A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

A szeszgyártás üzemének ellenőrzése

Szerző
,
Kiadó:
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 414 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: A szöveg közé nyomott 43 ábrával, két kihajtható szeszgyári tervrajzzal és egy szines lappal illusztrálva. Írta Dr. Szilágyi Gyula műegyetemi magántanár, Kir. Keresk. Törvényszéki és Államrendőrségi hites vegyész a "Magyar Szesztermelő" szerkesztője. Nyomatott a "Molnárok Lapja" Könyvnyomdája, Budapest.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szeszipar közgazdasági jelentősége az agrikultur államokban folytonosan növekvőben van. Az intenzív mezőgazdaság európaszerte terjed és Magyarország mezőgazdaságára nagy hátrány az, hogy nálunk a... Tovább

Előszó

A szeszipar közgazdasági jelentősége az agrikultur államokban folytonosan növekvőben van. Az intenzív mezőgazdaság európaszerte terjed és Magyarország mezőgazdaságára nagy hátrány az, hogy nálunk a szeszipar nem oly méretű, amilyennek túlnyomóan agrikultur államban lennie kellene. A szesz műszaki czélokra való alkalmazásának rohamos térfoglalásával a szeszipar fejlődésének tág tere nyilik és hogy kitartó tervszerű munkával a mezőgazdaság a szeszipar segítségével mire képes, azt megmutatta Németország az utolsó tíz évben.
Csak egy példát hozok fel annak igazolására, hogy a szeszipar egy ország modern mezőgazdaságában milyen horderővel bír. Németországban a termesztett burgonya összes mennyiségének emelkedése 1896-tól 1901-ig 163*5 millió métermázsát tett ki. Ez az összes termelés 50 % emelkedésének felel meg, aminek értéke évenként 480 millió márka.
A magyar mezőgazdaságnak létérdeke kívánja, hogy a szeszgyártás mint a mezőgazdasági iparágak legfontosabbika teljesen betöltse az azt megillető helyet.
A magyar szeszipar munkásai a gyártási eljárás mai kifejlődéséhez derekas munkával járultak hozzá és a magyar szeszipar minden időben vetekedett a külföldi államokéival. Hogy ez csakugyan így van, hivatkozhatom a szeszgyártás legnagyobb tudományos munkására: Maerkerre, kinek 1885-ben a „Köztelek"-ben tartott előadása az elragadtatás hangján ecseteli a magyarországi szeszgyárak műszaki berendezését.
A lefolyt utolsó két évtized alatt az ország szeszipara lényeges változáson ment keresztül, amennyiben a túlnyomó ipari szeszgyárak mindinkább tért veszítenek és helyökbe lépnek a kisebb üzemű mezőgazdasági szeszgyárak.
A 19-ik század elején a szeszgyártás nálunk szintén mint kisipar űzetett, míg aztán az ötvenes években a nagyipari gyárak kezdettek tért hódítani, de 1888 óta ismét a mezőgazdasági szeszgyárak termelése nyomul fokozatosan előtérbe. Vissza

Tartalom

Előszó VI
I. FEJEZET.
A szeszgyártáshoz szükséges viz 1
A tüzelő anyagok 10
Gőzkazánok 15
Gőzgépek 24
Kenőanyagok 31
II. FEJEZET.
A szeszgyártásban szereplő fontosabb szerves vegyületek
A) Szénhidrátok 40
1. Keményítő 41
2. Dextrinek 49
3. Maltóz 50
4. Dextróz, glukóz, szőllőczukor 51
5. Lávulóz, fruktóz, gyümölcsczukor 52
6. Nádczukor, saccharóz 53
7. Raffinóz, melitrióz 54
8. Inulin 54
9. Cellulóz 54
10. Pentozánok 55
B) Fehérjeanyagok 55
C) Enzimek 60
1. Diasztáz vagy amiláz 67
2. Invertáz vagy sukráz 70
3. Zimáz 70
D) Az erjedés terményei
1. Az erjedés föterményei
Szénsav vagy széndioxid 71
Ethilalkohol vagy borszesz 73
2. Az erjedés mellékterményei
Kozmás olajok és ezek alkotórészei 76
Acetaldehid 78
Eczetsav 78
Vajsav 78
Borostyánkő sav 79
Glicerin 79
Tejsav 79
Mannit 80
Az erjedés egyéb mellékterményei 80
A szeszgyártás nyersanyagai
I. A keményítőtartalmú nyersanyagok
1. A burgonya 82
2. A tengeri 96
3. Árpa 105
4. Rozs 108
5. Zab 109
6. Köles 110
7. Tatárka 110
8. Rizs 111
9. Liszthulladék 111
10. Csicsóka 112
II. Czukortartalmú nyersanyagok
1. Czukorrépa 113
2. Melász 116
3. Gyümölcsök 131
IV. FEJEZET.
A szeszgyártás üzemének ellenőrzése.
I. Segédeszközök
A) Hőmérő 132
B) Czukormérő, saccharométer 136
A látszólagos és valódi quótiens 145
C) Alkoholométer 147
D) Savmeghatározás 156
E) A mikroszkóp 162
II. A malátakészítés és ennek ellenőrzése 168
A csírázás folyamata és irányítása 174
A malátakészítés általános menete 182
Rozs-maláta 191
Zab-maláta 192
Tengerimaláta 192
A maláta szükséglet megállapítása 196
A maláta vizsgálata 192
A rácsos maláta készítése 193
III. A burgonya földes részének megállapítása 198
IV. A gőzölésnél végbemenő átalakulások 199
V. A czukrositás folyamata és ellenőrzése 204
1. Az elczukrosított czefre hűtésének irányelvei és a jó hűtőkészülék feltételei 212
2. Az elczukrosított czefre vizsgálata 213
3. Az üzem ellenőrzése a saccharométerrel 216
4. A czukrositás menetének ellenőrzése 228
5. A beczefrézett nyersanyagból várható saccharométerfok ellenőrzése 227
6. Az elczukrosított czefre diasztázos hatásának meghatározása 227
VI. Az erjedésről, az erjedési szervezetekről és a tiszta kultura készítéséről 228
VII. Az élesztő készítése és ellenőrzése 250
1. A műélesztő készítés általános menete. 251
2. A kovász készítése tejsavas erjesztéssel 252
a) A kovász-czefre készítése 253
b) A kovász savanyítása 254
c) A kovász lehűtése 258
d) A kovász vizsgálata 259
e) A megsavanyított és lehütött kovász beállítása anyaélesztővel 261
f) Az anyaélesztővel beállított élesztőczefre erjesztése 265
g) Újabb élesztő-készítési eljárások 267
1. A folysav-élesztő 268
2. A kovásznak ipari tejsavval való savanyítása 269
3. A Bauer-féle élesztökészítési eljárás 269
4. A Bücheler-féle eljárás 276
5. A maltóz-eljárás 279
h) A kovász és élesztő vizsgálata 282
Az élesztő erjesztő hatásának és hajtóerejének meghatározása 284
Az élesztőnek keményítőre való vizsgálata 287
VIII. A czefre erjedésének ellenőrzése 289
1. Előerjedés 290
2. Főerjedés 291
3. Utóerjedés 292
Az elerjedt czefre vizsgálata 295
1. Az elerjedési fok meghatározása 296
Különböző quótiensek mellett az elerjedés megállapítására vonatkozó táblázatok 299-307
2. Jódoldattal való kémlelés 311
3. Diasztázra vagy amilázra való vizsgálat 311
4. Az elerjedt czefre mikroskópiai vizsgálata 312
5. Az elerjedt czefre törkölytartalmának megállapítása 313
6. Az elerjedt czefre alkoholtartamának meghatározása 314
7. Az elerjedt czefre maltóz-és dextrintartalmának meghatározása 316
A Somló-féle sterilizáló eljárás 318
IX. A lepároló készülék ellenőrzése 327
X. Veszteségek a szeszgyártás egyes folyamataiban 328
XI. A szesznyeremény kiszámítási módok 331
1. A különböző szesznyeremények melletti különbségek kiszámítása pénzértékben 335
2. Gyakorlati példák a szesznyeremény kiszámítására 340
XII. Termelési kötségekre vonatkozó számítások 342
XIII. Szeszgyári üzemzavarok és az üzemellenőrzés gyakorlata 345
1. maláta által okozható üzemi hibák megállapítása 347
2. Az élesztökésziíés körül felmerülő hibák 348
3. Az erjedés vezetésében előforduló hibák 348
4. Az üzemellenőrzés alkalmával adott szakvéleményekre vonatkozó példák 349
I. Egy felsőmagyarországi burgonyaszeszgyár üzemének ellenőrzéséről és a berendezés állapotáról adott véleményes jelentés 349
II. Egy bácsmegyei 4 hl-es tengerit dolgozó szeszgyár vizsgálatáról szóló szakvélemény
III. Burgonyát és melászt keverve dolgozó szeszgyár üzeméről szóló jelentés 861
IV. Az üzemellenőrzés adataiból a valódi szesznyeremény megállapítása 369
V. A mezőgazdasági szeszgyártulajdonos és bérlő között felmerült nézeteltérés ügyében adott szakvélemény 373
VI. Répafejek feldolgozása burgonyával 378
Napló az üzem ellenőrzéséhez 382
XIV. A nyersszesz összetétele és a finomítás jelentősége 382
A finomító készülék vezetése 388
Újabb rendszerű finomító készülékek 391
V. FEJEZET.
A moslék 397
VI. FEJEZET.
Mezőgazdasági szeszgyárak berendezése, tervezése, költségelőirányzata 409
A szeszgyártás üzemének ellenőrzéséhez legszükségesebb eszközök
és anyagok jegyzéke 413
Fontosabb tááblazatok jegyzéke
I. A szeszgyártáshoz alkalmas vizek összetétele 3
II. A különböző vizkeménységi fokoknak összehasonlítása 7
III. A magyar szenek átlagos összetétele 12
IV. Az enzimek összetétele 67
V. Behrend, Maerker és Morgen táblázata a burgonya fajsúlyának megfelelő szárazanyag- és keményítő-tart. leolvasására 91
VI. A burgonya szárazanyag- és keményítő-tart. meghatározására
Reimann-féle mérleggel 94
VII. A czukoroldat fajsúlyának Balling- vagy Brix-fokokban és ezeknek megfelelő Beaumé-fokok 17'50 C hőmérséken 117-128
VIII. A Reaumur- és Celsius-fokok összehasonlítására 135
IX. A fajsúlyszámoknak megfelelő Balling-féle saccharométer-fokok
leolvasására 139-141
X. Windisch-féle alkoholtáblázat 150 -152
XI. Az alkohol- és vizkeverékek valódi alkohol- és víztartalmának, valamint a keverésnél előálló térfogat összehúzódásának leolvasására 153
XII. Az alkoholfajsúly (S), térfogat (T) és súlyszázalék közötti viszonyainak leolvasására 15-5o C = 12-5o R-on 154
XIII. A czefremennyiségnek 17-50 C = 14 o R-ra való átszámításához 217
XIV. A czefre súlyának meghatározására, különböző saccharométer-fok mellett 218
XV. A törköly súlyának leolvasására, különböző keményítő-tartalom mellett 219
XVI. A czefre tisztasági quótiensére 221
XVII. A látszólagos leerjedési-fok és alkoholtart. meghatározására 297
XVIII-XXVI. Foth-féle táblázatok 14o-22o B. czefrék elerjedési-fokainak megállapítására 6-75 valódi quótiensek mellett 299-307
XXVII. A valóságos leerjedési-fok meghatározására 310
XXVIII. A törkölytartalom meghatározására 313
XXIX. Elerjedt czefre összetétele 318
XXX. 4 különböző nyersanyagok 100 kgr.-ból nyerhető szesznyeremény leolvasására 334
XXXI. Egy hl. szesz előállításához szükséges nyersanyagok mennyiségei 338
XXXII. Üzemnapló 383
XXXIII. A moslékok összetétele 400
XXIV. A szárított moslék ingadozása 403

Dr. Szilágyi Gyula

Dr. Szilágyi Gyula műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Szilágyi Gyula könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv