlya 186
96. §. Normál oldatok 189
97. §. Sztöchiometriai számítások 190
VI. fejezet
Kémiai energetika
98. §. A termodinamika elemei 203
99. §. A termodinamika I. főtétele 203
100. §. A termodinamika II. főtétele 204
101. §. A fajhő 207
102. A termodinamika III. főtétele 207
Termokémia 208
103. §. Termokémiai egyenletek 208
104. §. Képződési hő 209
105. §. Közömbösítési hő 210
106. §. Égési hő 210
107. §. A termokémiai egyenletek termodinamikai értelmezése 210
108. §. Külső munka 211
109. §. A termokémia főtétele 212
110. §. Példák a Hess-féle tétel alkalmazására 213
111. §. Az égés 214
112. §. Az égés feltételei 214
113. §. Az égés fajtái 215
114. §. Robbanóanyagok 216
115. §. Az égéshő technikai és biológiai jelentősége 217
116. §. A kémiai kötések erőssége és a reakcióhő közötti összefüggésről 218
117. §. Aktiválási energia 219
VII. fejezet
Kémiai mechanika
118. §. A kémiai rendszerek fogalma 221
119. §. Teljes és megfordítható reakciók 221
120. §. A kémiai reakciók sebességéről 222
121. §. A vegyi folyamatok időbeli lefolyásának elmélete 223
122. §. A reakciósebesség törvénye 225
A reakciók rendűsége 229
123. §. A kémiai reakciók sebességének kísérleti megállapításáról 230
124. §. Katalizátorok 230
125. §. A tömeghatás törvénye 233
126. §. A Le ChateHer—Braun-féle elv 236
A tömeghatás törvényének alkalmazása homogén rendszerekre 238
127. §. A víz elektrolitos disszociációja 238
128. §. A hidrogénion-koncentráció és a hidrogénkitevő fogalma és jelentősége 240
129. §. A savak és bázisok erősségéről 243
130. §. Sók és savak, valamint sók és bázisok egymásrahatásának feltételei 246
131. §. Egyes savak, bázisok és sók disszociációjának visszaszorításáról 247
132. §. A hidrolízis 249
133. §. Indikátorok 255
134. §. Kiegyenlítő (puffer-) hatás 260
Heterogén rendszerek egyensúlya 264
135. §. Az oldhatósági szorzat 264
136. §. A hődisszociációs egyensúly 265
VIII. fejezet
Elektrokémia
137. §. Bevezetés 267
138. §. Az elektrolízis 269
139. §. Faraday törvényei 273
140. §. Az ionok vándorlási sebessége elektrolízis alatt 275
141. §. Az elektrolitoldatok fajlagos és ekvivalens vezetőképességéről 275
142. §. Elektromos feszültségi sorozat 280
143. §. Nernst elmélete 282
144. §. Galvánelemek 283
145. §. Helyi elemek 287
146. §. A gyakorlatban használatos galvánelemek 288
147. §. Koncentrációs elemek 290
148. §. Elektromos polarizáció 291
149. §. Akkumulátorok 292
150. §. Diffúziós potenciál 294
151. §. Az oxidáció és a redukció elektrokémiai értelmezése 295
IX. fejezet
Fotokémia
152. §. Bevezetés 302
153. §. Fizikai jelenségek 302
154. §. Fotokémiai reakciók 303.
X. fejezet
A kolloidika elemei
155. §. Bevezetés 306
156. §. A diszperz rendszerek felosztása 308
157. §. A reverzibilis és az irreverzibilis kolloid rendszerekről 308
158. §. Kolloid oldatok előállítása 309
159. §. Az adszorpció jelensége 310
160. §. Optikai tulajdonságok 313
161. §. A kolloid oldatok szűrése 313
162. §. Az oldatok törvényeinek alkalmazása kolloid oldatokra 314
163. §. Az elektroforézis 314
164. §. Kocsonyák (gélek) 315
MÁSODIK RÉSZ. SZERVETLEN KÉMIA
165. §. Bevezetés 319
XI. fejezet
Nem fémes elemek
166. §. A nem fémes elemek általános jellemzése 321
A hidrogén, az oxigén és vegyületeik 322
167. §. A hidrogén 322
168. §. A deutérium 324
169. §. Az oxigén 324
170. §. Az oxigén körforgalma a természetben 325
171. §. Az ózon 325
172. §. A hidrogénoxid (víz) 326
173. §. A deutériumoxid (nehézvíz) 330
174. §. A hidrogénperoxid 330
175. §. A halogén elemek 331
