Mezőgazdasági áruismeret

Előszó

Mindazt, ami hiányérzetünk közvetlen vagy közvetett kielégítésére alkalmas, javaknak, jószágnak mondjuk. Amikor javak, hasznosságok előállítására irányuló törekvés megvalósítása a célunk, akkor termelünk. A termelés által előállított javak részben az előállító gazdaságában, háztartásában használódnak el, részben más gazdaságok hatalmába, tehát forgalomba kerülnek. A forgalom tulajdonképpen a termelésnek a folytatása, azonban a termelvényt mégis kiragadja a termelő gazdasága köréből, vagyis a javakból a forgalomban áru lesz. Az áru fogalma tehát a piaccal kapcsolatos. Az áru mindaddig áru marad, amíg a fogyasztó gazdaságába nem kerül. Ezalatt az áruvá lett jószág hosszabb-rövidebb utat tesz meg. Az árunak tehát olyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie, amelyek azt ennek a gyakran hosszú útnak a megtételére képessé teszik. Az árunak ezt a tulajdonságát nevezzük forgalomképességnek. Ennek két feltétele van: a tartósság és a nagy faji érték. Tartósnak mondjuk az árut, ha a kedvezőtlen körülmények között végbemenő szállítás, valamint a hosszú raktározás alatt sem veszít használhatóságából. Nagy faji értékkel bír az áru akkor, ha a termelés a szállítandó anyagnak minél kisebb térfogatában és súlyában minél nagyobb hasznosságot tudott összesűríteni.
Az áruk valóságos vagy képzelt áruk. Valóságos, reális áruk azok az áruk, amelyeknek értéke az áru anyagában, az anyag sajátosságában van. Ilyenek a növény-, állat- és ásványország termékei, amelyek feldolgozás nélkül, vagy feldolgozva alkalmasak szükségleteink kielégítésére. A feldolgozatlan anyagokat nyersanyagoknak, az át- vagy feldolgozott anyagokat készítményeknek vagy gyártmányoknak nevezzük. A gyártmány, ha az át- vagy feldolgozás be van fejezve, készgyártmány, ha nincs befejezve, félgyártmány. A kereskedelmi gyakorlat a reális árukat többféleképpen szokta osztályozni. Vissza