Szerves és biokémia II.

Nappali és 3 éves kiegészítő képzés számára

Szerző

Dr. Tóth Gyula

Lektor

Dr. Pethő Menyhért

Dr. Végh György

'Dr. Tóth Gyula: Szerves és biokémia II. ' összes példány

Kiadó:	Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Egyetemi Kar Kémiai Tanszék
Kiadás helye:	Debrecen
Kiadás éve:	1984
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	155 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az élő szervezetben lejátszódó folyamatok tulajdonképpen mind a kémiai folyamatokon alapulnak. Megismerésük a biokémia feladata. A biokémia feltárja, hogyan érvényesülnek az anyagmozgás formái az élővilágban, hogyan alakultak ki az élő sajátos tulajdonságai, melyek különböztetik meg az élettelentől és segítséget nyújt ahhoz, hogy az életjelenségeket egzakt módon meg tudjuk magyarázni.
A vázoltak alapján látható, hogy a biokémia az élő szervezetek molekuláris felépítését, az azokban végbemenő kémiai változásokat, az élő anyag kémiai változásai és az életfunkciók közötti összefüggéseket, az élő rendszerek szabályozási mechanizmusának kémiai kérdéseit tanulmányozza.
A biokémia számos más tudománnyal érintkezik, indításokat kap azoktól, és vissza is hat fejlődésükre. Elsősorban az élettannal és a szerves kémiával áll szoros kapcsolatban, sőt önálló tudományként való kialakulása is csak akkor következett be, amikor az említett tudományok meghatározott szintet elértek, s követelő szükségletté vált egy tartalmában és módszereiben sajátosan profilírozott új tudomány. Másrészt alapját képezi több alkalmazott tudománynak az orvostudománytól, a táplálkozástudománytól, az élelmiszeripari technológiáktól az állattenyésztésig, a növénytermesztésig és a környezetvédelemig.
A biokémia egyik fő kérdése, hogy milyen vegyületekből épülnek fel az élő szervezetek. Ezek közül a fehérjék, a szénhidrátok, a lipidek és a nukleinsavak mennyisége a legnagyobb. A fehérjék /enzimek/ katalizálják az élő szervezetek bonyolult kémiai folyamatait, fehérjéhez kapcsolódik az élő anyag szabályozási, vezérlési rendszere, az élő szervezeten belüli anyag-transzport és sok más életfunkció. A nukleinsavak a minden élő anyagra jellemző és nélkülözhetetlen információtároló-rendszer fő kémiai komponensei. A szénhidrátok és a lipidek energiaszolgáltató és -tároló vegyületek. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 205
14. BIOMOLEKULÁK 207
15. A KÉMIAI REAKCIÓK LEJÁTSZÓDÁSÁNAK TERMODINAMIKAI 209
FELTÉTELE A BIOLÓGIAI RENDSZEREKBEN
16. ENZIMEK 211
16.1. Az enzimek nómenklatúrája 214
16.2. Az enzimek felépítése és hatásmechanizmusa 214
16.3. Az enzimkatalízis specifitása 219
16.4. Enzimkinetikai alapfogalmak 221
16.5. Enzimaktivitást befolyásoló tényezők 224
16.6. Enzimek osztályozása 229
16.7. Az enzimműködés szabályozása 233
16.7.1. Enzimindukció 234
16.7.2. Enzimrepresszió 236
16.7.3. Szabályozás negatív visszacsatolással 236
16.7.4. Alloszterikus aktiválás és gátlás 237
17. VITAMINOK 238
17.1. B^-vitamin /tiamin, aneurin/ 240
17.2. B9-vitamin /riboflavin/ 242
17.3. Nikotinsavamid /niacinamid, PP-vitamin/ 244
17.4. B6-vitamin /piridoxincsoport, adernin/ 246
17.5. B-12"vitamin /ciano-kobalamin/ 248
17.6. Folsav /pteroil-glutaminsav/ 249
17.7. Biotin /H-vitamin/ 250
17.8. Pantoténsav 251
17.9. p-aminobenzoesav /PABA/ 254
17.10. C-vitamin /aszkorbinsav/ 254
17.11. P-vitaminok /bioflavonoidok, permeabili- 256
tást szabályozó faktor/
17.12. Inozit 257
17.13. A-vitaminok /retinolok, axeroftolok/ 257
17.14. D-vitaminok /kalciferolok/ 261
17.15. E-vitaminok /tokoferolok/ 263
17.16. K-vitaminok /fillokinonok/ 264
18. HORMONOK
18.1.1. Célszervek és hormonreceptorok 167
18.1.2. Hormonelválasztás szabályozása 268
18.1.3. A hormonok hatásmechanizmusa 169
18.2.1. A hipofízis és a hipotalamusz hormonjai 270
18.2.2. A pajzsmirigy hormonjai 274
18.2.3. A mellékpajzsmirigyek hormonja 276
18.2.4. A hasnyálmirigy /pankreász/ hormonjai 277
18.2.5. A mellékvesék hormonjai 278
18.2.5.1. Kéreghormonok /kortikoszteroidok/ 278
18.2.5.2. Veloállomány hormonjai 279
18.2.6. Szexuálhormonok 281
18.2.6.1. Női szexuálhormonok 281
18.2.6.2. Him szexuálhormonok 282
18.2.7. Tobozmirigy /epifizis/ hormonja 283
18.3. Szöveti hormonok 283
18.4. Növényi hormonok /fitohormonok/ 285
19. A SZÉNHIDRÁTOK-ANYAGCSERÉJE 289
19.1. Fotoszintézis 289
19.1.1. Fényreakció 290
19.1.2. Sötétreakció /szén-dioxid-asszimiláció, 295
a fotoszintézis pentózszükségletének
fedezése/
19.2. A szacharóz bioszintézise és lebontása 296
19.3. A keményito bioszintézise és lebontása 297
19.4. Anaerob glikolizis 300
19.5. Glükóz direkt oxidációja, pentóz-foszfát-
-ciklus 304
19.6. Glikogén-anyagcsere 306
19.6.1. Glükogenézis /glikogénszintézis/ 306
19.6.2. Glükogenolizis /glikogén mobilizáció/ 306
19.6.3. A glikogén mobilizáció szabályozása 307
19.6.4, Glükogenézis /glükóz reszintézis/ 309
19.6.5. A vércukorszint hormonális szabályozása 310
20. AMINOSAVAK ÉS. FEHÉRJÉK .ANYAGCSERÉJE 312
2o*l. Az aminosavak bioszintézise 313
20.1.1. Reduktív aminálás 313
20.1.2. Amid-bioszintézis 314
20.1.3. Transzarainálás 314
2o»2. Az aminosavak lebontása 315
2o.2.1. Aminosavak dekarboxilálása 315
2o.2c2. Oxidativ dezaminálás 316
2o.2*3. Nem oxidativ dezaminálás 318
2o.39 Aminosavak kapcsolata a citrátkörrel 318
2o. 4. Karbamidképződés /KREBS-HENSELEIT-CIKLUS/ 319
20.5. Fehérje- és aminosav-szükséglet 321
20.6. A fehérjék hidrolízise 325
20.7. A fehérjék bioszintézise 327
2o.7.1. Nukleinsavak 327
20.7.1.1. Dezoxiribonukleinsavak /DNS/ 328
20.7.1.2. Ribonukleinsavak /RNS/ 330
20.7.2. Amino-acil-AMP és amino-acil-tRNS szin- 333
tézise
20.7.3. Transzláció 334
20.7.3.1. A fehérjeszintézis iniciációja 334
20.7.3.2. A fehérjeszintézis elongációja 336
20.7.3.3. A fehérjeszintézis terminációja 339
21. A ZSÍROK ANYAGCSERÉJE 340
21.1. Zsírsavak bioszintézise 340
21.2. Telített zsírsavak (i-oxidációja 342
21.3. Páratlan szénatomszámú zsírsavak 343
P -oxidációja
21.4. Ketogenézis /ketontestek keletkezése/ 344
22. CITROMSAVCIKLUS /SZENT-GYÖRGYI-KREBS-CIKLUS/ 345
23. GLIOXÁLSAV-CIKLUS /KREBS-KORNBERG-CIKLUS/ 349
24. BIOLÓGIAI VAGY TERMINÁLIS OXIDÁCIÓ 35o
25. OXIDATIV FOSZFORILÁLÁS 355
26. CSOPORTÁTVITELI POTENCIÁL 357

Témakörök

Dr. Tóth Gyula

Dr. Tóth Gyula műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Tóth Gyula könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem