Előszó
Évek telnek el sorban, azt gondolnánk, egyik olyan, mint a másik Mégis vannak különleges esztendők Iskolánk számára ilyen rendkívüli a 2013. centenáriumi év, az iskola alapításának évfordulója. Ezen esemény előtt tiszteleg ez az évkönyv, felidézve a múlt és jelen eseményeit és emlékeit. Nem tudunk elég hálásak lenni elődeink bölcsességéért, akik felismerték a kor kihívását. A 19. század végén fejlődésnek indult település tovább szeretett volna lépni. Ennek egyik első, a szellemi önállóság felé tett lépése a gimnázium megalapítása volt Nyilván nem gondolták, de titkon talán remélték, hogy az általuk létrehozott intézmény megéri a száz évet Örömmel állíthatjuk, hogy megérte, és reméljük, hosszú ideig fennáll még.
A fennmaradás titka abban rejlik, hogy megnyitása óta változatlan alapelvek mellett dolgozik az iskola. A szigorú, következetes munka, a tanároktól és tanulóktól egyaránt elvárt magas teljesítmény jellemezte mindig az intézményt Neves tanárlegendákat minden itt végzett ismert, fel tud sorolni. Nehéz lenne összeszámolni azokat az egykori diákokat, akik nagyon sikeres pályát futottak be életük során. A bőség zavarával küzdöttünk akkor is, amikor jubileumi ünnepségünkre előadókat hívtunk meg. Ezúton is elnézést kérünk azoktól, akik kimaradtak a meghívottak közül. Számtalan reformot élt át fennállása során az iskola, de mindig kitartott saját elvei mellett A színvonalas oktatómunka mellett nevelt a gimnázium. Büszkék vagyunk arra, hogy az itt eltöltött évek után emberré formált felnőttek hagyják el az intézményt Megható látni szeretetüket, segítőkészségüket a centenárium megünneplésével kapcsolatosan. Nagyon sokan ajánlották fel emléktárgyaikat, féltve őrzött relikviáikat Többen az ünnepségeken is szerepet vállaltak. Ezúton köszönöm meg mindenki közreműködését
Ez a ragaszkodás számomra is érthető. Magam is negyvenöt évet töltöttem az iskola falai között rövid megszakítással. Meghatározóak voltak a középiskolában eltöltött évek Életem legfogékonyabb korszaka volt ez, itt választottam életemre szólóan párt magamnak, itt dőlt el, milyen pályára kerülök. Tanáraim hatását a mai napig érzem, személyiségük, gondolkodásmódjuk a mai napig hat rám. Egykori osztálytársaim megmaradtak barátaimnak. Mindig nagy élmény legalább ötévenként találkozni, beszélni velük, meghallgatni őket Ezért szívesen vállalom a találkozókkal járó szervező munkát is. Úgy vélem, az iskola volt tanulói közül sokan éreznek hozzám hasonlóan, hiszen nagyon rendszeresek az osztálytalálkozók Erős a kötődés az egykori iskolához, akkor is, ha a gimnázium időnként nevet változtatott Vannak, akik még az Esterházy nevet emlegetik, sokan a Gőgösben végeztek, és sok diák már az Illyésben érettségizett A név változott, de az emlékező ragaszkodás megmaradt, és biztosak vagyunk benne, hogy a jövőben is megmarad.
Ezt az érzést ragadja meg a centenáriumi évre összeállított évkönyvünk, amely remélhetően minden kedves Olvasóban kellemes emlékeket fog ébreszteni.
Minden kedves egykori és mai diákunknak meleg szeretettel ajánlom ünnepi kiadványunkat!
Vissza 
