Termelés- és szolgáltatásmenedzsment

Tartalom

1. A TERMELÉS- ÉS SZOLGÁLTATÁSMENEDZSMENT
MEGHATÁROZÁSA, FELADATAI ÉS JELENTŐSÉGE 13
1.1. A termelés- és szolgáltatásmenedzsment meghatározása és
feladatai 15
1.1.1. A termelésmenedzsment meghatározása 15
1.1.2. A termelésmenedzsment feladata 18
1.1.3. A termelésmenedzsment jelentősége 20
1.2. A szolgáltatásmenedzsment meghatározása, feladatai és
jellemzői 21
1.2.2. A szolgáltatásmenedzsment meghatározása 25
1.2.3. A szolgáltatások sajátosságai és tulajdonságai 26
1.2.4. A szolgáltatások osztályozása 27
1.2.5. A szolgáltatások csoportosítása közgazdasági
jellemvonásaik alapján 30
Ellenőrző kérdések 32
2. TERMÉK/SZOLGÁLTATÁS FEJLESZTÉS ÉS
TERVEZÉS 33
2.1. Termékpolitika 34
2.1.1. A termékfejlesztés-tervezés, illetve a piaci bevezetés
fontossága 35
2.1.2. Az életciklus megközelítés 37
2.1.2.1. Rendszerek (vállalatok) életciklusa 38
2.1.2.2. A termékek életciklusa 39
2.1.2.3. További kapcsolódó életciklusok 42
2.2. A szolgáltatások termékpolitikája 43
2.2.1. A szolgáltatások termékjellemzői 43
2.2.2. A termékstratégia súlypontja a szolgáltatásban 44
2.2.3. A szolgáltatás fázisai 45
2.2.4. Sajátos szolgáltatási termékpolitikai problémák 46
2.2.4.1. Az innováció és a szolgáltatástermék 46
2.2.4.2. A szolgáltatások csatornapolitikája 47
2.2.4.3. A szolgáltatások árpolitikája 51
2.2.4.4. A szolgáltatások kommunikációja 55
2.2.4.5. Márkateremtés 58
2.2.4.6. A szolgáltató rendszerek humán-erőforrás
gazdálkodása 59
2.3. A termékfejlesztés és terméktervezés folyamata 62
2.3.1. A termékötlet 63
2.3.2. Ötletek szelekciója, az új termék kiválasztása 65
2.3.3. Termékfejlesztés 66
2.3.4. Terméktervezés 67
2.3.4.1. A termék tervezése 67
2.3.4.2. A termék csomagolása 68
2.3.5. Termelési döntések 70
2.3.6. A termek piaci tesztelése 70
2.3.7. A piacok tesztelésének módszerei 72
2.3.7.1. Szimulált piaci teszt 73
2.3.7.2. Irányított piaci teszt 74
2.3.7.3. Teljes körű piaci teszt 74
2.3.7.4. Termékfelhasználást teszt 75
2.3.7.5. Kereskedelmi vásárokon való részvétel 76
2.3.7.6. Bemutatótermek és márkaboltok 7 6
2.3.8. A termék piaci bevezetése 76
2.3.9. Termékfejlesztés és terméktervezés a gyakorlatban 78
2.4. Termékfejlesztés és tervezés folyamata a szolgáltatásokban 82
Ellenőrző kérdések 83
3. FOLYAMATVÁLASZTÁS 85
3.1. Gyártási folyamatok és a gyártási ciklus 85
3.1.1. Gyártási rendszerek és gyártási műveletek 85
3.1.2. Folyamattípusok és jellemzőik 87
3.1.3. Automatizáció 90
3.1.4. Folyamatáramlás tervezés 93
3.1.5. A gyártási ciklus 93
3.1.5.1. Gyártásfejlesztés 95
3.1.5.2. Gyártástervezés 95
3.2 Folyamatválasztás a szolgáltatásokban 96
Ellenőrző kérdések 96
4. TERMELŐ LÉTESÍTMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÓ
RENDSZEREK TERVEZÉSE 97
4.1. Termelő létesítmények tervezése 97
4.1.1. Termelő létesítmények kapacitástervezése 100
4.1.2. Méretgazdaságosság, kapacitásegyensúly és
kapacitásrugalmasság 101
4.2. A szolgáltató rendszerek tervezése 103
4.2.1. A szolgáltató rendszer tervezési mátrixa 103
4.2.2. A szolgáltató rendszer tervezésének értékelése 104
4.2.3. A szolgáltatások sajátosságai 104
4.2.4. A szolgáltatás tervezésének sajátosságai 108
Ellenőrző kérdések 110
5. TERMELŐ LÉTESÍTMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÓ
RENDSZEREK ELHELYEZÉSE 111
5.1. Termelő létesítmények elhelyezése 111
5.1.1. Telephelyelméletek kialakulása és főbb jellemzőik 111
5.1.2. Telephelyelméletek napjainkban 117
5.1.3. Telephelykiválasztási problémák 118
5.1.4. A telephely kiválasztását befolyásoló tényezők 120
5.2. Szolgáltató rendszerek elhelyezése 123
5.2.1. A szolgáltatások területi hatékonysága 124
Ellenőrző kérdések 125
6. TERMELŐ LÉTESÍTMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÓ
RENDSZEREK BERENDEZÉSE 127
6.1. Termelő létesítmények berendezése 130
6.1.1. Gépelvű (műhelyrendszerű) berendezés 130
6.1.2. Termékelvű (folyamatrendszerű) berendezés 132
6.1.2.1. A futószalagok 132
6.1.2.2. Hogyan történik a kiegyensúlyozás? 133
6.1.2.3. A kevert modellű futószalag terhelés
kiegyensúlyozása 135
6.1.2.4. A termelési vonalak egyensúlyának japán
megközelítése 136
6.1.3. Csoporttechnológiára épülő berendezési forma 137

6.2. Szolgáltató rendszerek berendezése 138
Ellenőrző kérdések 138
7. Termeléstervezés 139
7.1. A termeléstervezés módszertana 139
7.1.1. A termeléstervezés elvi alapjai 139
7.1.2. Termelési terv felépítése 140
7.1.3. Termeléstervezési módszerek 141
7.2. A termelési koncepció 142
7.2.1. A termelési koncepció helye a vállalkozási koncepción
belül 142
7.2.2. A termék-piac koncepció 143
7.2.2.1. A piaci célok 143
7.2.2.2. A termék célok 143
7.2.2.3. Piaci vizsgálat 144
7.2.3. Koncepció a vállalat anyagi és személyi eszközeiről 145
7.2.4. Koncepció a termelést támogató módszerekről 146
7.2.4.1. Kutatási és fejlesztési módszerek 146
72.4.2. Beszerzési módszerek 146
7.2.43. Termelési módszerek 147
7.2.4.4. Értékesítési módszerek 147
7.2.5. A termelési koncepció kialakításának további részletei 147
7.2.5.1. Marketingmix 147
7.2.5.2. Beruházástervezés 148
7.2.5.3. A termék-piac koncepció illeszkedése 149
7.2.5.4. Portfólióelemzés 150
7.3. A termeléstervezési tevékenység áttekintése 151
7.3.1. Termeléstervezés logikai láncolata 151
7.3.1.1. Tervezési szakaszok 151
7.3.1.2. A termeléstervezés folyamata 151
7.3.1.3. A tervkészítés folyamatossága 152
7.3.2. A termeléstervezés időhorizontja 153
7.4. Termeléstervezési eljárások 155
7.4.1. A termeléstervezés környezete, stratégiái és releváns
költségelemei 158
7.4.2. A hierarchikus termeléstervezés 159
7.4.3. Az aggregált termeléstervezés 163
7.4.3.1. Példa az aggregéit termeléstervezést módra, a fentről
lefelé haladó tervelés eljárásival, a közvetlen számítás
módszerével 166
TARTALOMJEGYZÉK
7.4.3.2. Egyensúlyi ütemezés 171
7.4.3.3. Az aggregált termeléstervezés egyéb matematikai
módszerei 172
Ellenőrző kérdések 173
8. KÉSZLETGAZDÁLKODÁS 175
8.1. Amit a készletekről tudni kell 175
8.1.1. A készletek csoportosítása 175
8.1.2. A készletezés céljai 177
8.2. Készletezési rendszerek 179
8.2.1. Amit a készletkeresletről tudni kell 180
8.2.2. A készletezési rendszerek feladatai 181
8.3. Készletezési költségek 182
8.3.1. A készletezés költségtényezői 182
8.3.2. A készletek fizikai létével kapcsolatos költségek 183
8.3.3. A készletek értékjellegéhez kapcsolódó készlettartási
költségek 184
8.3.4. A készletutánpótlás költségei 185
8.3.5. A készlethiány költségei 185
8.3.6. A készletezési költségek meghatározása 186
8.3.7. A legalacsonyabb készletköltséghez tartozó
készletrendelési volumen meghatározása 187
8.4. Ideális készletezési alapmodellek 188
8.4.1. Az alap „fűrészfog" modell 188
8.4.2. Az alap „fűrészfog" modell felhasználással 188
8.4.3. Alapmodell ábrák 189
8.5. Valóságos készletezési modellek 192
8.5.1. Biztonsági készlet (B) meghatározása „kiszolgálási szint"-
tel 192
8.5.2. Rögzített időközű (T) modell "kiszolgálási szint"-tel 193
8.6. Készletszabályozás a gyakorlatban 195
8.6.1. Az ABC készletrendszer 195
8.6.2. Készletpontosság 197
8.6.3. Vállalati készletciklusok 198
8.6.4. Készletértékelés 200
8.6.5. A készletgazdálkodás hatékonyságának elemzése 201
Ellenőrző kérdések 202
TARTALOMJEGYZÉK
9. AZ ANYAGSZÜKSÉGLET ÉS A GYÁRTÁSI
ERŐFORRÁSOK TERVEZÉSE 203
9.1. Az anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP) 203
9.1.1. Az MRP alkalmazásának céljai 204
9.1.2. Az MRP rendszer struktúrája 205
9.1.2.1.Termelési vezérprogram 207
9.1.2.2. Anyagjegyzék 209
9.1.2.3. Készletnyilvántartás 212
9.1.3 Az MRP-rendszer hasznába 213
9.2 Erőforrás-szükséglet tervezés 214
9.2.1. A termelés tervezése 216
9.2.2. Erőforrásigény számítás 217
9.2.3. Erőforrásigény tervezés 217
9.3. Az MRP-rendszer fejlesztése és bevezetésének problémái 219
9.3.1. Az MRP-rendszer fejlesztése 219
9.3.2. Az MRP-rendszer bevezetésének problémái 220
Ellenőrző kérdések 221
10. A TERMELÉS IRÁNYÍTÁSA 223
10.1. Termelőrendszerek 223
10.1.1. A termelőrendszerek fogalma, jellegzetességei 223
10.1.2. A termelés rendszerismérvei 224
10.1.3. A működés rendszerjellemzői 225
10.1.4. Termelőrendszerek alkotói 226
10.1.5. A termelőegység mint alkotóelem 227
10.1.6. A termelőrendszerek struktúráltsága 228
10.1.7. A termelés szerkezeti struktúrái 231
10.1.8. A szerkezeti struktúrák tagolása 231
10.1.9. Folyamatstruktúrák és kapcsolások 232
10.2. Termelésszervezés 235
10.2.1. A termelésszervezés módszertana 235
10.2.2. A termelőfolyamatok szervezése 239
10.3. A termelési feladatok meghatározása 243
Ellenőrző kérdések 246
11. TERMELÉSPROGRAMOZÁS 247
11.1. A termelésprogramozás módszertana 247
11.1.1. A tételes vagy általános naptári program 249
11.1.2. Az operatív naptári programok 250
11.2. Programozási módszerek 252
11.3. A programozás alapvető számításai 255
11.4. A termelés ütemezése és irányítása 260
11.4.1. Műveletek ütemezése 260
11.4.2. Ütemezés és irányítás műhelyrendszerű gyártás esetén 264
11.4.3 Prioritási (fontossági) számok 269
11.4.4. Üzemszintű irányítás 271
11.5. Ütemezés a szolgáltatásokban 273
Ellenőrző kérdések 275
12. AZ „ÉPPEN IDŐBEN" (JIT) TERMELÉSI RENDSZEREK 277
12.1. A JIT-elv 277
12.2. A JIT-koncepció 278
12.3. A JIT alkotóelemeinek elemzése 278
12.4. A JIT összevetése a hagyományos gyártási folyamattal 282
Ellenőrző kérdések 284
13. LOGISZTIKA 285
13.1. A logisztika története 286
13.2. A logisztikai rendszeres szerkezete 287
13.3. A logisztikai funkciók beépítése a gazdálkodó szervezetek
hierarchikus rendszerébe 290
13.3.1. A logisztikai rendszerek főbb csoportjai 291
13.3.2. A vállalati logisztikai rendszerek 292
13.4. Az anyagáramlási folyamat 295
13.4.1. A beszerzési stratégia tényezői 296
13.4.2. Az anyagmozgató rendszerek helye és szerepe
a logisztikai rendszerekben 297
13.4.2.1. A termelési (gyártási) rendszert kiszolgáló
anyagmozgató rendszerek 297
13.4.2.2. A raktári anyagmozgató rendszerek 298
13.4.2.3. A rakodóhelyi anyagmozgató rendszerek 299
13.4.3. Az anyagmozgató rendszerek al- és részrendszerei 299
13.4.4. Az anyagmozgató rendszerek főbb csoportjai 300
13.4.5. A raktározási rendszerek és folyamatok értelmezése 301
13.4.6. A raktározási alapfolyamatok technikai rendszerei 302
13.4.7. A tárolási módok és megválasztásukat befolyásoló
tényezők 303
13.4.8. A raktárak csoportosítása 303
13.3. Értékesítés, csatornák, közvetítők 303
13.5.1. A teljes disztribúciós lánc 303
13.5.2. A disztribúció költségei 306
13.5.3. Az elosztási rendszerek irányítása 307
13.5.4. Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők 308
13.6. Az értékesítés 310
13.6.1. Az értékesítési csatornák feladata 312
13.6.2. Az elosztási (értékesítési) rendszerek csoportosítása és
struktúrája 312
13.6.3. Az értékesítési utak (marketingcsatornák) folyamatai 313
13.6.4. Az eloszlási csatornák tervezése 314
13.6.5. Az értékesítési utak elemzése és kiválasztása 316
13.7. Kereslet, szállítás, térbeli kapcsolatok 317
13.7.1. A kereslet 318
13.7.2. A szállítás költségei 319
13.7.3. A térbeli kapcsolattartás 320
13.7.4. A piacok földrajzi kiterjedése 320
13 7.5. Logisztikai központok 321
13.8. Szállítási módok 322
13.8.1. Általános jellemzők 322
13.8.2. Szállítási láncok 322
13.8.3. Egységkormányok az áruszállításban 324
13.8 4. Hagyományos áruszállítási rendszerek 325
13.8.5. Kombinált szállítási rendszerek 329
Ellenőrző kérdések 332
IRODALOMJEGYZÉK 333

Témakörök