Holyvák VI.

Előszó

Részlet a könyvből:

"12. család: STAPHYLINIDAE VI. - HOLYVÁK VI.
Irta: DR. TÓTH LÁSZLÓ

16. alcsalád: Xantholininae

Keskeny, erősen megnyúlt, többé-kevésbé párhuzamos oldalú, apró és közepes termetű fajok tartoznak ide. Fejük megnyúlt, hátai erősen befűződött, a nyak keskeny, fele (Xantholinini) vagy 1/3-a a fej szélességének (Othiini). Az összetett szemek jól fejlettek, ritkán azonban csökevényesek sőt hiányozhatnak is (Coecolinus Jeannel). A csápok a homlok elülső szegélyén erednek, az eredési pontjaik vagy közelebb állnak egymáshoz (Xantholinini), vagy olyan távol vannak (Othiini), mint az összetett szemek belső szegélyétől. A homlok elülső szegélye a csáperedések között előrehúzott, ritkán tövisszerűen kihúzott. A homlokon a csáperedések között 1-1 mély, csaknem egyenes rovátka, az összetett szemek belső szegélyétől befelé ugyancsak 1-1 sekélyebb rovátka húzódik, ezek azonban hiányozhatnak vagy csak a nyomaik láthatók (Othiini). A csápok viszonylag rövidek, a fejnél azonban hosszabbak (kivétel a Metoponcus Kraatz), tőízük mindig erősebben megnyúlt. Az állkapcsi tapogató erős, 4 ízű, az utolsó íz jellegzetes. Az ajaktapogató rövid, gyengén fejlett, 3 ízű, az utolsó íz keskenyebb és rövidebb, mint az utolsó előtti. Az előtör megnyúlt, hátának korongján többnyire pontsorok húzódnak. A melltő elülső szegélyén jól fejlett háromszög alakú, osztott vagy egységes toroklemez van (2. ábra: G-H). A szárnyfedők hossza változó, elkülönült mellfedőjük nincs. A potroh erősen megnyúlt, a hímeken az utolsó szelvényei módosultak. A hímek 9. (7. látható) hátlemeze 2 szélesebb, háromszög alakú oldallemezre osztott (Xantholinini) (2. ábra: E-F), vagy tövisszerűen kihúzott (Othiini), közöttük a 10. (8. látható) szélesebb, épszélű (Xantholinini) vagy keskeny, kikanyarított csúcsú (Othiini) nyúlványként húzódik meg. A nőstények 9. és 10. (7. és 8. látható) hátlemeze rövid, de egyszerű, nem osztott (2. ábra: C-D). Lábaik meglehetősen rövidek és erősek, lábszáraik tövisesek. Az elülső lábfej ízei vagy mindkét ivar esetében egyszerűek (Xantholinini), vagy a hímeken kiszélesedettek (Othiini), a középső és a hátulsó lábfejek 1. íze többnyire csak kissé hosszabb, mint a 2. Az aedoeagus jellegzetes alakú (3. ábra), a paramerák lehetnek szabályosan fejlettek (Othiini), csökevényesek (Gyrohypnus Samouelle), sőt teljesen hiányozhatnak (Phacophallus Coiffait, Xantholinus Dejean), az utóbbi esetben a bulbus basalis hatalmas, körte alakú, a belső zsák (saccus internus) sajátos tövis-, tüske vagy pikkelyszerű függelékeket visel. A fajok többségénél (Leptacinus Erichson, Xantholinus Dejean) a biztonságos meghatározás csak a hím ivarszerv, illetve annak finomabb belső szerkezetének vizsgálata alapján lehetséges. A preparátum készítésének módjait több közismert szakmunka tárgyalja." Vissza