176. §. A fluor 332
177. §. A hidrogénf luorid (folysav) 333
178. §. A fluoridok 334
179. §. A klór 334
180. §. A hidrogénklor id (sósav) 336
181. §. A klór oxigénvegyületei 337
182. §. A klórsavak 337
183. §. A hipoklórossav 338
184. §. A klórossav 338
185. §. A klórsav 338
186. §. A hiperklórsav 338
187. §. A bróm 338
188. §. A hidrogénbromid 339
188/a. §. A brómsavak 339
189. §. A liipobrómossav 339
190. §. A brómsav 340
191. §. A jód 340
192. §. A hidrogén jodid 341
193. §. A jódpentoxid 342
194. §. A hipojódossav 342
195. §. A jódsav 343
196. §. A hiperjódsav 343
197. §. Az asztátium 343
198. §. A halogének egymással alkotott vegyületeiről 343
199. §. Az oxigéncsoport elemei 344
200. §. A kén 344
201. §. A kén körforgása a természetben 346
202. §. A kénhidrogén 346
203. §. A hidrogénpoliszulfid 347
204. §. A kén halogénvegyületei 347
205. §. A kéndioxid 348
206. §. A kénessav 349
207. §. A kéntrioxid 349
208. §. A kénsav 350
209. §. A pirokénsav 351
210. §. A Caro-féle sav 351
211. §. A perkénsav 352
212. §. A tiokénsav 352
213. §. A politionsavak 353
214. §. A ditionossav 353
215. §. A tionilklorid 353
216. §. A szulfurilklorid 354
217. §. A klórszulfonsav 354
218. §. A szelén és a tellur 354
219. §. A szelén és a tellur oxigén vegyületei és származékai 355
220. §. A nitrogéncsoport elemei 355
221. §. A nitrogén 356
222. §. A nitrogén körforgalma a természetben 357
223. §. A levegő 358
224. §. Az ammónia 359
225. §. A hidrazin 361
226. §. A nitrogénhidrogénsav 361
227. §. A hidroxilamin 362
228. §. A nitrogén halogén vegyületeiről 362
229. §. A nitrogén oxidjai 362
230. §. A dinitrogénoxid 363
231. §. A nitrogénmonoxid 363
232. §. A nitrogéntrioxid 363
233. §. A nitrogéndioxid és a nitrogéntetroxid 364
234. §. A nitrogénpentoxid 364
235. §. A hiposalétromossav 364
236. §. A salétromossav 364
237. §. A salétromsav 365
238. §. A foszfor 367
239. §. A foszfor körforgása a természetben 368
240. §. A foszforhidrogén 369
241. §. A foszfor oxigénvegyületei 369
242. §. A foszfortrioxid 369
243. §. A foszforpentoxid 369
244. §. A foszforsavak 370
245. §. Az (orto-) foszforossav 370
246. §. Az (orto-) foszforsav 371
247. §. A pirofoszforsav 371
248. §. A metafoszforsav 372
249. §. A hipofoszforossav 372
250. §. A hipofoszforsav 372
251. §. A foszfor halogénvegyületei 373
252. §. A foszfortriklorid 373
253. §. A foszforpentaklorid 373
254. §. A foszforoxiklorid 373
255. §. Az arzén 374
256. §. Az arzénhidrogén 374
257. §. Az arzén oxidjai 375
258. §. Az arzéntrioxid 375
259. §. Az arzénessav 375
260. §. Az arzénpentoxid 376
261. §. Az arzénsav 376
262. §. Az arzéntriszulfid 377
263. §. Az arzénpentaszulfid 377
264. §. Az antimon 377
264/a. §. Az antimon oxidjai 378
265. §. Az antimontrioxid 378
266. §. Az antimonpentoxid 378
267. §. Az antimonsavak 378
268. §. A bizmut 379
268/a. §. A bizmutoxidok 379
269. §. A bizmuttrioxid 379
270. §. A bizmuthidroxid 379
271. §. A bizmutpentoxid 380
272. §. A bizmutnitrát 380
273. §. A széncsoport elemei 380
274. §. A szén 380
275. §. A mikrokristályos grafitok (amorf szenek) 381
276. §. A szén körforgalma a természetben 382
277. §. A szén hidrogénvegyületei 383
278. §. A metán 386
279. §. Az etilén 386
280. §. Az acetilén 387
281. §. A szén halogénvegyületei 387
282. §. A szén oxigénnel képezett vegyületei 388
283. §. A szénmonoxid 388
284. §. A széndioxid 390
285. §. A szénsav 391
286. §. A karbonilklorid 392
287. §. A karbamid 392
A széndiszulfid 392
A karbouilszulfid 393
290. §. A dicián 393
291. §. A hidrogénciamd 394
292. §. A ciánsav 395
293. A fulminsav 396
294. §. A rodánsav 396
295. §. A ciánamid 396
296. §. A sziliciumkarbid 396
297. §. A szilícium 396
298. §. A szilícium liidrogénvegyületei 397
299. §. A sziliciumdioxid 398
300. §. A kovasavak 398
301. §. A bór 400
302. S. Az ortobórsav 401
XII. fejezet
Fémek
303. §. A fémek általános jellemzésé 402
304. §. Az alkálifémek 403
305. §. A litium 404
306. §. A nátrium 404
307. §. A nátriumhidrid 405
308. §. A nátriumoxid 405
309. §. A nátriumhidroxid 405
310. §. A nátriumklorid 406
311. §. A nátriumbromid 407
312. §. A nátriumjodid 407
313. §. A nátriumcianid 407
314. §. A nátriumhipoklorit 407
315. §. A nátriumszulfid 408
316. §. A nátriumszulfit 408
317. §. A nátriumszulfát 408
318. §. A nátriumtioszulfát 409
319. §. A nátriumnitrit 409
320. §. A nátriúmnitrát 410
321. §. A trinátriumfoszfát 410
322. §. A dinátriumhidrofoszfát 410
323. §. A nátriumdihidrofoszfát 410
324. §. A nátriumkarbonát 410
325. §. A nátriumhidrokarbonát 412
326. §. A nátriumszilikát 412
327. §. A nátriumtetraborát 412
328. §. A kálium 413
329. §. A káliumhidroxid 413
330. §. A káliumklorid 414
331. §. A káliumbromid 414
332. §. A kálium jodid 414
333. §. A káliumcianid 414
334. §. A káliumferrocianid 415
335. §. A káliumferricianid 415
336. §. A káliumklorát 416
337. §. A kálium(hi)perklórát 416
338. §. A káliumbromát 416
339. §. A káliumjodát 417
340. §. A káliumpiroszulfit 417
341. §. A káliumszulfát 417
342. §. A káliumnitrát 418
343. §. A káliumkarbonát 418
344. §. A káliumhidrokarbonát 418
345. Az ammóniumion 419
346. §. Az ammómumklorid 419
347. §. Az ammóniumszulfát 419
348. §. Az ammóiiiumszulfid 420
349. §. Az ammóniumpoliszulfidok 420
350. §. Az ammóniumrodanid 420
351. §. Az ammóniumnitrit 421
352. §. Az ammóniumnitrát 421
353. §. Az ammóniumkarbonát 421
354. §. Az alkáliföldfémcsoport elemei 422
355. §. A magnézium 423
356. §. A magnéziumoxid 423
357. §. A magnéziumliiperoxid 423
358. §. A magnéziumhidroxid 424
359. §. A magnéziumklorid 424
360. §. A magnéziumszulfát 424
361. §. A magnéziumkarbonát 425
362. §. A kalcium 425
363. §. A kalciumhidrid 426
364. §. A kalciumoxid 426
365. §. A kalciumhidroxid 426
366. §. A kalciumszulfid 427
367. §. A kalciumpoliszulfidok 427
368. §. A kalciumklorid 427
369. §. A klórmész 427
370. §. A kalciumszulfát 428
371. §. A kalciumnitrát 429
372. §. A trikalciumfoszfát 429
373. §. A kalciumliidrofoszfát 429
374. §. A kalciumdihidrofoszfát 430
375. §. A kalciumkarbonát 430
376. §. A kalciumkarbid 431
377. §. A kalciumciánamid 431
378. §. A bárium 431
379. §. A báriumoxid 431
380. §. A báriumhidroxid 431
381. §. A báriumklorid 432
382. §. A báriumnitrát 432
383. §. A báriumszulfát 432
384. §. A báriumkarbonát 432
385. §. A műtrágyák 433
A foszfátműtrágyák 433
386. §. A csontliszt 433
387. §. A nyersfoszfát műtrágyák 434
388. §. A szuperfoszfát 434
389. §. A kettős szuperfoszfát 434
390. §. Az ammofosz 435
391. §. A nitrofoszka 435
392. §. A Thomas-salak 435
393. §. A rhenánia-foszfát 435
394. §. A nitrogénműtrágyák 436
395. §. Az ammóniumszulfát 436
396. §. A csilei salétrom 436
397. §. Az ammóniumnitrát 436
398. §. A leuna-salétrom 436
399. §. A mésznitrogén 436
400. §. A káliumműtrágyák 437
401. §. Az alumíniumcsoport elemei 437
402. §. Az alumínium 437
403. §. Az alumíniumhidrogén 440
404. §. Az alumíniumoxid 440
405. §. Az alumíniumhidroxid 440
406. §. A nátriumalumíniumfluorid 441
407. §. Az alumíniumklorid 441
408. §. Az alumíniumszulfát 441
409. §. A káliumalumíniumszulfát 442
410. §. Az üveg- és kerámiaiparok 442
411. §. A germániumcsoport elemei 444
412. §. Az ón 445
413. §. Az ón(II)hidroxid 446
414. §. Az óndioxid 447
415. §. Az ón(II)klorid 447
416. §. Az ón(IV)klorid 447
417. §. Az ólom 448
418. §. Az ólom(II)oxid 448
419. §. Az ólom(II)hidroxid 449
420. §. Az ólomdioxid 449
421. §. A mínium 449
422. §. Az ólom(II)klorid 450
423. §. Az ólom(II)szulfid 450
424. §. Az ólomszulfát 450
425. §. Az ólomnitrát 450
426. §. Az ólomkarbonát 450
427. §. A szkandiumcsoport elemei 451
428. §. A titáncsoport elemei 451
429. §. A vanádiumcsoport elemei 451
430. §. A Icrómcsoport elemei 451
431. §. A króm 452
432. §. A króm(III)oxid 452
433. §. A króm(III)hidroxid 452
434. §. A króm(III)szulfát 453
435. §. A krómtrioxid 453
436. §. A krómsavak 453
437. §. A kromilklorid 454
438. §. A molibdén 454
439. §. A wolfram 455
440. §. A mangáncsoport elemei 455
441. §. A mangán 455
442. §. A mangán(II)hidroxid 456
443. §. A mangán(II)klorid 456
444. §. A mangán(IIjszulfid 456
445. §. A mangán(II)szulfát 456
446. §. A mangánkarbonát 456
447. §. A mangán(III)hidroxid 457
448. §. A mangándioxid 457
449. §. A mangántetroxid 457
450. §. A káliummanganát 457
451. §. A kálium(hi)permanganát 458
452. §. A vascsoport elemei 458
453. §. A vas 459
454. §. A vas(II)oxid 462
455. §. A vas(II)hidroxid 462
456. §. A vas(II)szulfid 463
457. §. A vas(II)szulfát 463
458. §. A vas(II)ammóniumszulfát 463
459. §. A vas(II)karbonát 463
460. §. A vas(III)oxid 464
461. §. A vas(III)hidroxid 464
462. §. A vas(II, III)oxid 464
463. §. A vas(III)klorid 464
464. §. A vasdiszulfid 465
465. §. A vas(III)foszfát 465
466. §. A vas(III)rodanid 465
467. §. A vaspentakarbonil 465
468. §. A kobalt 465
469. §. A kobalt(Il)hidroxid 465
470. §. A kobalt(II)szulfid 466
471. §. A kobalt(II)klorid 466
472. §. A kobalt(II)szulfát 466
473. §. A káliumhexanitrokobaltát 466
474. §. A nikkel 467
475. §. A nikkel(II)oxid 467
476. §. A nikkel(II)hidroxid 467
477. §. A nikkel(II)szulfid 467
478. §. A nikkel(II)szulfát 468
479. §. A nikkel(III)oxid 468
480. §. A nikkel(III)hidroxid 468
481. §. A niklieltetrakarbonil 468
482. §. A platinacsoport elemei 468
483. §. A rézcsoport elemei 469
484. §. A réz 470
485. §. A réz(I)oxid 471
486. §. A réz(I)klorid 471
487. §. A réz(I)jodid 471
488. §. A réz(I) cianid 471
489. §. A réz(II)oxid 472
490. §. A réz(II)hidroxid 472
491. §. A réz(II)klorid 472
492. §. A réz(II)szulfát 472
493. §. A schweinfurti zöld 473
494. §. Az ezüst 473
495. §. Az ezüstoxid 474
496. §. Az ezüstklorid 475
497. §. Az ezüstbromid 475
498. §. Az ezüstjodid 475
499. §. Az ezüstnitrát 476
500. §. A fényképezés kémiája 476
501. §. Az arany 477
502. §. A cinkcsoport elemei 478
503. §. A cink 478
504. §. A cinkoxid 479
505. §. A cinkhidroxid 479
506. §. A cinkklorid 479
507. §. A cinkszulfid 480
508. §. A cinkszulfát 480
509. §. A cinkkarbonát 480
510. §. A kadmium 480
511. §. A kadmiumhidroxid 481
512. §. A kadmiumcianid 481
513. §. A kadmiumszulfid és a kadmiumszulfát 481
514. §. A higany 481
515. §. A higany(II)oxid 482
516. §. A higany(I)klond 482
517. §. A higany(Il)klond 482
518. §. A higany(I)jodid 483
519. §. A higany(II)jodid 483
520. §. A higany (Il)szulfid 483
521. §. A higany(I)nitrát 484
522. §. A lantanidák csoportja 484
523. §. Az aktinidák csoportja 484
524. §. A nemes gázok 485
Függelék
525. §. A kémia történetének áttekintése 486
Atomsúly táblázat 496
A fontosabb elemek állandói 498

Témakörök