A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A tudományos megismerés rendszertana

Gazdálkodás és szervezéstudományok

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Elfogadhatatlan a magasan képzett értelmiségiek munkáját, fejlődését a véletlenre bízni. Ilyen hozzáállás mellett, a képzésükbe fektetett energiák, eszközök megtérülése bizonytalan. El kell... Tovább

Előszó

Elfogadhatatlan a magasan képzett értelmiségiek munkáját, fejlődését a véletlenre bízni. Ilyen hozzáállás mellett, a képzésükbe fektetett energiák, eszközök megtérülése bizonytalan. El kell fogadni, hogy a kutatás is „termelés", új tudományos információk termelése. A kutató feladata úgy fogalmazható meg, hogy állítson elő sok használható tudományos információt, gyorsan és olcsón és ezzel térüljenek meg a befektetett eszközök.
A tudományos felismerések integrációja, amely az előzetes szakosodáson alapszik, a tudományágak közötti éles határok elmosódását eredményezi. Az ilyen jellegű változások példája a kibernetika és a különböző határtudományok kialakulása. (A kibernetika klasszikusai, 1965). A biológiai rendszerek kibernetikai kutatása segíti pl. azoknak a problémáknak a megoldását, melyek a technikai rendszerek elveinek kifejlesztésekor jelentkeznek, és új lehetőségeket teremtenek az automatizáció fejlődésére (Új magyar lexikon, 1962).
Salmon és Hanson (1970) szintetikus módszerről írnak az agrárökonómiai kutatásokkal és mérnöki alkalmazásokkal kapcsolatban. Tulajdonképpen ez is a különböző ismeretek integrációját jelenti.
A tudomány integrációjának egyik formája a tudományos közös egységes módszerének létrehozási kísérlete is. Egyelőre szemmel látható, hogy mindegyik tudományág a saját módszertanát és módszereit fejleszti. így létezik a társadalomtudományok módszertana, a biológia módszertana stb. A különböző tudományágak módszerek között vannak hasonlóságok is. Azok az elemek, melyek közösek, azonosak vagy hasonlóak, kiindulópontként szolgálhatnak egy olyan módszer fejlesztéséhez, amely egységes lenne a különböző tudományágak esetében, vagy esetleg minden tudományág számára.
A vélemények ebben a tekintetben megoszlanak. Egyes kutatók nem bíznak egy ilyen módszer kifejlesztésének lehetőségében. Mások úgy vélik, hogy ezek a kutatások figyelmet érdemelnek. Álláspontjukat olyan általános problémák létezésével támasztják alá, melyek az emberi felismerésben jelen vannak (Bona, 1970). Vissza

Tartalom

I. TUDOMÁNYOS MEGISMERÉS 6
1. Tudás - megismerés - ismeretelmélet 6
2. A tudományos gondolkodás 8
3. A tudomány, mint a társadalmi tudat formája 10
4. A tudományos kutatómunka szintjeihez kapcsolódó fogalmak 11
5. A tudomány közösségekben klaszterizálódik 15
II. A TUDOMÁNYOS MUNKA ÉS SZINTJEI, A TUDOMÁNY ÁGAI 18
1. A világ tudományos eredményeinek megismerése 18
2. A tudomány ágai 20
III. A TUDOMÁNYOS MEGISMERÉS FOLYAMATA 27
1. Általános és szakmaspecifikus tudás 27
2. A tudományos ismeretszerzés elemei 30
3. A tudományos kutatásról általában 31
4. A tudományos munka iránti viszony 40
5. A kutatási munka folyamata 41
6. A problémafelismerés és keresés lehetőségei 45
IV. A DISZCIPLINÁRIS KUTATÁSOK JELLEMZŐI ÉS FOLYAMATA 49
V. HIVATKOZÁSOK, IDÉZETEK, CITÁCIÓS GRÁFOK 51
1. Az idézés 52
2. A citációs gráfok fejlődése 54
3. A plagizálás 56
VI. A KUTATÁSI TELJESÍTMÉNY MÉRÉSE (SCIENTOMETRIA) 57
1. Történeti áttekintés 57
2. Törekvések a mérés objektivitására 64
3. A műszaki haladás számszerű mérésének lehetősége 66
4. Műszaki fejlesztés és a termelési tényezők hozadéka 68
VII. A GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK SAJÁTOSSÁGAI 70
1. Cél a társadalom jobbá tétele 70
2. A társadalomelmélet elemei 71
VIII. A GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK SPECIÁLIS ADATGYŰJTÉSE 76
1. A speciális adatgyűjtés módszerei 76
2. Szakmai megfontolások 78
3. A kapcsolódó fontosabb valószínűségi-számítási összefüggések rövid áttekintése 81
4. Az alapsokaságból vehető minták száma 90
5. A mintavétel módszerei 91
6. A mintaelem-szám rétegenkénti meghatározása 95
7. A szükséges mintaelem-szám meghatározása egyszeri véletlen mintavétel esetén 96
8. A kérdőíves kutatások 97
IX. KÖVETKEZTETÉSEK A MINTÁKBÓL ÉS AZ ADATBÁZISOK ELEMZÉSE 113
1. Méréselmélet 113
2. Következtetések a mintákból, a becslések fő típusai 120
X. ADATFELDOLGOZÁS SPSS PROGRAMCSOMAG
ALKALMAZÁSÁVAL 123
1. Az SPSS programcsomag lényege 124
2. Adatelőkészítés a statisztikai feldolgozáshoz 125
3. Az EViews programcsomag ökonometriai alkalmazása 145
XI. A KUTATÁSI HIPOTÉZISEK ELLENŐRZÉSE 148
1. A probléma értelmezése 148
2. A hipotézisvizsgálat lépései (logikai menete) 151
3. Statisztikai próbák - próbafüggvények 159
XII. A VARIANCIAANALÍZIS KITÜNTETETT SZEREPE A TÁRSADALOMKUTATÁSOKBAN 184
1. Alapfogalmak 184
2. Szignifikáns differencia szerepe a varianciaanalízisben 186
3. A varianciaanalízis alkalmazásának előfeltétele 187
4. A varianciaanalízis lépései (elméleti áttekintés) 188
5. Középénekek páronkénti összehasonlítása (Fisher-féle eljárás) 193
6. Mintapélda a számítások szemléltetésére 193
XIII. A TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK KÖZZÉTÉTELE ÉS HASZNOSÍTÁSA DOLGOZATOK ÍRÁSÁVAL 198
XIV. A K+F TEVÉKENYSÉG TÁRSADALMI RANGJA /Törvény az innovációról/ 209
XV. TÁRSADALOM-ETIKAI ÉS POLITIKAI JELENLÉT A TUDOMÁNYPOLITIKÁBAN 215
XVI. A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL SZEREPE A TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ELTERJESZTÉSÉBEN 218
MELLÉKLETEK 220
1. Példa a problémafelismerésre 221
2. A Magyar Tudományos Akadémia feladata és szervezete 225
3. Tomcsányi Pál 200 gyakorlati kérdése és válasza 250
IRODALOMJEGYZÉK 271
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv