A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Büntetőjog

Általános rész

Szerző

Kiadó: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 491 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN: 963-9404-64-0
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A kiegyezés óta Magyarországon három büntető törvénykönyvet alkotta, az utolsót, a harmadikat szűk negyedszázaddal ezelőtt, 1978-ban. Alig tizenkét esztendővel megalkotása, és tizenegy évvel... Tovább

Előszó

A kiegyezés óta Magyarországon három büntető törvénykönyvet alkotta, az utolsót, a harmadikat szűk negyedszázaddal ezelőtt, 1978-ban. Alig tizenkét esztendővel megalkotása, és tizenegy évvel hatályba lépése után bekövetkezett a rendszerváltozás. A Btk. megalkotásának időszaka óta és különösen a rendszerváltozást követően jelentős változások következtek be a bűnözés arányaiban, szerkezetében, módszereiben, szervezettségében. A jog világában pedig kiépült a jogállami garanciák rendszere, megszilárdult a jogbiztonság és az emberi jogok és a szabadságjogok a filozófia síkjáról a tételes jog területére is átvonultak. A rendszerváltozást jelenőt, a jelenbe átnyúló korszakban négy országgyűlési választást tartottak Magyarországon. Egyik kiválasztáson sem lépett fel egyetlen politikai párt sem egy új büntető törvénykönyv megalkotásának programjával és nem hirdetett meg átfogó büntetőpolitikát. Az 1978. évi Btk. ezidáig ötvenöt módosítást élt meg, az átfogó kriminálpolitikai program helyett az Általános Rész, vagy Különös Rész egy-egy részterületét megformáló büntetőpolitikai célkitűzés részeként...
Új Büntető Törvénykönyv megalkotásáról hivatalosan még most sem ejt szót senki, hiszen a Tervezettől a Javaslatig, majd a Javaslat benyújtásától a Törvény elfogadásáig terjedő idő minden bizonnyal meghaladna egy teljes parlamenti ciklust, amely után, illetőleg a ciklust követő új választások után minden, vagy majdnem minden kezdődne újra elölről... Vissza

Tartalom

Előszó15
A büntetőjog és a büntetőjog tudománya17
A büntetőjog fogalma, feladata. A büntetőjog emberképe17
A büntetőjog kialakulása. Büntetőjog és erkölcs17
A büntetőnorma és a büntetőtörvény20
A büntetőjog fogalma21
A büntetőjog emberképe és filozófiája23
A büntetőjog tárgya. A bűnözés24
A büntetőjog tudománya24
A büntetőjog tudománya és az európai jogi gondolkodás24
Büntetőjog iskolák27
A klasszikus iskola27
A kriminológiai jellegű irányzatok29
A kriminál antropológiai iskola29
A kriminál szociológiai iskola29
A "harmadik" iskola30
A kriminológiai jellegű irányzatoknak a büntetőjogi felelősségre vonatkoztatott következtetései30
A közvetítő iskola31
A neoklasszikus iskola32
Egyéb büntetőjog tudományi irányzatok32
A büntetőjog tudomány módszertana. A dogmatika32
A bűnügyi tudományok33
A kriminológia33
A kriminalisztika33
A kriminálpolitika33
Az igazságügyi elmekórtan34
Az igazságügyi orvostan34
A magyar büntetőjog tudomány nagyjai34
A magyar büntetőjogi kodifikációk történelmi és tudományos keretei35
A magyar büntetőjog története a csemegi kódextől napjainkig. A jogállami büntetőjog38
A magyar büntetőjog története a Csemegi kódextől napjainkig38
A Csemegi kódex. Az I. és II. büntető novella38
A Horthy-korszak büntetőjoga41
A II. világháború végétől 1950-ig terjedő időszak41
Az 1950. évi Btá-tól az 1961. évi Btk.-ig terjedő időszak43
Az 1961. évi Btk.-tól az 1978. évi Btk.-ig terjedő időszak44
Az 1978. évi Btk. és a rendszerváltozás büntetőjoga45
A Semmisségi törvények46
A jogállami büntetőjog. A büntetőjog alapelvei49
A jogállami büntetőjog. Jogbiztonság és igazságosság49
A büntetőjog alapelvei54
A nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elve54
A nullum crimen sine culpa elve54
A súlyosabb büntetőrendelkezés visszaható hatályának tilalma55
A büntetőjog ultima ratio jellege, illetőleg a szükségesség és az arányosság követelménye55
Az analógia tilalma. A jogállami büntetőjog jellemzője55
Büntető eljárási garanciák56
A büntetőjogszabály tana57
A büntetőjog forrásai57
A büntetőtörvény rendszere és szerkezete60
A büntető norma szerkezete61
A diszpozíció62
A büntetőjgoszabály értelmezése63
Az értelmezés célja. Szubjektív és objektív jogalkotói akarat63
A büntető norma értelmezésének módszerei64
Az értelmezés alanyai67
Az értelmezés eredménye68
Az anatológia kérdése68
A büntetőtörvény hatálya70
A hatályról általában70
Az időbeli hatály71
Terület és személyi hatály76
Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség79
Külföldi ítélet érvénye79
A bűncselekmény tana81
A bűncselekmény fogalma81
A bűncselekmény fogalom történeti fejlődése81
A bűncselekmény fogalma a magyar büntetőjogtudományban83
A bűncselekmény fogalma a Büntető Törvénykönyvben86
A bűncselekmény fogalmi elemei88
Tényállásszerűség - büntetendőség88
Társadalomra veszélyesség - jogellenesség89
A bűnösség91
A büntetőjogi felelősség vizsgálatának lépcsői a bűncselekményi fogalmi elemek szintjén93
A bűncselekmények súly szerinti kategóriája93
A Btk. jogtechnikai megoldása94
A törvényi tényállás tana96
A törvényi tényállás - a tényállásszerűség97
A törvényi tényállás értelmezése97
A bűncslekemény tárgya. A jogtárgy99
A törvényi tényállás tárgyi oldala (Az objektív tényállási elemek)101
Az elkövetési magatartás, mint szükséges ismérv102
A tárgyi oldal rendszerinti ismérve102
Az elkövetési tárgy és a passzív alany, mint esetleges ismérv108
Az eredmény108
Az okozati összefüggés109
Az objektív büntethetőségi feltétel111
A tárgyi oldal esetleges ismérvei (A szituációs elemek)115
Az elkövetés módja116
Az elkövetés eszköze116
Az elkövetés helye116
Az elkövetés ideje116
A tárgyi oldal viszonylagos önállósága117
A bűncselekmény alanya (A tettes)117
Az alany, mint szükséges ismérv118
A speciális alany (Speciális tettes), mint esetleges ismérv118
A törvényi tényállás alanyi oldala (Szubjektív tényállási elemek)119
Az alanyi oldal szükséges ismérve: A bűnösség120
A szándékosság120
A gondatlanság121
Az alanyi oldal esetleges ismérvei124
A motívum (Az indítóok)129
A célzat129
A normatív (axiológiai) bűnösjségi tan.130
A felróhatóság jegyének a leválasztása130
A minősítő eredméynért való felelősség. A vegyes bűnösség132
A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai134
A bűntethetőséget kizáró okok135
A beszámítást kizáró okok137
A gyermekkor137
A kóros elmeállapot138
Az ittas, vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekért való felelősség142
A kényszer és a fenyegetés145
A bűnösséget kizáró okok147
A tévedés147
A ténybeli tévedés147
A cselemény táradalomra veszélyességében való tévedés148
Az elöljáró parancsa150
A cselekmény társadalomra veszélyességét kizáró okok151
A jogos védelem151
A végszükség157
A Btk. Különös Részében szabályozott egyes bűncselekményekre vonatkozó kizárási okok159
A sértett beleegyezése160
A fegyelmezési jog gyakorlása163
A jogszabály engedélye163
A megenegdett kockázatvállalás165
Az eljárás lefolytatásához szükséges feltétel hiánya166
A cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka166
A magánindítvény hiánya167
A legfőbb ügyés döntésének hiánya169
A kívánat hiánya169
A feljelentés hiánya169
A mentelmi jog felfüggesztésének hiánya170
A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség170
A büntethetőséget megszüntető okok170
A büntethetőség elévülése173
A cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése178
A bűncselekmény megvalósulási szakaszai (stádiumai)180
A bűncselekény megvalósulási szakaszairól általában180
A befejezett bűncselekmény181
A kísérlet183
A kísérlet büntetendősége183
A kísérlet fogalma184
A kísérlet csoportosítása187
A kísérlet büntetése187
Az alkalmatlan kísérlet188
Az önkéntes visszalépés190
A maradék-bűncselekmény192
Az előkészület193
Az előkészület büntetendősége193
Az előkészület elkövetési magatartásai194
Az önkéntes visszalpés195
A maradék-bűncselekmény196
A bűncselekmény elkövetői197
Az elkövetőkkel kapcsolatos elméletek197
Az elkövetőkrőláltalában198
A tettesek199
A tettes199
A társtettes203
A részesek206
A részesség járulékos jellege206
A felbujtó208
A bűnsegéd210
A társas bűnelkövetési alakzatok212
A bűnszövetség212
A bűnszervezet214
A csoportos elkövetés216
A bűnkapcsolatok217
A bűnpártolás217
Az orgazdaság218
A feljelentési kötelezettség elmulasztása218
A pénzmosás218
A zendülés megakadályozásának elmulaztása219
A bűncselekményegység és halmazat219
A bűncselekményegység219
A természetes egység219
A törvényi egység221
A halmazat227
Az alaki halmazat228
Az anyagi halmazat230
A büntetőjogi jogkövetkezmények tana232
A jogkövetkezmények fogalma és helye a büntetőjog rendszerében 232
A büntetés jogalapja és célja233
A büntetés jogalapjára vonatkozó nézetek233
A büntetés célja, a büntetési elméletek kialakulása és fejlődése234
Büntetési célok a XIX. század derekáig: az abszolút elmélet kiteljesedése és túlsúlya235
Relatív teóriák az alkalmazott társadalomtudományok fejlődésével236
Az egyesítő, vagy közvetítő elmélet, a hagyományos büntetéstani nézetek szintézisének megkísérlése239
Napjaink büntetéstani irányzatai241
A büntetés céljára vonatkozó hazai nézetek alakulásának vázlata243
A büntetés fogalma248
A büntetés lényege és a büntetéssel szemben támasztható követelmények248
A büntetés fogalma és célja a hatályos Btk.-ban251
A büntetési rendszer elvi kérdései és hazai sajátosságai252
A büntetőjogi szankciók fajai, meghatározásuk módja és szabályozásuk a magyar Btk.-ban252
A halálbüntetés ébren tartott problematikája255
Kísérlet a halálbüntetés helyettesítésére: az életfogytig tartó szabadságvesztés hazai útja258
A határozott ideig tartó szabadságvesztés 260
A munkabüntetések262
A vagyoni jellegű jogkövetkezmények264
A mellékbüntetések265
Az intézkedések266
Az egyes büntetések és intézkedések alkalmazási gyakorlata267
A szankciórendszer jövője: külföldi tendenciák és hazai tervek269
A hatályos törvény szankciórendszere271
A büntetési nemek271
A halálbüntetés272
A szabadságvesztés273
A feltételes szabadságra bocsátás280
A közérdekű munka290
A pénzbüntetés292
A közügyektől eltiltás295
A foglalkozástól eltiltás298
A járművezetéstől eltiltás301
A kitiltás304
A kiutasítás306
A pénzmellékbüntetés307
A büntetés végrehajtását kizáró okok310
A büntetés elévülése311
A büntetés végrehajtásának kizárása életfogytig tartó szabadságvesztés esetén315
Az intézkedések; Az intézkedési nemek315
A megrovás316
A próbára bocsátás317
A kényszergyógykezelés322
Az alkoholisták kényszergyógyítása324
Az elkobzás325
A vagyonelkobzás329
A pártfogó felügyelet338
A múlt század utolsó évtizedeinek sajátos intézkedése: a szigorított őrizet341
A büntetési kiszabása342
A büntetés kiszabásának elvei343
A halmazati büntetés348
A büntetés enyhítése351
A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetén353
Főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés354
A büntetés végrehajtásának felfüggesztése355
Az összbüntetés359
A különös és a többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések363
A bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések367
Az előzetes fogvatartás beszámítása368
Mentesítés a büntetett előítélethez fűződő hátrányok alól369
A mentesítés hatálya370
A mentesítés módja373
A törvényi mentesítés373
A bírósági mentesítés376
A mentesítés egységessége379
A kegyelmi mentesítés380
A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések381
A fiatalkorú fogalma382
Büntetés és intézkedés alkalmazása383
Büntetések és intézkedések384
A szabadságvesztés385
A feltételes szabadságra bocsátás388
A közérdekű munka389
A pénzbüntetés389
A közügyektől eltiltás390
A kitiltás391
A próbára bocsátás391
A javítóintézeti nevelés392
A pártfogó felügyelet396
A halmazati és összbüntetés397
Egységes intézkedés401
Az előzetes fogva tartás beszámítása403
Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól403
A katonákra vonatkozó rendelkezések405
Az elkövetők405
Más állam katonája ellen elkövetett bűncselekmény407
A büntethetőséget kizáró okok408
A büntethetőségetmegszüntető ok410
A szabadságvesztés végrehajtása katonai fogdában410
Az összbüntetés412
A közérdekű munka alkalmazásának kizárása413
Katonai mellékbüntetések413
A lefokozás414
A szolgálati viszony megszüntetése415
A rendfokozatban visszavetés415
A várakozási idő meghosszabbítása416
Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól417
Intézkedések a jogi személlyel szemben420
Bevezetés, elméleti alapok420
A magyar jogi megoldás422
Értelmező rendelkezések, fogalmak423
Az intézkedések alkalmazásának feltételei428
A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések432
A jogi személy megszüntetése433
A jogi személy tevékenységének korlátozása434
A pénzbírság435
A nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei437
Nemzetközi bűnügyi együttműködés a kezdetektől, napjainkig437
A nemzetközi bűnügyi jogsegély438
A büntető joghatóság438
A büntető joghatóság fogalma438
A büntető joghatóság elvei440
A bűnügyi jogsegély általános feltételei441
A bűngyi jogsegély általános pozitív feltételei441
A bűnügyi jogsegély általános negatív feltételei444
A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény447
A nemzetközi bűnügyi jogsegély általános szabályai448
A kiadatás449
A kiadatás története449
A maygar kiadatási jog története450
Kiadatás Magyarországról451
Külföldi állam megkeresése kiadatás iránt452
A büntetőeljárás átadása és átvétele; feljelentés külföldi államnál453
A büntetőeljárás átadása453
A büntetőeljárás átvétele454
Feljelentés külföldi államnál454
Szabadságvesztés büntetés és szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele és átadása454
Külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvétele455
Magyar bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átadása456
Külföldi bíróság által elrendelt szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele és magyar bíróság által elrendelt szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadása456
Eljárási jogszabály456
Eljárási jogsegély nyújtása külföldi hatóság részére457
Külföldi hatóság megkeresése eljárási jogsegély iránt458
Bűnügyi együttműködés Európában az 1950-es évektől napjainkig458
A büntetőjog harmonizációjának nemzetközi fórumai459
Az Európai Unió bel- és igazságügyi együttműködésének története461
A Maastrichti Szerződés462
Az Amszterdami Szerződés464
A Corpus Iuris464
Magyar Jogharmonizáció a büntetőjog területén (Magyarország bekapcsolódása az EU bel- és igazságügyi együttműködésébe.)465
A rendőri együttműködés466
Nemzetközi büntetőjog468
A nemzetközi büntetőjog kiaalkulásának története468
A nemzetközi anyagi büntetőjog alapelvei469
A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC)472
Ajánlott irodalom477
Tárgymutató481
A kötet szerzői492
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Büntetőjog Büntetőjog Büntetőjog Büntetőjog Büntetőjog Büntetőjog Büntetőjog

A borító kissé elszíneződött, foltos. A lapélek enyhén foltosak. Néhány lapon aláhúzás és színes sorkiemelés látható.

Állapot: Közepes
3.480 Ft
2.080,-Ft 20 25
22 pont kapható
Kosárba
25% garantált kedvezmény!
Állapotfotók
Büntetőjog Büntetőjog Büntetőjog Büntetőjog Büntetőjog Büntetőjog Büntetőjog

A gerinc sérült. Több lapon színes sorkiemelés, bejegyzés, aláhúzás látható.

Állapot: Sérült
3.480 Ft
2.080,-Ft 20 25
22 pont kapható
Kosárba
25% garantált kedvezmény!
konyv