A belgyógyászat kézikönyve III.

Előszó

A száj nyálkahártyájának hurutos gyuladása elsődlegesen, a nyálkahártyát directe érő erőművi, hőmérséki avagy vegyi ingerek káros behatása alatt keletkezik. Az erőművi ingerek közül felemlítendők: szuvas, éles szélű fogak, fogkő; a fogzás élettani folyamata egymagában is igen gyakran vezet a foginy részleges vagy szétterjedt meggyuladásához (gingivitis e dentitione), csecsemőknél pedig a túlheves szopási művelet - tejhiánynál - idézhet elő szájhurutot. A vegyi ingerek közül említésre méltók: erősen savanyú vagy fűszerezett tápszerek, gyümölcs, dió, stb. továbbá helybelileg vagy pedig belsőleg használt gyógyszerek, u. m. higany, jód, bróm, arzén, antimon-készítmények stb. Fontos oktani tényező általában a száj tisztántartásának elhanyagolása. (Miller). A többszöri hányás - főképen az erősen savanyú vegyhatású hányadék - hasonlóképen idézhet elő gyuladást. (Eichhorst). Elsődleges idült szájhurut különösen gyakori iszákosoknál és dohányosoknál is.
A szájgyuladás másodlagos alakja a szájüreg egyéb, különösen fekélyződéssel járó betegségeinek kapcsán, továbbá a szomszédos képleteknek, így főképen a garat- s a nyálmirigyek megbetegedésének kisérője gyanánt és végül még számos más bántalmak folyamán is fordul elő. így gyakran a heveny fertőző kiütéseknél, különösen kanyaró, himlő s vörhenynél találkozunk vele, de nem ritkán chlorosis, bujakór, tüdővész, diabetes és Brightkórnál («stomatite urémique» - Barié) stb. Felemlítendő, hogy többször szülő, különösen gyengébb testalkatú nőknél a terhesség 4-ik hónapjától kezdve, a szülés utáni első és második hónapig tartó igen fájdalmas foginygyuladás léphet fel, mely a fogak kihullására is okot adhat (Schech). Ismeretes végül, hogy a száj hurutos gyuladása mily gyakran kiséri a gyomor hasontermészetű megbetegedését. Vissza