Államalapítás, ispáni vár, megye

Előszó

Szent István uralkodása - amit történész műszóval az államalapítás korának nevezünk - vízválasztó a középkori magyar történelemben. Bár az Árpád honfoglalását követő évszázad (a fejedelmek kora, régész terminussal a honfoglalás kora) Kárpát-medencei politikai, gazdasági, társadalmi berendezkedéséről kevés és nehezen értelmezhető adat áll rendelkezésünkre, az kétségtelen, hogy az áttörés: az akkori Európa rendjéhez való alkalmazkodás szinte minden területen István korában, nyilván a király aktív közreműködésével ment végbe. A koronázás aktusa ennek hazai kinyilvánítása, egyben nemzetközi elismerése volt - ebben az értelemben az 1000. esztendő jelképes értelmet is nyert. A szervezés folyamata nyilván hosszabb időt igényelt, mégis, éppen szimbolikus jelentőségénél fogva, illő és méltányos az ezer éves évforduló megünneplése. A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága külön kiállítással tiszteleg az államalapító ősök emléke előtt.
Kiállításunk egy sajátos forráscsoporton, a régészeti kutatások eredményein alapszik. A kort, eseményeit, jelentőségét mintegy alulnézetből világítja meg, épület- és településmaradványok, temetkezések és mellékleteik, a mindennapok használati és viseleti tárgyai: edények (sokszor csak edénytöredékek), apró ékszerek, néhány szerszám, fegyver, sok ásatási megfigyelés, rétegek, alaprajzok, összehasonlító vizsgálatok, rekonstrukciók segítségével. Eközben nem csak illusztráljuk az egyéb történeti források segítségével kidolgozott képet (ez sem megvetendő), hanem pontosítjuk, kiterjesztjük azt, olyan kérdéseket vetünk fel és válaszolunk meg, amelyek a sajnálatosan kevés írott emlék alapján szinte megközelíthetetlenek. Vissza