Az ügyész a polgári perben (dedikált példány)
Szerző
| Kiadó: | Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó |
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: |
Ragasztott papírkötés
|
| Oldalszám: | 155
oldal
|
| Sorozatcím: | Ügyészi Kiskönyvtár |
| Kötetszám: |
5
|
| Nyelv: | Magyar
|
| Méret: |
19 cm x 14 cm
|
| ISBN: | |
|
Megjegyzés:
|
Dr. Szilbereky Jenő szerző által dedikált példány. Hivatali használatra. Német és orosz nyelvű összefoglalóval.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
1. Új ügyészségünk létrejötte — 1953. év — óta gyakorolja a bíróságok polgári eljárásának és ítélkezésének törvényessége feletti felügyeletet és ennek kapcsán vesznek részt az ügyészek a polgári...
Tovább
Előszó
1. Új ügyészségünk létrejötte — 1953. év — óta gyakorolja a bíróságok polgári eljárásának és ítélkezésének törvényessége feletti felügyeletet és ennek kapcsán vesznek részt az ügyészek a polgári perben. Az eltelt néhány év tapasztalatai azt mutatják, hogy ez az ügyészi tevékenység fejlődött és a maga eszközeivel elősegítette a szocialista igazságszolgáltatási feladatok megoldását, a népi demokratikus társadalom, állam érdekeinek, az állampolgárok jogainak védelmét, a szocialista törvényesség megvalósítását. A tapasztalatok azonban arra is utalnak, hogy ennél az ügyészi tevékenységnél néhány elméleti kérdésben éppen úgy szükséges a megoldás és határozott állásfoglalás, mint ahogyan szükséges az egységes gyakorlat kialakítása. Utóbbi nemcsak a munka érdeme, hanem módszere szempontjából is jelentős. Ezért indokolt foglalkozni ezekkel a kérdésekkel.
2. Az ügyész polgári perbeli részvételével először másfél évszázaddal ezelőtt találkozunk a francia jogban. Nem jelentőség nélküli, hogy az ügyésznek a polgári perben szerepet adó rendelkezések a francia polgári forradalom után láttak napvilágot, összefüggés jelentkezik tehát a társadalmi változás és az új jogintézmény, illetve az ügyészi új funkció létrejötte között. A különböző jogrendszerek azóta különböző álláspontra helyezkedtek az ügyész polgári perbeli részvételét illetően. A különböző álláspontot és ennek megfelelő jogi szabályozást meghatározta az adott gazdasági, társadalmi berendezkedés.
Az állam és jogrendszer jellegének megfelelően került és kerül megszervezésre és működik az ügyészség.
A tőkés állam ügyészsége a csaknem kizárólag bűnügyekben eljáró vádhatóság, alapvetően, lényegében más feladatot lát el, mint a népi demokratikus, a szocialista állam ügyészsége. Ez utóbbi a szocialista törvényesség őre, s mint ilyen, éppen e feladatának megvalósítása végett kap lehetőséget a polgári eljárásban való részvételre.
Az ügyészi funkció tehát, így az ügyész polgári eljárásbeli szerepe, általában összefügg azzal a fő feladattal, melyet az állam jellegének megfelelően az ügyészségre ruháznak.
Vissza
Tartalom
Előszó 7
ELSŐ RÉSZ
AZ ÜGYÉSZ A SZOCIALISTA ÁLLAMOK POLGÁRI ELJÁRÁSÁBAN
I. Az ügyészség feladata és az ügyész szerepe a polgári perben a Szovjetunióban 11
II. Az ügyészség feladata és az ügyész szerepe a polgári perben a népi demokráciákban 16
1. Az Albán Népköztársaságban. 2. A Bolgár Népköztársaságban. 3. A Csehszlovák Köztársaságban. 4. A Lengyel Népköztársaságban. 5. A Német Demokratikus Köztársaságban. 6. Román Népköztársaságban. 7. A Kínai Népköztársaságban.
MÁSODIK RÉSZ
AZ ÜGYÉSZ A MAGYAR POLGÁRI ELJÁRÁSBAN ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK
I. Az ügyész polgári eljárásbeli részvételének alapjai 29
1. Elvi megfontolások, a) A jog tartalmi és funkcióbeli változása, a szocialista jog létrejötte. A polgári eljárás anyagi jogának változása. A polgári eljárásjog és alapelveinek változása; b) Az új típusú ügyészség feladata és tevékenysége; c) Egyfokú perorvoslati rendszer mellett decentralizált bíráskodás és a centralizált ügyészi szervezet; d) Ellenvetések. A magán autonómia sérelme. A szocialista fejlődés az állami beavatkozás csökkenése felé halad. 2. Törvényi szabályozás. Jogforrások, a) Az Alkotmány; b) Az ügyészi szervezeti törvények; c) Anyagi jogszabályok; d) Eljárásjogi szabályok.
II. Az ügyész polgári perbeli részvételének célja, tartalma és tárgya 36
III. Az ügyész polgári perbeli részvételének formái. A perbeli részvétel, mint az ügyészi törvényességi felügyelet eszköze 1. A perbeli részvétel formái és módjai. 2. A bíróságok polgári tevékenységének törvényessége feletti felügyelet és az ügyész polgári perbeli részvétele. 3. A felügyelet eszközei és módszerei. 4. A bíróság és a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyész viszonya. 39
IV. Az ügyész jogi helyzete a polgári perben 41
1. Az ügyész jogi helyzetének jelentősége. 2. Az ügyész sajátos feladata meghatározza a helyzetét. 3. A keresetet indító ügyész mint eljárásjogi értelemben vett fél és a fellépő ügyész mint sajátos személy a perben. 4. A kereset jog kérdése és az ügyészi keresetindítás. 5. Az ügyész nem jogi- és perbeli képviselő. 6. Az ügyész és a felek viszonya.
V. Az ügyész polgári perbeli jogai és kötelességei 51
1. Az ügyész jogai és ezek terjedelme. 2. Az ügyész kötelességei. 3. Az ügyész sajátos helyzetével összefüggő egyes jogok. 4. Az ügyész percselekményeinek jellemző vonása
VI. Az ügyészi hatáskör és illetékesség 54
VII. Az ügyész kizárása 57
VIII. Perköltség az ügyész polgári perbeli részvétele esetén 58
IX. Milyen polgári ügyekkel foglalkozik az ügyész 60
1. Az ügyek megfelelő kiválasztásának szükségessége és jelentősége. 2. Jogszabályok iránymutatása az egyes ügycsoportokkal való foglalkozáshoz. 3. A törvényesség tartalmából folyó követelmények, mint az ügyészi közreműködés meghatározói, a) A társadalmi tulajdon védelme; b) A munka-és bérfegyelem erősítése; c) A mezőgazdaság szocialista átszervezését érintő jogviták rendezése; d) Tilos törekvések polgári jogi eszközökkel történő visszaszorítása; e) A dolgozók személyi, munkaügyi és vagyoni jogainak védelme. 4. Az ügykiválasztás különböző szempontjainak összefüggése.
X. Az ügyész polgári perbeli tevékenységének indító okai 66
1. Mások kezdeményezése, a) A dolgozók bejelentései, panasza; b) Állami, társadalmi szervek közlése; c) Sajtóhíradás; d) A bíróság értesítése; 2. Az ügyész saját kezdeményezése. a) Rendszeres törvényességi vizsgálatok; b) Eseti törvényességi vizsgálatok. Vizsgálati jelentések.
AZ ÜGYÉSZ POLGÁRI PERBELI RÉSZVÉTELÉNEK EGYES ESETEIVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK
XI. Az ügyészi perindítás 73
1. A keresetindítás előfeltételei. 2. A kereset előkészítése. 3. A keresetlevél alakja, alapja, tárgya, tartalma. 4. A keresetet indító ügyész jogai, kötelességei. Keresetváltoztatás, viszontkereset, elállás a keresettől. 5. Az ügyészi keresetindítás gyakorlatának néhány tapasztalata.
XII. Az ügyész fellépése a mások által indított perben 82
1. A perek kiválasztása. 2. A fellépés bejelentése. Értesítés, közlés az ügyész részére a fellépés bejelentése után 3. A perben fellépett ügyész jogi helyzete, jogai, kötelességei és tevékenysége a tárgyaláson.
XIII. Fellebbezési óvás 89
1. Az ügyész fellebbezési óvási joga. 2. A fellebbezési óvás előfeltételei, határideje. 3. A fellebbezés alakja, tartalma. 4. A felek fellebbezése és az ügyész fellebbezési óvása. Ügyészi csatlakozó fellebbezési óvás.
XIV. Törvényességi óvás 93
1. A törvényességi óvás jogi természete. 2. A törvényességi óvás előfeltételei. 3. Az alsó ügyészi szervek törvényességi óvás emelésére irányuló előterjesztései és az óvás emelése.
XV. Az ügyészi perbeli részvétel egyéb esetei 103
1. Perújítás. 2. Indítványtétel a pernek legfelsőbb bírósági hatáskörbe vonására.
HARMADIK RÉSZ
AZ ÜGYÉSZ A TŐKÉS ÁLLAMOK POLGÁRI ELJÁRÁSÁBAN
I. Az ügyész részvétele a polgári perben 107
1. A francia jog. 2. A spanyol jog. 3. Az olasz jog. 4. A svájci jog. 5. A Német Szövetségi Köztársaság joga. 6. A cári orosz jog. 7. A magyar jog 1945. előtt. A Legfőbb Ügyésznek a bíróságok polgári tevékenységének törvényessége feletti ügyészi felügyelettel kapcsolatos utasításai, körlevelei, tájékoztatói 123
A Legfelsőbb Bíróságnak az ügyész polgári perbeli részvételével kapcsolatos állásfoglalásai 124
Szakirodalom 129
Jegyzetek 135
