A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Összefoglaló tételek a magyar történelemből

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: "Magyar Jövő Ifjúsági Irodalmi R.-T."
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 83 oldal
Sorozatcím: A "Zászlónk" diákkönyvtára
Kötetszám: 41-42
Nyelv: Magyar  
Méret: 15 cm x 12 cm
ISBN:
Megjegyzés: "Élet" irodalmi és nyomda rt. nyomása.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

Vallás és egyház.

A magyar ősvallás a többi urál-altáji népekéhez hasonlóan samanizmus (szellemtisztelet), melyet babonás szertartással, bűvöléssel gyakoroltak. Hittek... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

Vallás és egyház.

A magyar ősvallás a többi urál-altáji népekéhez hasonlóan samanizmus (szellemtisztelet), melyet babonás szertartással, bűvöléssel gyakoroltak. Hittek Istenben, tisztelték az eget és földet, a napot, holdat, csillagokat és a tüzet; féltek a villámlástól, dörgéstől (isten nyila, mennykő). El Bekri (arab, XI. sz.) szerint bálványképeket is tiszteltek. Tűzáldozati oltáraikat a hegyek lábánál, folyók, patakok partján, berkekben, ligetekben állították fel. Papjaikat táltosoknak hívták. Az áldozatot lakomával (áldomás) fejezték be. Hittek a lélek halhatatlanságában. Halottaikat sírokba temették vagy elégették.
Géza vezér átlátta, hogy elvész a nemzet, ha nem alkalmazkodik műveltebb szomszédaihoz. Megkezdte a keresztény vallás elterjesztését s a monarchia megalapítását. Mindkettőt Szent István fejezte be. Eleinte német, majd olasz és szlovén papok, főképen pedig a Szent Benedek-rendi szerzetesek buzgólkodtak a kereszténység terjesztésében. Szent István maga vette kezébe a térítést, 10 püspökséget alapított s a II. Szilveszter pápától küldött koronával magát 1001 augusztus 15.-én Esztergomban megkoronáztatta. Hogy Géza és Szent István a kereszténységet nem a keleti, hanem a nyugati (róm. kath.) egyháztól vették, ezzel a magyarság a nyugati művelt népek érdekközösségébe lépett; hogy Szent István a koronát a pápától és nem a német-római császártól kérte és kapta, ezzel nemzetünk szerencsésen elkerülte a németektől való politikai függést, mert a pápa hatalma tisztán szellemi természetű volt. Vissza

Tartalom

I. Vallás és egyház - ... - - 5
II. A hadsereg és a honvédelem módja 8
III. Vármegyéink fejlődése ... - - 11
IV. A rendiség a magyar alkotmányban 13
V. A telepítések 15
VI. A jobbágyság - 17
VII. A városi élet fejlődése 18
VIII. A nádori méltóság 20
IX. Az igazságszolgáltatás 23
X. A tömeges országgyűlések átalakulása népképviseletivé - - 26
XI. A vármegyei szervezeten kívül álló területek - 29
XII. Adózás és pénzügyek 31
XIII. A királyi hatalom és alkotmányos korlátainak
kifejlődése 33
XIV. A királyi szék betöltése 37
XV. Hazánk néprajzi képének kialakulása 39
XVI. Erdély története 42
XVII. Összeköttetéseink a Szentszékkel 44
XVIII. Világtörténeti kapcsolatok 47
XIX. A nyugati eszmék és intézmények hatása nemzetünkre - 50
XX. Gazdasági élet 53
a) Mezőgazdaság 53
b) Erdő- és bányaművelés 57
c) Ipar - 59
d) Kereskedelem 61
XXI. Szellemi műveltség 65
XXII. Közoktatásügyünk múltja és jelene 69
XXIII. Budapest története 74
XXIV. Alkotmányunk fontosabb alaptörvényei 76
XXV. A trianoni „béke" és hazánk megcsonkítása - 77

Dr. Takáts György

Dr. Takáts György műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Takáts György könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv