Egészségügyi etika

Tartalom

Bevezetés
I. ÁLTALÁNOS RÉSZ
1. Általános etika 21
1.1. Bevezetés. Etikai alapfogalmak 21
1.2. Az erkölcsre vonatkozó legfontosabb kérdések 29
1.3. Erkölcs és természettudomány 32
1.4. Erkölcsi motivációk 34
1.5. A lelkiismerettel kapcsolatos néhány kérdés 36
1.5.1. Autonómia 36
1.5.2. A lelkiismeret szerkezete 37
1.5.3. Hamis lelkiismeret 38
1.5.4. A jó-rossz, helyes-helytelen fogalma 40
1.6. Erény és boldogság 42
1.7. Erkölcsi érvelések, etikai elméletek 45
1.7.1. A tekintélyelvű érvelés 45
1.7.2. A természetjog ill. a természeti törvény 46
1.7.3. Észjog 46
1.7.4. Utilitarista érvelések 47
1.7.5. Teleológiai érvelés 47
1.7.6. A deontológiai érvelés 48
1.7.7. Felelősségetika, érzületetika 48
1.7.8. Fenomenológiai elméletek 49
1.8. A marxista-leninista etika és annak történelmi következményei 52
1.9. A hit és az etika 57
2. Az egészségügyi etika gyökerei és rövid története 61
2.1. Zsidó etikai hagyományok a Biblia korából 61
2.2. A tízparancsolat 62
2.3. A hippokratészi eskü 63
2.4. A kereszténység hatása az egészségügyi etikára 67
2.4.1. "A történelmi" Jézus 67
2.4.2. Jézus küldetése 68
2.4.3. A keresztény szeretet 68
2.4.4. Az irgalmas szamaritánus. Az irgalmasság tettei 70
2.4.5. A keresztény orvosi ethosz eredete és korszerű szemlélete 71
2.4.6. A keresztény egészségügyi etika jelentősége 74
2.5. Az elmúlt két évezred orvostörténetének főbb etikai
vonatkozásai, napjaink gondjai 75
3. A korszerű orvostudomány jellemzői, korunk legfontosabb etikai
kérdései 83
3.1. A gyógyító megelőző orvoslás buktatói 83
3.2. Az egészségügyi rendszerek etikai értékelése 88
3.3. A diplomás egészségügyiek sajátos (etikai) problémái 91
3.4. A betegség (és a kórház) által a betegben okozott lélektani
változások etikai jelentősége 96
II. EGÉSZSÉGÜGYI SZAKETIKA
4. Az orvos (egészségügyi diplomás) és a beteg kapcsolata 107
4.1. Az élet és az emberi méltóság tisztelete 107
4.2. Az egyenrangúság és kölcsönös bizalom elve 108
4.3. A beteg ember önálló személyiség. Az autonómia elve 113
4.4. Az orvos, (az egészségügyi diplomás) és a beteg viszonyának kiterjesztése. A kollektivitás elve 117
4.5. A gyógyító (csoport) magatartásának etikai jelentősége 118
4.6. A gyógyító csoport etikai (jogi) felelőssége és kötelességei 119
4.7. Szakmai képzés és tudás 122
4.8. Az orvos (a diplomás egészségügyi) és a beteg kapcsolatának
torzulásai 122
4.9. Esetismertetések 123
5. Az orvosok (az egészségügyi diplomások) kapcsolata egymással és
más egészségügyi dolgozókkal 131
5.1. Az orvosok (az egészségügyi diplomások) egymásközti
kapcsolata általában 131
5.2. Az egészségügyi vezető és a beosztottak konkrét kapcsolata 132
5.2.1. Általános elvek 132
5.2.2. Az orvosi vizit 132
5.3. Az orvosok (az egészségügyi diplomások) egymásközti
magatartásai 134
5.4. Az orvos (az egészségügyi diplomás) magatartása más orvos (diplomás) által kezelt (ápolt, gondozott) beteg (védenc)
esetében 136
5.5. A szakvizsgálatok és konzíliumok etikája 137
5.5.1. A szakvizsgálat 137
5.5.2. A konzílium 137
5.6. Az orvos (egészségügyi diplomás) kapcsolata az egészségügyi szakdolgozókkal 138
5.7. A szakmaközi (interdiszciplináris) kapcsolatok etikai
szempontjai 139
5.8. Az orvosok (az egészségügyi diplomások, szakdolgozók)
egymásközti kapcsolatának torzulásai
6. A beteg hálája. Paraszolvencia 141
6.1. A hálapénz rendszer kialakulása 141
6.2. A hálapénz kritikus értékelése 142
6.3. A hálapénz adásának indítékai 144
6.4. A hálapénz elfogadásának etikai megfontolásai 145
7. Etikai kérdések a családtervezésben 149
7.1. Családtervezés, fogamzásgátlás 149
7.1.1. Népesedéspolitika 149
7.1.2. A fogamzásgátlás szakmai és elvi meggondolásai 150
7.1.3. Fogamzásgátló módszerek és azok etikai értékelése 151
7.2. Visszafordíthatatlan fogamzásgátlás (Sterilizáció, meddővé tétel) 153
7.3. Művi vetélés 154
7.3.1. A pronatalisták (születés pártiak, azaz abortusz ellenzők) érvei 154
7.3.2. Az abortuszpártiak érvei 155
7.3.3. Ma is folytatódik a vita 156
7.3.4. Mikor kezdődik az élet? 157
7.3.5. Az abortusz erkölcsi megközelítése 159
7.3.6. Az utilitarista, liberális, feminista és antropológiai felfogások torzulásai az abortusz kérdésben 160
7.3.7. Az abortusz jogi megközelítése 163
7.3.8. A társadalom, az egyházak és a civil szerveződések véleménye az abortuszról 165
7.3.9. Az orvosok etikai kételyei 166
7.3.10. Az abortusz káros következményei 167
a. Erkölcsi, lelki hatások 167
b. Egészségügyi következmények 167
c. Szociális hatások 168
7.3.11. Egészségügyi és szociális javallatok 169
a. orvosi javallatok 169
b. szociális javallatok 170
7.3.12. A terhesség-megszakítással és amniocentezissel kapcsolatos egyéb orvosetikai meggondolások 170
7.4. A mesterséges megtermékenyítés 172
7.4.1. A heterolog mesterséges megtermékenyítés
feltételei 172
7.5. Az in vitro fertilizációval (IVF) és az utódok mesterséges létrehozásának egyéb módszereivel kapcsolatos etikai kérdések 174
7.5.1. A "lombikbébi" 174
a. Az eljárás biológiai értéke 175
b. Etikai meggondolások 175
c. Jogi rendezetlenség 176
7.5.2. Kihordó anyaság (bér-, vendégfogadó-, kölcsönanya, dajka vagy vendégterhesség) 176
7.6. A szülészet-nőgyógyászat területén végzett kutatások etikai vonatkozásai 179
8. A gyógyíthatatlan betegek és haldoklók ellátásának etikai kérdései 181
8.1. A gyógyíthatatlan (halálos) beteg 181
8.2. A beteg felvilágosítása, tájékoztatása 181
8.2.1. Az őszinte közlés előnyei 184
8.2.2. Az őszinte közlés hátrányai 184
8.2.3. Az elhallgatás előnyei 185
8.2.4. Az elhallgatás hátrányai 185
8.3. A tájékoztatás etikai irányelvei 185
8.4. A halált nem közvetlenül megelőző időszak 187
8.5. A halált közvetlenül megelőző időszak 188
8.5.1. A betegjoga, hogy "méltóságban" haljon meg 188
8.5.2. Segítés a halálban 188
9. A perimortalis időszak etikája 191
9.1. Halálszemléletünkkel kapcsolatos elvi és etikai meggondolások 191
9.2. Az intenzív osztály sajátos vonásai 194
9.3. Az intenzív osztályok etikai irányelvei 194
9.4. Rendkívüli (mesterséges) életmegtartó (életmegőrző) beavatkozások 196
9.4.1. A beteg joga a kezelés elutasítása 196
9.4.2. A rendkívüli életfenntartó beavatkozások abbahagyása 199
9.4.3. Az élet értékének megítélése 201
9.4.4. A rendkívüli életmegőrző eljárásokkal kapcsolatos egyéb etikai dilemmák 202
10. Az újraélesztés etikája 205
10.1. Kiket kell (és nem kell) újraéleszteni? 205
10.2. Meddig kell folytatni az újraélesztést? 206
10.3. Követendő eljárás, ha egy másik csoport (egyén) az újraélesztést már korábban elkezdte 206
10.4. A "nem újraélesztendő" elhatározás 206
10.5. Kegyeletes bánásmód a tetemmel 207
10.5.1. Biológiai halál 207
10.5.2. Kórházi ravatalozó 207
10.5.3. Kórboncolás 208
10.6. A szervátültetéssel kapcsolatos etikai problémák 208
11. Az eutanázia etikai kérdései 213
11.1. Az eutanázia fogalma 213
11.2. Fogalmai dilemmák és vitás kérdések 213
11.3. Az aktív eutanázia kritikája 217
11.4. A passzív eutanázia etikai megítélése 218
11.5. Esetismertetések 221
12. Az egészségügyi titok 225
12.1. Az orvosi titok múltja és jelene 225
12.2. A titok (és titoktartás) fogalma és jelentősége 226
12.3. A titoktartás hatálya 227
12.4. A számítógép orvostudományi alkalmazása és a titoktartás 228
12.5. Korlátozott felmentés a titoktartás alól 229
13. A betegek tájékoztatása 231
13.1. Ki tájékoztasson? 231
13.2. A tájékoztatás általános elvei 231
13.3. Az általános tájékoztatás (ismeretterjesztés) 232
14. Etikai meggondolások a "paramedicinális" terápiás hatású szerekkel, eljárásokkal kapcsolatban 235
14.1. A korszerű orvosi kezelés alapjai 235
14.2. Elvi meggondolások 236
14.3. Kuruzslók és sarlatánok 237
15. A betegek sorolásával kapcsolatos etikai meggondolások 239
16. Az írásos és szóbeli közlés etikai kérdései 245
16.1. írott közlemények, dolgozatok 245
16.1*1. A vezető szerepe a közlésben 245
16.1.2. A közléssel kapcsolatos torzulások és dilemmák 246
16.1.3. A közlés néhány etikai kérdése 247
16.1.4. A közlemények és a tudományos munka 248
16.1.5. Hány szerzője legyen a dolgozatnak? 249
16.1.6. Ki lehet szerző? 249
16.1.7. Ki legyen az első szerző? 249
16.1.8. Hogyan lehet a közleményt megírni? 250
16.2. Az előadás 251
16.2.1. Az előadás etikája 251
16.2.2. Az előadás időtartamának jelentősége 252
16.2.3. A hallgatóság. A rendezőség és az előadók együttműködése 252
16.2.4. Az előadás elkészítése 252
16.2.5. Az előadás megtartása 253
17. Emberen és állaton végzett tudományos vizsgálatok etikája 255
17.1. Általános meggondolások 255
17.2. Egészségügyi etika a gyógyszerkutatásban 257
18. A magángyakorlat és az egészségügyi ipar és kereskedelem etikai vonatkozásai 261
18.1. Az orvosi magángyakorlattal összefüggő etikai
kérdések 261
18.2. Az etika szerepe az egészségügyi iparban általában 263
18.3. A gyógyszerek csoportosítása 263
18.3.1. Etikai érték szerinti osztályozás 263
18.3.2. Egyéb szempontok szerinti osztályozás 264
18.4. Egészségügyi etika a műszer beszerzésben 264
18.5. Egészségügyi etika és kereskedelem 265
19. A tömegkommunikáció egészségügyi vonatkozásai 267
III. FÜGGELÉK
L Etikai szemelvények "Sirák fia" könyvéből 272
II. Orvosok Világszövetsége állásfoglalásai 274
II. 1. A helsinki nyilatkozat 274
II. 2. Oslói nyilatkozat a terápiás abortuszról 276
II. 3. Az eutanázia és a betegségek végső szakasza 276
III. Legfontosabb etikai vonatkozású miniszteri rendeletek 278
III.l. 11/1987 (VIII. 19.) Eü. M. rendelet az orvosbiológiai
kutatásokról 278
ffl.2. A 12/1987 (VIII. 19.) Eü.M. rendelet a művi meddővétételről 281
III. 3. Az 1992 évi LXXIX törvény a magzati élet védelméről 282
IV. Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) Tudományos
és Kutatásetikai Bizottságának (TUKEB) állásfoglalása a betegeket
a gyógykezelés során megillető tájékoztatási és belegyezési jogról 286
V. A IV. fejezet ETT TUKEB állásfoglalás irányelvei 296
V.l. Tájékoztatás a Népjóléti Közlöny 1994. 18. számában
megjelent ETT TUKEB állásfoglalásáról 296
V.2. Az ETT TUKEB állásfoglalása 296
V.2.1. A tájékoztatás 296
V.2.2. A hozzájárulás 297
VI. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) Etikai Kollégiumának (EK)
dokumentumai: 298
VI. 1. Az Etikai Kollégium bevezetője 298
VI.2. Orvosi eskü tervezete 298
VI.3. MOKEKI. számú állásfoglalása az orvosi ténykedések
hirdetéséről 299
VI.4. A MOKEK II. számú állásfoglalása a véleménynyilvánításról 300
VI.5. A MOKEK III. számú állásfoglalása a tudományos közlések moráljáról (a szerzőség kérdései) 301
VI.6. A MOKEK IV. számú állásfoglalása a betegek tájékoztatásáról 302
VI.7. A MOKEK V. számú állásfoglalása a szakvizsgálatok és konzíliumok etikájáról 304
VI.8. A MOK Elnökségének állásfoglalása a természetgyógyászatról 305
VI.9. A MOKEK véleménye az eutanáziáról 306
VII. A betegek jogai 307
VIII. Az ápolónők Nemzetközi Etikai Kódexe 309
IX. Adalékok a szoptatás etikájára vonatkozóan 311
IX. 1. Nyílt levél az anyatej világnapja alkalmából 311
IX. 2. Szoptatás és teáztatás 311
IX. 3. A szoptatás magyarországi helyzete 312
IX. 4. Kiáltvány 313
X. Az ETT állásfoglalása a természetgyógyászati ténykedésről és
eljárásokról, valamint a nem bizonyított gyógyhatású gyógyszerként el nem fogadott szerek orvosi alkalmazásáról 316
IRODALOM 319

Témakörök