Előszó
Részlet a könyvből:
A jog fogalma
A jog mint szó közismert. Mindennapi életünkben gyakran használjuk. Hivatkozunk rá, ha viselkedésünket, magatartásunkat akarjak másokkal elfogadtatni (ilyenkor azt mondjuk, hogy magatartásunk „jogos"), de ellenkező esetben is gyakran hivatkozunk rá, amikor más viselkedését, magatartását nem nézzük jó szemmel, nem tudjuk vagy nem akarjuk azt elviselni (amikor azt mondjuk, hogy a más magatartása jogtalan).
A jog szó mindennapos használata azonban korántsem jelenti azt, hogy az emberek többsége tisztába lenne a jog fogalmával, e szó valóságos tartalmával. Valószínű, hogy sokan kerülnének nehéz helyzetbe, ha csak úgy hirtelenjében kellene arra a nagyon egyszerűnek tűnő kérdésre válaszolniuk, hogy „mi a jog"? E kérdésre csak a jog fogalmának ismerete adhatja meg a választ.
Már az előbbi példákból is következik, hogy a jog alapvető és első fogalmi ismérve az, hogy magatartási szabály. Mint magatartási szabály - ugyanúgy, mint bármely más magatartási szabály - előírja, hogy az egyes ember adott helyzetben miként viselkedjen: mit tegyen vagy ellenkezőleg, mit ne tegyen, esetleg mi az, amit meglehet, azaz választhat a lehetséges magatartások közül.
Az emberek magatartását azonban nemcsak a jog szabályozza, hiszen az erkölcsi szabályok is magatartási szabályok. A társadalomban szükségszerűen alakulnak ki olyan magatartási szabályok, amelyek nem jogi szabályok, ilyen az erkölcsi szabályok nagy része. Erkölcsi, viselkedési szabály az, hogy ismerőseimnek köszönjek, de ugyanakkor nem jogszabály. Mindebből az következik, hogy nem elégséges csak azt mondani, hogy a jog magatartási szabály, mert ezzel nem határoltuk el az erkölcsi szabálytól.
Keresnünk kell tehát a jog fogalmához még olyan további ismérveket, amelyek csak a jogra jellemzőek. Az egyik ilyen ismérvet akkor találjuk meg, ha a jog alkotóját vizsgáljuk.
A jog az állami szervek által megalkotott magatartási szabály. Míg az erkölcsöt, mint magatartási szabályt maga az egész társadalom alkotja, a jog az állam által alkotott magatartási szabály. Jogszabályt csak azok az állami szervek alkothatnak, amelyek erre kifejezetten felhatalmazást kaptak. Ugyanakkor a jogalkotóira felhatalmazást kapott állami szervek számára előírás, hogy csak meghatározott eljárás keretében és meghatározott formában alkothatnak jogot. Így pl. az Országgyűlés törvényt, a miniszter rendeletet alkothat.
A jog fogalmának harmadik ismérve, hogy állami kényszerre támaszkodik. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályok be nem tartása esetén állami jogalkalmazó szervek, mint pl. a bíróság, az államigazgatási szervek, büntetés kilátásba helyezésével, illetve jogsértés esetén alkalmazásával, kényszerítik ki a jogszabályban foglaltaknak megfelelő magatartást.
Vissza 
