A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Biokémiai előadások I.

1964-1965/BOTE Biokémiai Intézet

Szerző

Kiadó: Balassi Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 247 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Megjelent 600 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó


Bevezetés
Az orvosképzés első két éve arra szolgál, hogy a leendő orvos, aki az ember egészségét lesz hivatott megvédeni és a beteg embert meggyógyítani, megismerje az élő szervezetet,... Tovább

Előszó


Bevezetés
Az orvosképzés első két éve arra szolgál, hogy a leendő orvos, aki az ember egészségét lesz hivatott megvédeni és a beteg embert meggyógyítani, megismerje az élő szervezetet, elsősorban természetesen az embert. Erre szolgálnak az anatómiai és a szövettani tanulmányok, amelyek a morphologlai sajátságokra vonatkoznak, továbbá az élettan és a biokémia, amely az életjelenségekkel foglalkozik. Ezek között a tudományok között a legújabb a biokémia. Éppen most van 100 éve annak, hogy a világon az első biokémiai intézet elkezdte működését. A biokémia rendszeres, kötelező oktatása orvostanhallgatók számára pedig csupán két-három évtizedes múltra tekint vissza. az oka annak, hogy mint általában minden ujat, a rokon szakmák különböző módon fogadták a biokémiát. Voltak, akik hamar felismerték annak jelentőségét és az abban rejlő lehetőségeket az orvostudományok valamennyi ágának fejlesztésében. Mások viszont, még a közelmúltban is, ragaszkodva a régihez, a biokémiát a gyakorló orvos számára feleslegesnek, vagy legalább is szükségtelennek tartották. Hogy mi a valóság, azt ma mér eldöntötte a klinikum, egyre fokozódó igényeivel a biokémia iránt, de végül is adja meg a választ rá maga a biokémia anyaga.
Mielőtt tehát magának az anyagnak a tárgyalását megkezdenénk, érdemes megvizsgálni, hogy 1. mi a biokémia tárgya ; 2. hol foglal helyet a tudományok között; 3. mi a jelentősége és mik a célkitűzései; milyen módszerekkel dolgozik; 5. mi a fejlődésének a története.
Vissza

Tartalom


Tartalom /Az anyag vázlata/
Bevezetés 1
AZ ÍLŐSZEHV BZ1TEK KÉMIAI FELÉPÍTÉSE
Az élővilág elemi összetétele 11
Szénhidrátok
Általános Jellemzés 1*
Monosaccharidok 18
Cukorfoszfátok 19
Aminocukrok 21
A monosaccharidok oxidációs termékei 22
Dezoxicukrok és metilszármazékok 24
Disaceharidok 24
Polisaceharidok 27
Kernényitő 26
dlikogén 29
Cellulóz 29
Mukopolisaccharidok 31 h i P i d e k
Általános jellemzés . 33
Zsirssvtartalmu lipidek 34
Egyszerű zsirsavtartalmu lipidek 36
neutrális zsirok 36
Viaszok 38
Komplex zsirsavtartalmu lipidek 38
Foszfátidok 38
Olicerintartalmu foszfatidok 38
Szfingozintartalmu foszfatidok 39
Szénhidráttartalmú komplex lipidek 39
Oerebrozidok 41
Oangllozldak vagy mukolipidek 41
Izoprén származékok . . 42
Szteroidok 42
Általános Jellemzés 42
A szteroidok alapvegyületei 48
A szteroidok funkció szerinti csoportjai 49
Cholesterin 49
D-vitamin 51
Epesavak 53
Szteroid hormonok 53
Karotinoidok 55
A-vitamin 56 Fehérjék
Általános jellemzés 59
A fehérjék elemi összetétele . . . . . 60
A fehérjék meghatározása N-tartalmuk alapján 60
A fehérjék molekulasúlya 61
A fehérjék felépitése 64
Aminosavak 64
Általános jellemzés 64
Az aminosavak amfoter sajátságai 66
Az aminosavak jellegzetes reakciói 70
Van Slyke-féle aminonitrogén meghatározás 71
Hinhidrin-reakció 72
Xantoprotein-reakció 73
Millon-reakció 73
Adamkiewicz-próba 73
Peptidkötés 74
Biuret-próba 75
Pölipeptidek /a fehérjék elsődleges szerkezete/ 76
A fehérjék térszerkezete 79
Másodlagos szerkezet 79
a-hélix struktura 79
Hedőzött felületű konfiguráció 80
Harmadlagos struktura 80
Kegyedleges struktura- /szubmolekulák/ 02
Fehérjék molekula alakja 83
Globuláris fehérjék 83
Fibrozus fehérjék 83
Viszkozitás 84
Áramlási kettőstörés ^
Szól-gél átalakulás 84
Reakciókészség 85
A fehérjék makromolekula sajátságai 86
A fehérjék polivalens elektrolit /hidrofil/
tulajdonságaik gg
Xzoelektromos pont gg
Disszociáló csoportok S7
Hidrétburok 88
Asszoeiáló képesség 89
A fehérjék kicsaphatósága 89
Beverzibilis kiesapás 90
Irreverzibilis kiesapás 91
A klesapási próbók alkalmazása 91
A fehérjék denaturációja 93
A denaturáció fogalma 93
A denaturációt kisérő Jelenségek 94
Fizikai-kémiai változások 95
Kémiai változások 95
Biologiai-aktivitás változás 96
A denaturáció mechanizmusa 96
Hőenergia 97
Sugárzási energia 97
felületi energia 98
pH-hatás 98
Kémiai ágensek 98
A denaturáció időfüggése 99
A fehérjék tanulmányozása 100
A fehérjék tisztitása és izolálása 100
A fehérjék kivonása szövetekből 100
A fehérjék szétválasztása 101
A fehérje homogenitásának ellenőrzése 102
A fehérjék aminosavanalizise 103
Az aminosavsorrend /primér struktura/ meghatározása 105
Tégcsoport analizis 105
H-terminállá aminosav 106
C-teminális aminosav 106
fehérjék parciális hidrolízise 106
As inzulin primér struktúrája 109
A ribonukleáz primér strukturája 110
Térszerkezet /szekunder és tercier struktura/
vizsgálata 111
A fehérjék csoportosítása 114
Egyszerű fehérjék 114
összetett fehérjék 117 Az anyagok lokalizációja
A sejtek strukturelemei. Differenciál centrifugáláa . 119 ANYAGCSERE
Az általános anyagcsere fogalma
Az anyag- és energiaforgalom direkt meghatározása . . 122
Az anyag- ás energiaforgalom indirekt meghatározása . 123
Légzési hányados 123
Az 02 kalorikus értéke 124
Specifikus kalorikus érték 125 Biológiai katalizis. Enzimek
Az enzimek fogalma, az enzimológia története 127
Az enzimek kémiai felépítése 129
Koenzim, prosztetikus csoport 130
Az enzimek katalizátor tulajdonságai 131
Az enzimek hatása a reakció sebességére 132
Aktiválási energia 132
Az enzlmkatalizis egyéb kritériumai 134
Szabadenergia változás, egyensúlyi helyzet 134
Koncentráció függés 136
Az enzlmkatalizis mechanizmusa 136
Az enzim-szubsztrát komplex képződés kinetikája 138
Michaelis-Uenten konstans 140
Az enzlmkatalizis fehérje jellege 144
Az enzimek specificitása 145
Az enzimek finomabb szerkezete és finomabb mechanizmusa
Az aktiv-hely szerkezete
Az enzimek hőérzékenysége
Az enzlmkatalizis pH függése
Az enzlmkatalizis aktiválása és gátlása
Enzim-aktivátorok
Enzim-inhibitorok
Apofermentre hatók
Prosztetikus csoportra hatók
Szubsztrátszinten hatók
Kompetitív gátlás
147 147 152
156
157
158
159
160 161 162 162
Enzim-prekurzor ok /profermentek/
Az enzimek lokalizációja c_
•••••••• lop
Az enzimek izolálása ás tisztítása 167
Az enzimek kimutatása és mennyiségi meghatározása . . 168 Standard enzimegység Derivált enzimegységek
Enziakoncentráció X70
Specifikus aktivitás 170
Molekuláris aktivitás 170
Katalitikus-centrum aktivitás 171
Az enzimek nomenklatúrája 171
1.osztályt Qzidoreduktások 174
2.osztályt Transzferéiok 176
3.osztályt Hidrolázok 178
4.osztályt Liázok /szintázok/ 179
5.osztályt Izomerázok 180
6.osztályt Ligázok /szintetázok/ 182
Piiggelék. Kulcstáblázat a nomenklatúrához 184 Az enzimműködés in vivo sajátságai 189
A szervezet enzimkészlete 190
Konstitutív enzimek 191
Induktív enzimek 191
Az anyagcserefolyamatok kialakulása 192
Multienzim rendszerek 192
Az enzimfolyamatok szabályozása 195
A metábolitok anyagcsere reguláló hatása 197
Limitáló reakció 197
Termékgátlás 197
Alloszterikus hatás 198
Peedback gátlás 198
Átkapcsolás 198
Prekurzor aktiválás /pozitiv feedback/ 199
Begulálás koenzimszinten 200
Reakció-partner 200
Alloszterikus modifikátor 201
Preenzim-enzim átalakulás 202
Monomer-polimer átalakulás 203
Izoenzimek 2°3
Az apoferment de novo szintézise 205
Tápanyagok 205
Hornon 205
Oxigéntenzió 206
Táplálkozási faktorok 206
Dinamikus egyensúly. A kontrollmechanizmusok összefoglalása 206
Vitaminok
A vitaminok fogalma 209
A vitaminkutatás története . 211
A vitaminok elnevezése és csoportosítása 212
A vitaminok szerepe az anyagcserében 213
A szervezet vitamin forrásai. Provitaminok 216
Vitamin analógok, antivitaminok 218
A vitaminok mennyiségi meghatározása 219
Vízben oldódó vitaminok 220
Qxidoredukciós folyamatokban szereplők 221
Macin /nikotinsavamid/ 221
KAD, dehidrogenázok 221
Rlboflavin /Bg-vitamin/ 222
PAD, flavinferaentek 222
Ir-ascorbinsav /C-vitamin/ 223
Hidroxilázok 223
Sgyszénatomos csoportok reakcióiban résztvevők 224
Thiamin /Bj^-vitamin/ 224
Tiaminpirofoszfát, C02-liáz 225
Biótln /H-vitamin/ 226
Ö02-ligáz 226
Volsav /pteroylglutaminsav/ 227
OoP, aktív 0^-ósoport 227
Oobalamin /B12-viiamin/ 227
B12-koenzim, OOOH-mutáz 229
Kétszénatomos és aoil-csoportok reakcióiban résztvevők 230
Pantothensav 230
OoA, aktiv ecetsav
Aminosavak reakcióiban résztvevők 231
Pyridoxin /Bg-vitamin/ 231
Piridoxálfoszfát 231
Zsírban oldódó vitaminok 232
Axerophthol /A-vitamin/ 232
Calciferol /D-vitamin/ 234
Tokopherol /B-vitamin/ 235
Fhyllochinon /K-vitamin/ 237
Az enzimolúgia fejlődésének jelentősége az orvosi gyakorlatban 239

Dr. Székessy Vilmosné

Dr. Székessy Vilmosné műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Székessy Vilmosné könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv