1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bevezetés a fizikába

Szerző

Kiadó: Pantheon Irodalmi Intézet R.-T.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 352 oldal
Sorozatcím: A Pantheon Ismerettára
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 18 cm x 12 cm
ISBN:
Megjegyzés: 146 fekete-fehér ábrát tartalmaz. Készült a Globus Nyomdai Műintézet R.-T. gondozásában, Budapesten.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A fizika tárgya. A fizika foglalkozik a testek mozgásával, a hang-, hő-, fénytüneményekkel, a mágneses és elektromos jelenségekkel. E jelenségeket a természetben így elkülönítve persze nem... Tovább

Előszó

A fizika tárgya. A fizika foglalkozik a testek mozgásával, a hang-, hő-, fénytüneményekkel, a mágneses és elektromos jelenségekkel. E jelenségeket a természetben így elkülönítve persze nem találjuk, inkább azt mondhatjuk, hogy bizonyos mértékben minden jelenségben megtalálhatjuk a felsorolt csoportok valamennyijét: a szabadon ejtett rézgolyó koppan, amikor a földre ér, felmelegszik, a reá eső fény a felületéről visszaverődik, benne elektromos áramok keletkeznek.
A fizika feladata e jelenségeket lehető pontosan és lehető egyszerűen leírni. Ha pl. egy test mozgásáról van szó, a leírás pontos lesz, ha minden időpontra meg tudjuk mondani, hogy hol van az illető test, milyen a helyzete, alakja. A leírás általános
érvényű törvényekkel történik. Így pl. az átlátszó testeken észlelhető fényjelenségek nagy csoportját leírhatjuk a Snellius-Descartes-féle törvénnyel, mely azt mondja,hogy 1. a testre beeső fénysugár, a megtört fénysugár és a beeső normális egy síkban van, 2. a beesési szög és törési szög szinuszának hányadosa független a beeső fénysugár erősségétől és irányától. E törvény alapján egyszerű logikai következtetések útján meg tudjuk mondani pl., hogy a lencse hol adja a tárgy képét, mekkora az, egyenes-e vagy fordított, milyen képet ad a távcső, mikroszkóp, s í. t. A leírás pontossága megköveteli, hogy mindig pontosan értelmezett mekkoraságok segítségével történjék. Ha pl. egy test esését írjuk le, megadjuk távolságát a földszínétől minden időpillanatra; a távolság, az idő mekkoraságok, mérhető mennyiségek. Minden fizikai törvény a jelenségek leírására szolgáló mennyiségek között számbeli összefüggést fejez ki. Ezért kell a fizikához annyi mathematika; e könyvben azonban csak az elemi mathematika nyelvét fogjuk használni. Hogyan jut a fizika eme törvényekhez? Tapasztalás, megfigyelés és kisérlet útján. A kisérletben tudatosan választjuk és változtatjuk ama körülményeket, melyek befolyásolják a jelenséget; pl. ha fénytörésről van szó, változtatjuk ama körülményeket, melyek befolyásolják a jelenséget; pl. ha fénytörésről van szó, változtatjuk a beeső fény irányát, mérjük a beesési szöget, meg a hozzá tartozó törési szöget s a mérések eredményét összefoglaljuk a Snellius-Descartes-féle törvénybe. Ezt az utat fogjuk követni e könyvben is: a jelenségeket leírjuk majd kisérletekből, mérésekből levezetett általános törvényekkel.
2. A hipothézis. Hogy a leírás lehető egyszerű legyen, a fizika azt az eljárást is követi, hogy a jelenségekről bizonyos hipothézist állít fel, melynek igazságáról közvetlenül nem is szerezhet meggyőződést, de melyből az észlelhető jelenségek tiszta következtetésekkel levezethetők. Így pl. a fényjelenségek leírására felvették, hogy a világegyetemet egy rendkívül finom, súlyamérhetetlen anyag, az éther járja át, melyben rezgések terjednek tovább, úgy, mint egy rugalmas, szilárd közegben s e rezgéseket mi mint fényt vesszük észre. E hipothézisből kiindulva, az akkor ismert fényjelenségeket levezethették és a tapasztalati törvények mint e hipothézis logikai következményei jelentkeztek. E hipothézissel a fényre vonatkozó törvényszerűségét abba a kijelentésbe foglaltuk össze, hogy a fény az éther rezgéseiben áll s ennyiben tényleg egyszerűsíthettük a leírást és a különböző tapasztalati törvények, mint pl. a visszaverődés, törés, interferencia, diffrakció, polarizáció törvényei közt benső összefüggést állapítottunk meg. Még több törvényszerűséget foglal össze az elektromágneses fényelmélet, mely a fényt elektromágneses rezgésnek tekinti. Ezért jelenleg ez az elfogadott elmélet.
Az a kérdés, hogy a hipothézis igaz-e vagy nem, csak abban a formában jogosult, hogy a belőle vont következtetések a tapasztalattal megegyeznek-e vagy nem. Amíg mindenben megegyeznek, a hipothézist fenntartjuk, de elvetjük, amint akár csak egy tapasztalattal ellenkezésbe jut. Így pl. elvetették a fény ú. n. emissziós elméletét, mert az következett belőle, hogy a fény vízben gyorsabban terjed, mint levegőben, holott a kisérlet ép az ellenkezőjét mutatta. A jelenségek leírása a hipothézisből kiindulva nagy mathematikai apparátust igényel; azért e leírási módot e könyvben csak mérsékelten használjuk majd, inkább csak magát a hipothetikus képet ismertetjük, melyből kiindulnak. A hipothézis mint kutatási eszköz is kitünő szolgálatokat tehet annyiban, hogy irányítja a kisérleteket és esetleg új jelenségek felfedezésére vezethet. Így pl. az elektron-elmélet vezetett az ú. n. Zeemann-effektus, a Stark-effektus felfedezésére; az anyag molekuláris elmélete a Röntgen-sugarak Laue-féle diffrakció-jelenségeire, s í. t. Talán ez a körülmény egyik oka annak a különösen a 19. században elterjedt mechanisztikus világfelfogásnak, mely minden más fizikai jelenséget is mozgásra akar visszavezetni. E törekvést nem koronázta siker, máig sem sikerült az elektromos jelenségeket mozgásra visszavezetni. Sőt a kilátások rosszabbodnak s inkább az az út mutatkozik bíztatónak, mely az elektromosságban látja az ős jelenséget, melyre minden más visszavezethető. A 19. században dívó mechanisztikus felfogás másik okát talán a história fejlődésben is kereshetjük; mert a mechanika fejlődött legkorábban és ért el olyan magaslatot, melyen teljesen tisztázottnak látszottak az elvi alapok. Csak a legújabb időkben történt egy nagy lépés, mely alapjaiban alakítja át a klasszikus mechanikát s melynek következményei egyelőre még beláthatatlanok. Ezt a lépést Einstein német fizikus tette meg, amikor előbb a speciális, majd az általános relativitás elvét állította fel.
Mi e könyvben a régi klasszikus mechanika álláspontján tárgyaljuk a mozgásjelenségeket, amit annál inkább tehetünk, mert a régi mechanika a tapasztalással megegyezésben marad mindaddig, míg a fény terjedési sebességénél jóval kisebb sebességű mozgásokra szorítkozunk, a mechanikában pedig ilyenekről lesz szó. Vissza

Tartalom

Bevezetés3
A fizika tárgya3
A hipothézis4
Mechanika7
Merev testek7
Vektorok
Sebesség, gyorsulás
Erő, tömeg, munka, energia
Kényzermozgás
Egyensuly
Merev testek mozgása
Általános tömegvonzás vagy gravitáció
Szilárd testek92
Szilárd testek
Rugalmas alakváltozás
Folyékony testek (folyadékok)94
Folyadékok
A folyadékok szabad felszíne
Nyomóerő és nyomás
Pascal elve, hidraulikus sajtó
Nyomás a fenékre
Archimedes elve
Aerométer
Légnemű testek105
Légnemű testek
Légnyomás, barométer
Boyle-Mariotte törvénye
Lopó, kutak
Légszivattyú
Hangtan118
A hang keletkezése118
Hangforrás
A hang magassága
Hangskála
A hang terjedése123
A rezgés elterjedése a húron
A hullám visszaverődése
A húr rezgései
Lemezek rezgése
Sípok
A hang terjedési sebessége
A hangszinezet133
A hangszinezet oka
Hangelemzés manometrikus lánggal
Rezonancia
Hanginterferencia138
Hanghullámok találkozása
Hőtan142
Hőmérséklet142
A hőmérsékleti skála
Higanyhőmérő
Maximum-minimum hőmérő
Szilárd testek hőkiterjedése
Folyadékok hőkiterjedése
A gázok állapotegyenlete
Hőmennyiség158
Hőmennyiség és fajhő
Kaloriméter
Dulong és Petit szabálya
A halmazállapot változásai164
Olvadás és fagyás
Olvadási hő
Párolgás
Gőzök
Forrás
Párolgási hő
Kritikus hőmérséklet
A gázok cseppfolyósítása
Oldatok fagyása és forrása
A levegő nedvessége
A hő mint energia180
Surlódás
Mechanikai hőekviválens
Kétféle fajhő
Az energia megmaradása
A hő mint mozgás
A hőgépek
Hővezetés
A mágnesség tana191
Alapjelenségek191
Mágneses influencia192
Coulomb törvénye193
Elemi mágnesek196
Mágneses tér197
Mágneses momentum197
Erővonalak198
A földi mágneses tér200
Az elektromosság tana204
Elektrosztatika204
Alapjelenségek
Elektromos influencia vagy megosztás
Coulomb törvénye
Elektromos tér
Potenciál
Felületi sűrűség
Kapacitás
Sűrítő vagy kondenzátor
Dielektromos állandó
Az elektromos tér energiája
Elektrosztatikai gépek
Érintkezéskor fejlődő elektromosság
Az elektromos áram225
Elektromos áramlás
Galván elemek
Ohm törvénye
Galván elemek árama
Galván telepek
Az áram hőhatása237
A Joule-féle hő
Izzólámpák, ívfény
Peltier-féle hő
Az áram chémiai hatása242
Elektrolizis
Faraday törvényei
Polarizáció
Elektrolítikus disszociáció
Az áram mágneses tere248
Az áram mágneses hatása
Biot és Savart törvénye
Az áram mágneses tere
Tekercs
A mágneses tér hatása az áramra
Galvanométerek
Elektrodinamikai hatás
A mágnesség Ampére-féle elmélete
Mágnesezés
Indukció258
Alapjelenségek
Lenz törvénye
Az indukált elektromótoros erő
Neumann törvénye
Az elektromótoros erő absz. elektromágneses egysége
Önindukció
Az induktor
Telefon és mikrofon
Dinamógép
Az elektromos és mágneses hatás továbbterjedése
Elektromos hullámok
Drótnélküli telegráfia
Elektromos kisülések278
Gázok vezetése
Kathódsugarak
Röntgensugarak
Radioaktív anyagok
Fénytan292
A fény továbbterjedése egynemű közegben292
Fényforrás
A fény egyenesvonalú terjedése
Visszaverődés és törés298
Visszaverődés
Gömbtükör
Fénytörés
Teljes visszaverődés
Prizma
Lencsék
Egyszerű nagyító
Mikroszkóp
Csillagászati vagy Kepler-féle távcső
A hollandi vagy Galilei-féle távcső
Színkép318
Színszórás
Szivárvány
Fraunhofer-féle vonalak
Achromatikus lencse
Spektrum-analízis
Fényabszorpció
Emisszió és abszorpció
Interferencia330
Fresnel biprizmája
Huyghens elve
Optikai rács
Kettős törés és polarizáció341
Kettős törés
Polarizáció
A fény terjedési sebessége346
Foucault kísérlete

Dr. Tangl Károly

Dr. Tangl Károly műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Tangl Károly könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv