Állampolgári alapismeretek

Szerző

Dr. Ádám Antal

Lektor

'Dr. Ádám Antal: Állampolgári alapismeretek ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1979
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	465 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-220-771-8
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó
A társadalmi szervezetek helyzet és feladatai a Magyar Népköztársaságban	15
A társadalmi szervezetek jellege és szerepe	15
A szocialista társadalmi szervezetek jellemzői	15
A társadalmi szervezeti formák főbb csoportjai	19
A társadalmi szervezeti formák működése	23
A Magyar Szocialista Munkáspárt	28
A marxista-leninista munkáspárt jellemzői	28
Az MSZMP szervezeti felépítése	34
A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség	37
A KISZ általásos jellemzői	37
A KISZ sajátos vonásai	38
A KISZ szervezeti felépítése és működési elvei	41
A KISZ az ifjúság társadalmi-közéleti aktivitásának szervezője	45
A Hazafias Népfront	47
A Hazafias Népfront jellege	47
A Hazafias Népfront feladatai	50
A Hazafias Népfront-mozgalom működésének elvei	51
A Hazafias Népfront országos testületei és szervei	53
A Hazafias Népfront területi és helyi szervei	54
A szakszervezetek	55
A szakszervezetek politikai helyzete és általános jellemzői	56
A szakszervezetek szerepe az állam és egyéb szervek létrehozásában	62
A szakszervezetek szerepe a jogalkotásban és a tervezésben	66
A szakszervezetek képviseleti és érdekvédelmi tevékenységének egyéb eszközei és formái	68
A társadalmi bíróságok	71
A lakóbizottságok	78
Az egyéb társadalmi szervezetek és szervek	82
A nemeztiségi szövetségek	82
A szövetkezeti szövetségek	83
A munkásőrség és az önkéntes rendőri csoportok	84
Az ügyvédi kamarák	85
A Kisiparosok Országos Szervezete és a Kiskereskedők Országos Szervezete	85
Az egyesületek	86
A közvetlen demokrácia eszközei és formái	90
A közvetlen demokrácia eszközei és formái	90
A közvetlen demokrácia érvényesülését szolgáló állampolgári alapjogok	91
A közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz	100
A munkahelyi demokrácia jellemzői és fejlődési irányai	104
A munkahelyi demokrácia szervei és fórumai	107
A falugyűlés	110
A népképviseleti szervek választása	116
A szocialista népképviselet megvalósulási formái	116
A választási rendszer fogalma és összetevői	117
A magyar választási rendszer alapelvei	118
A választók névjegyzékének elkészítése	126
A választási szervek	128
A jelölés	133
A szavazókörzetek	135
A szavazás	135
A szavazatok összeszámlálása	136
Az országgyűlési képviselő és a tanácstag megbízatásának megszűnési módjai	137
Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok pótválasztása és új (időközi) választása	142
Az országgyűlés	145
Az országgyűlés jellege és rendeltetése	145
Az országgyűlés hatásköre	147
Az országgyűlés kizárólagos jogosítványai	160
Az országgyűlés szervezete	162
Az országgyűlés működési rendje	170
Az országgyűlés aktusai	174
Az országgyűlési képviselők jogai és kötelességei	176
A képviselők összeférhetetlensége	185
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa	187
Az Elnöki Tanács államszervi jellege és rendeltetése	187
Az Elnöki Tanácsnak az országgyűlés működését elősegítő teendői	190
Az Elnöki Tanács által gyakorlandó alkotmányossági felügyelet	194
Az Elnöki Tanács külügyi jogosultságai és feladatai	197
Az Elnöki Tanács kinevezési jogköre	201
Az Elnöki Tanács kitüntetési jogköre	202
Az Elnöki Tanács kegyelmezési jogköre	211
A népszavazás elrendelésének joga	215
Az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély beálltának és megszűnésének megállapítása	216
Az Elnöki Tanács hatáskörébe külön törvénnyel (jogszabállyal) utalt jogosultságok	217
Az Elnöki Tanács szervezete és működési rendje	220
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa	223
A kormány a szocialista államban	223
A Minisztertanács megválasztasa	225
A Minisztertanács és tagjainak felelőssége	227
A Minisztertanács feladatai	228
A Minisztertanács aktusai	233
A Minisztertancs szervezete és működése	234
Az országos hatáskörű államigazgatási szervek	237
A tanácsok mint népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervek	241
A tanácsok országos rendszere	242
A tanácsok jellege	246
A tanácsok a nép hatalmát megvalósító szocialista államszervezet részei	246
A tanácsok népképviseleti-önkormányzati szervek	248
A tanácsok államigazgatási szervek	254
A tanácsok a demokratikus centralizmus alapján működnek	266
A tanácsok általános és sajátos feladatai, hatásköre	268
A feladatköri és hatásköri szabályokat meghatározó elvek	270
A hatásköri szabályozás alapelvei	273
A tanácsok általános feladatai és hatásköre	275
A különböző fokozatú tanács feladatai és hatásköre	278
A tanácsi feladatok és hatáskörök ellátásának gazdasági feltételei	283
A tanácsok és a lakosság kapcsolata	295
A tanácstagok	307
A tanácsi és a nem tanácsi szervek együttműködése	312
A tanácsok szervezeti felépítése	321
A tanács	321
A tanács tisztségviselői	323
A végrehajtó bizottság	324
A végrehajtó bizottság szakigazgatási szervezete	325
A tanácsok és a közpnti állami szervek kapcsolata	329
A bíróság	334
A bíróság a szocialista államban	334
A bíróság az állami szervek rendszerében	334
Az igazságszolgáltatás feladatai	336
A magyar bírósági szervezet fejlődése	339
A magyar szocialista igazságszolgáltatás alkotmányi alapelvei	340
Az alapelvek lényege	340
A bírósági igazságszolgáltatás kizárólagossága	341
Az igazságszolgáltatás egysége	342
A társasbíráskodás	343
A néprészvétel	344
A bírák választása	345
A bírói függetlenség	346
A nyilvánosság	347
A szóbeliség	348
A közvetlenség	349
A jogorvoslat lehetősége	350
Az anyanyelvhasználat biztosítása	351
A védelemhez és a képviselethez való jog	352
A Magyar Népköztársaság bírósági rendszere	353
A bíróságok fajtái	353
A járásbíróság	357
A megyei bíróság	358
A munkaügyi bíróság	360
A katonai bíróság	361
A Legfelsőbb Bíróság	362
A közjegyző és a bírósági végrehajtó	367
Az igazságügyi szakértő	368
A bíróságok felügyelete és igazgatása	370
Az ügyvédek és a jogtanácsosok szerepe az igazságszolgáltatásban	371
A bíróságok együttműködése a tanácsokkal és a társadalmi szervekkel	377
Az ügyészség	380
Az ügyészség kialakulása	380
Az ügyészség alkotmányjogi helyzete. Az ügyészi tevékenység és szervezet	384
Az ügyészség alkotmányjogi helyzete	385
Az ügyészi tevékenység fajtái	385
Az ügyészek és az ügyészi szervezet	386
Az ügyészi szakági tevékenységek	389
A nyomozás törvényessége feletti felügyelet	390
A vádfunkció gyakorlása	392
A büntetésvégrehajtás törvényességének ügyészi felügyelete	398
A gyermek- és ifjúságvédelmi szakfeladatok	399
A közlekedési szakfeladatok	401
Az ügyész polgári jogi tevékenysége	403
Az általános törvényességi felügyelet szervi és tárgyi hatálya	409
A katonai ügyészség tevékenysége	414
Az ügyészség szerepe a rendkívüli jogorvoslatok alkalmazásában	415
A jogerős határozatok jellemzői és a hozzájuk fűződő társadalmi érdek	415
A rendkívüli jogorvoslatok a büntető eljárásban	416
A rendkívüli jogorvoslatok a polgári eljárásban	418
A jogsértések megelőzése. Az ügyészség kapcsolata az állami szervekkel, valamint az állampolgárokkal	418
A jogsértések megelőzése	418
Az ügyészség kapcsolata az állami szervekkel	422
Az ügyészség kapcsolata az állampolgárokkal	427
A rendőrség	431
A rendőrség közrendvédelmi feladatai	431
A rendőrség feladatai a közlekedés rendjének védelmében	434
A rendőrség igazgazásrendészeti feladatai	435
Honvédelmi feladatok és honvédelmi igazgatás	436
A honvédelmi célja és feladatai	436
A honvédelem irányítása és a honvédelmi igazgatás	439
Állami ellenőrzés - népi ellenőrzés	441
Az állami ellenőrzés rendeltetése és fejlődési rányai	441
A népi ellenőrzés feladatai, szervezte és működése	444
Tárgymutató	452