A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Földrajz III.

A gimnázium III. osztálya számára/Fakultatív

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 206 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-18-5059-5
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal és ábrákkal illusztrált. 5., átdolgozott kiadás. Tankönyvi szám: 13340/1.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A fakultatív földrajztanítás célja a gimnáziumban is összetett. Egyrészt az első és második osztályban tanult ismeretekre építve igyekszik továbbfejleszteni, elmélyíteni a társadalom és környezete... Tovább

Előszó

A fakultatív földrajztanítás célja a gimnáziumban is összetett. Egyrészt az első és második osztályban tanult ismeretekre építve igyekszik továbbfejleszteni, elmélyíteni a társadalom és környezete közötti kölcsönhatások megismerését. Amíg tehát az első két osztályban a természet- és társadalomföldrajzi alapismereteket sajátítjuk el, addig a fakultatív ismeretek az addig tanult tananyag szintézisét szolgálják. Másrészt a földrajzból felvételizők felkészülésük során a fakultáció anyagát beépíthetik az érettségi vagy a felvételi vizsga témaköreibe. A fakultáció anyaga jól hasznosítható a szaporodó megyei, regionális és országos versenyekre történő felkészítése során.
Az új fakultatív tankönyv egyik fontos célja, hogy a gyorsan változó államszerveződések, régiók társadalmi-gazdasági változásairól, ha vázlatosan is, de hű képet adjon. A nagyon is korlátozott terjedelem miatt lehetetlen az egyes anyagrészeken belül mély elemzésekre vállalkozni, ezért meg kell elégednünk néhány szempont, gondolat, probléma felvázolásával, amely a jövő felnőttjeit továbbgondolkodásra késztetheti. A felkészülést segítheti az egyes fejezetek végén ismertetett ajánlott irodalom is. Vissza

Tartalom

Bevezetés 5
Fejezetek a természeti földrajz és a csillagászat köréből 7
I. A földrajztudomány kialakulása, fejlődése és kapcsolatrendszerei 9
I. A földtudományok kialakulása 9
1. A csillagászat-az első természettudomány 9
2. A geográfia megjelenése 9
3. A földtudományok önállósulása 10
4. A Magyar földrajztudomány gyökerei 10
5. A földrajz helye a tudományok rendszerében 11
II. A Naprendszer és a Föld 13
A Naprendszer 13
1. A Nap családja 13
2. A nagybolygók keringése 15
3. Az általános tömegvonzás 15
4. Kozmikus sebességek 16
A Nap - a mi csillagunk 16
1. Mi fűti a napot? 16
2. A Nap szerkezete, sugárzásának földi hatásai 17
A bolygók 21
1. A bolygók csoportosításának szempontjai 21
2. Á bolygók jellemzői 21
A Föld is égitest 25
1. A Föld alakja 25
2. A Föld fő mozgásai: a forgás és a keringés 25
3. A Föld egyéb mozgásai 26
A nagybolygók holdjai 28
1. A holdak különleges égitestek 28
2. A Föld holdja 28
A Naprendszer kialakulása. A kozmogónia 33
Elméletek a Naprendszer kialakulásáról 33
1. Ködelméletek 33
2. Katasztrófaelméletek 34
3. Kaptációs vagy összehalmozódási elmélet 34
4. A Hoyle (hojl)-elmélet 36
III. Földtörténet 38
A földtörténeti kutatás módszerei 38
1. A kőzetkifejlődés vizsgálata 38
2. A biológiai kifejlődés vizsgálata 39
3. A fáciesek vizsgálata 39
4. A radioaktív és paleomágneses kormeghatározás 40
5. Az ősföldrajzi kép szintézise 40
6. A földrajzi burok fejlődésének szintézise 40
A földrajzi burok fejlődéstörténete 40
1. A földrajzi burok változása 40
2. A földrajzi burok fejlődésének szakaszai 41
- Ősidő, előidő és óidő 41
- Középidő és újidő 41
IV. Felszínformák 49
Lepusztulás és felhalmozódás 49
1. Aprózódás és mállás 49
2. A tömegmozgások 50
3. Az élőlények felszínformáló munkája 50
A víz munkája 52
1. A csapadék hatása 52
2. A folyóvíz munkája 53
3. A tenger munkája 54
A jég munkája 56
1. Magashegységi formák 57
2. A belföldi jégtakaró felszínformáló hatása 57
A szél felszínalakító munkája 58
1. A kifúvás és a szélmarás 59
2. A szél felhalmozó munkája 60
A kőzetminőség szerepe I. 63
1. A mészkő pusztulásformái 63
2. A dolomit lepusztulása 65
A közetminőség szerepe II. 65
1. A homokkő, a breccsa és a konglomerátum pusztulásformái 65
2. A gránit pusztulásformái 67
3. A bazalt pusztulásformái 67
4. A lösz pusztulásformái 69
Az ember felszínformáló tevékenysége 70
1. A bányászat felszínformáló hatása 71
2. Az ipar hatása a felszínre 71
3. A települések hatásai 72
4. A közlekedés hatásai 72
5. A vízrendezés és vízszabályozás hatásai 72
6. A mező-és erdőgazdálkodás hatásai 73
V. A népesség etnikai és vallási összetétele, a népesség mozgásai 74
A népesség etnikai és vallási összetétele 74
1. Etnikum, nemzetiség, nemzet 74
2. Vallási megoszlás 76
3. Vallások és étkezési szokások 78
4. Vallási központok és népességmozgás 78
5. Vallás, gazdaság, politika 80
6. Vallás és népesedés 80
A népesség térbeli mozgásai 81
1. A népesség szerkezeti mozgásai 81
2. Az interkontinentális és a kontinensen belüli mozgások 81
3. Országon belüli népességmozgások 82
4. Sajátos népességmozgás: az ingázás 85
Az idegenforgalom 86
1. Az idegenforgalom fogalma, típusai 86
2. Az idegenforgalom méretei, főbb irányai és okai 88
3. Az idegenforgalom feltételei 89
4. Az idegenforgalom gondjai és lehetőségei 90
5. Az idegenforgalom jelentősége 91
Településtípusok 91
1. A magános települések 92
2. A falvak 93
3. A beépítési módok és azok területi fejlődése a városokban 94
A településhálózat kialakulása és fejlődése 97
1. A településhálózat kialakulása 97
2. Telepítő tényezők 99
3. A társadalmi és technikai feltételek 101
VI. Az agrárgazdaság természeti és társadalmi feltételei, valamint térbeli
rendje 104
Az agrárgazdaság általános jellemzői 104
1. Az agrárgazdaság fogalma és kialakulása 104
2. Az agrártermelés feltételei 105
Az agrártermelés térbeli mozgásai 107
1. A modern mezőgazdaság mozgékony 107
2. A térbeli mozgás példái és okai 109
A kenyérnövények és élelmiszernövények termelése 111
1. A kenyérgabonafélék és termelésük 111
2. A burgonyafélék termelése 114
3. A cukorrépa és a cukornád termelése, feldolgozása 115
4. Az olaj növények termelése 116
Az élvezeti és fűszernövények termelése 118
1. Az élvezeti növények 118
2. A fűszernövények termelése 120
A zöldség- és gyümölcstermelés 120
1. A zöldségtermesztés 120
2. A gyümölcstermelés 121
Az állattenyésztés 126
1. A szarvasmarha-, sertés-és juhtenyésztés 126
2. A baromfitenyésztés 129
A halászat, vadászat és erdőgazdálkodás 129
1. Az édesvízi és tengeri halászat 129
2. Az erdőgazdálkodás és faipar 131
VII. Az ipari termelés természeti és társadalmi alapjai 134
Az energiahordozók és a nyersanyagok. A szénbányászat 134
1. Az ipari forradalom - fokozódó energiaigény 134
2. A feketekőszén-termelés hullámzása 136
3. A barnakőszén-termelés és gondjai 137
4. A szénbányászat jövője 139
A kőolaj- és földgázbányászat 139
1. A kőolajbányászat sajátos vonásai 139
2. A kőolajtermelés térbeli rendjének alakulása 141
3. Meddig elég a világ kőolaja? 142
4. A földgáz mint alternatív energiahordozó? 142
A vízenergia hasznosítása 145
1. A vízerőművek felépítésének feltételei 145
2. A vízerőművek jelentősége a villamosenergia-termelésben 145
3. A vízerőművek jövője 148
Az atomenergia szerepe a Föld energiagazdaságában 149
1. Az atomerőművek elterjedésének üteme 149
2. Az atomerőművek jövője 151
A geotermikus energia 152
1. A tengerhő energiája 153
2. A szélenergia 154
3. A napenergia 154
4. A jövő energiaforrásainak szerepe 156
A vasérc és az ötvözőfémek érceinek bányászata 157
1. A vasérc bányászata 157
2. A vasérc külkereskedelmének irányai 159
3. Az ötvözőfémek érceinek bányászata, a fémek felhasználása 160
A bauxit, a színes- és nemesfémek bányászata 161
1. A bauxitbányászat 161
2. A színesfémek érceinek bányászata 163
3. A nemesfémek bányászata 164
Az alapanyaggyártó és feldolgozóipar természeti és társadalmi feltételei,
térbeli rendje. A vas-, a színesfém- és az alumíniumkohászat 165
1. A vaskohászat és az acélgyártás 165
2. A színesfémkohászat 167
3. Az alumíniumkohászat 168
A gépipar I. 172
1. A gépipar jelentősége 172
2. A területi elhelyezkedés természeti feltételei 172
3. A területi elhelyezkedés társadalmi-gazdasági feltételei 172
A gépipar II. 174
1. A gépipar ágazatainak csoportosítása 174
2. A gépipar modern ágazatai 176
3. Területi és szerkezeti változások a gépiparban 178
Vegyipar 178
1. A vegyipar nyersanyagai és általános jellemzői 178
2. A vegyipar telepítő tényezői 179
3. A vegyipar világgazdasági jelentőségű ágazatai 180
A textilipar 182
1. A textilipar nyersanyagai és termékei 182
2. A pamut- és gyapjúipar vezető szerepe 182
3. A textilipar telepítő tényezői 183
4. A textilipar mint az egyik legmozgékonyabb ipari ágazat 186
VIII. Az infrastruktúra a gazdaság és társadalom ellátó rendszere 187
1. Az infrastruktúra fogalma 187
2. A közlekedési hálózat jelentősége és térbeli rendje 188
3. A közlekedési hálózat színvonala 190
A csővezetékes szállítás és az energiarendszerek 193
1. A kőolaj-és földgázvezetékek 193
2. Elektromos távvezetékek és energiarendszerek 193
3. Technikai létesítmények 195
Az életkörülmények alakulása 195
1. Az életkörülmények és a termelés 197
2. Az életkörülmények egyéb tényezői 198
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv