1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Migráció és Európai Unió

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A migrációval (népességvándorlással) foglalkozó kötetünk az élet nagyon sok részéről szólhat. Foglalkozhat az emberek legégetőbb motivációival egy adott korszakban, a családi kapcsolatok és a... Tovább

Előszó

A migrációval (népességvándorlással) foglalkozó kötetünk az élet nagyon sok részéről szólhat. Foglalkozhat az emberek legégetőbb motivációival egy adott korszakban, a családi kapcsolatok és a baráti ismeretségek fontosságával, a külföldi állampolgárok megítélésével, de érintheti a vándorlások általános közgazdaságtani és jogi kereteit is. A téma végigvezet egy gondolati láncon, amelynek első láncszemeként az egyén elhatározza, hogy elhagyja származási országát, ezt követően pedig a fogadó államban szembekerül az egyik országtól való elszakadás, illetve a másikban való letelepedés, társadalmi elfogadtatás ezernyi újabb láncszemével. Kötetünk tervezésekor azt kellett eldöntenünk, mire helyezzük a hangsúlyt, hogyan tudunk könyvünk olvasóinak egyszerre érdekes, mégis hasznos gyakorlati útmutatást és ismeretanyagot közvetíteni. Végül úgy döntöttünk, hogy a migráció szerepét Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamata szempontjából vizsgáljuk, hiszen a csatlakozási tárgyalások egyik legérzékenyebb fejezete a személyek szabad áramlása címet viseli. Szeretnénk, ha a csatlakozás után az Európai Unió területén munkát vállalni, vállalkozni, tanulni vagy egyszerűen csak ott élni szándékozók már most megismerkedhetnének az Európai Unióban érvényesülő szabályok alapjaival.
A kötet fő célja ezért az Európai Unió és Magyarország helyzetének az összevetése, amely számos helyen nemzetközi összehasonlításokkal, konkrét esettanulmányokkal egészül ki. A kötet a lehető legszélesebb nézőpontból közelíti meg a népességvándorlás témakörét, foglalkozik - többek között - történelmi, idegenrendészeti, menekültügyi, oktatási, munkavállalási, szociális biztonsági és szociológiai aspektusokkal. A fejezetek nemcsak az európai közösségi szabályozásról, hanem a magyar csatlakozásnak az adott témarészben jelentős eredményeiről és feladatairól is beszámolnak. A szerzők és a szaklektor elismert kutatók, oktatók és a csatlakozást gyakorlati szemmel vizsgáló közigazgatási szakemberek.
A kötet újdonságnak tekinthető a magyar könyvpiacon, mert a migráció témakörében még nem jelent meg ilyen átfogó magyar nyelvű szakkönyv. Ezennel köszönetet mondunk a Szociális és Családügyi Minisztériumnak, amely a kötet létrejöttét mind szellemiségében, mind anyagilag támogatta. Az olvasó figyelmébe ajánljuk a Migráció szociológiája című másik könyvet is, amelynek megjelenését szintén a Szociális és Családügyi Minisztérium támogatta, és amely könyv a migráció nemzetközi szakirodalmából válogatott művek fordításait tartalmazza. Vissza

Tartalom

Előszó 15
I. rész: Történelmi bevezető
1. fejezet: Népességmozgások Magyarországon a XIX. és XX. században
(Dr. Tóth Pál Péter)
Bevezetés 19
A migrációt motiváló jelenségek 19
A fogalomról 20
Nemzetközi vándormozgalom az első világháború kitöréséig 22
A kivándorlás megszűnt érdekes jelenség lenni 22
Kivándorlások 1870-től 1904-ig 23
Kivándorlások 1905-től 1913-ig 23
A kivándorlás jellemzői 24
Paraszti kivándorlás 24
Az elvándorlók konkrét motivációi 25
Visszavándorlás 26
Nemzetközi vándorlás 1914 és 1938 között 26
Az Osztrák-Magyar Monarchia felszámolásának következményei 27
Természetes migrációs folyamatok 29
A második világháború és a nemzetközi vándormozgalom 30
Vándorlás a második világháború alatt 30
A második világháború utáni időszak 32
Az 1951-et követő időszak 33
A mozgásszabadság korlátozása 34
Kivándorlások 1956-ban 35
Lazuló keretek 38
1989 és következményei 39
Következtetések 41
2. fejezet: Népességmozgások Magyarországon a XXI. század küszöbén
(Dr. Hárs Ágnes)
Bevezetés 43
A migráció jellegének megváltozása 44
Magyarország szerepvállalása 45
A vizsgálódás határai 46
A statisztikai számbavétel problémái 46
Magyarország migrációs szerepéről 47
Uj jelenség - bevándorló ország 47
Magyarország mint kibocsátó ország- 1956-1988 49
Népességi hatások 49
Magyarország mint befogadó ország 51
Népességi hatások 51
Bevándorló népesség a kilencvenes években Magyarországon 52
Meghatározó migráns csoportok 52
A be- és visszaáramlások összefüggései 53
A bevándorlók földrajzi megoszlása 55
A bevándorlók életkori megoszlása 56
Az etnikai természetű migrációról 58
Befejező megjegyzések a bevándorlásról és az elvándorlásról 61
Melléklet 62
3. fejezet: A német újraegyesítést kísérő migrációs jelenségek
(Jürgen Dieringer Ph. D - Márkus Müller Ph. D)
Bevezető gondolatok 67
Kelet-nyugati irányú migráció: helyzetjelentés 68
Az 1989-ig tartó időszak 68
1989-a fordulat éve 70
Német-német országon belüli migráció a fordulat után 71
Elittranszfer nyugatról keletre 71
A kelet-nyugati migráció regionális jellemzői 72
Exkurzus: A külföldiek bevándorlásának alakulása 75
Az országon belüli migráció hatásai 76
Munkaerőpiac 76
Társadalombiztosítás 77
Adóból származó bevételek 78
Szociális segélyezési gyakorlat 78
A hatások összefoglalása 79
Politikai implikációk Magyarország számára 79
4. fejezet: A nemzetközi migráció jogi alapjai
(Dr. Tóth Judit)
A nemzetközi migráció fejlődése 81
Bevezetés 81
A szabad mozgás mint jogi kategória 81
A megközelítés rendszerei 83
A honosokra vonatkozó általános normák 85
Univerzális normák 85
Az ENSZ dokumentumainak szerepe 85
A honosok jogai 86
Regionális normák 88
Az EBESZ dokumentumai 89
Az Európa Tanács dokumentumai 90
Az állampolgárság megszerzése, megváltoztatása
Kiadatási kérdések 91
A kisebbségekre vonatkozó speciális normák 92
Szubregionális normák 93
A külföldiek általános jogi helyzete 94
Univerzális normák 94
A gyermekek fokozott védelme 95
A kínzás és az embertelen bánásmód tilalma 95
Prostitúció 96
A faji megkülönböztetés tilalma 97
A külföldiek jogosultságai 98
Regionális normák 98
A külföldiek legfőbb jogosultságai 99
A külföldiek részvétele a helyi közéletben 102
Jogérvényesítés 104
Az Európai Szociális Charta 104
Az OECD szabályai 105
A munkavállalókra vonatkozó normák 105
Univerzális normák 106
Az ILO szerepe 106
Az ENSZ szerepe 107
A valamennyi (legális, illegális) vándormunkást megillető jogok 109
A legális, okmányokkal rendelkező vándormunkások és családtagjaik többletjogai 110
Az egyes vándormunkás kategóriákra vonatkozó sajátos jogok 112
Regionális normák 112
Bilaterális normák 116
Egyéb csoportokra vonatkozó normák 117
Univerzális normák 118
A menekültekre vonatkozó szabályozás 118
A hontalanokra vonatkozó szabályozás 119
Regionális normák 120
Összefoglalás 123
II. rész: Az Európai Közösségek migrációs politikája
1. fejezet: A legális migráció belügyi vonatkozásai - tekintettel az uniós csatlakozásra
(Dr. Jakubovich Nóra)
Bevezetés 127
Történeti áttekintés 127
Szabályozási tendenciák 128
Közös kezdeményezések 128
Nyilatkozatok 128
Az osztrák elnökség koncepciója 130
A legális bevándorlók jogállásának szabályozása 131
Megoldandó kérdések 131
A külső határok átlépéséről rendelkező szabályok 132
A megfelelő ellenőrzés gyakorlása 133
A hatályos rendelkezések 134
Az uniós polgárokat érintő szabályozás 134
A munkavállalók tartózkodási jogosultsága 134
Mely munkavállalóknak nincs szükségük tartózkodási engedélyre? 135
Melyek a tartózkodási engedély megszerzésének feltételei? 135
Egyéb kategóriák tartózkodási jogosultsága 136
A családegyesítési politikák 137
A házastársfogalom értelmezése 137
A bevándorlásügyi politika 139
A harmadik országok állampolgáraira vonatkozó politika 139
Gazdasági tevékenység végzése 140
Tanulmányok folytatása 141
Családegyesítés 142
Tartós idejű tartózkodás 142
Egységes formátumú tartózkodási engedély 143
Magyarország és a migráció terén elért eredmények 143
A még szükséges lépések 144
2. fejezet: Az illegális migráció belügyi vonatkozásai - tekintettel az uniós csatlakozásra
(Dr. Vass Gizella)
Bevezető gondolatok 147
A személyek szabad áramlása megvalósításának problematikája 147
Tamperei következtetések 148
A Schengeni Egyezmény és az Unió szerepe 149
A határok ellenőrzése 150
A schengeni acquis szerepe 151
Szabályok és kiskapuk 151
A belső határokon az ellenőrzés eltörlése 151
A külső határok szigorú ellenőrzése 152
A Schengeni Információs Rendszer 153
Az illegális migránsok kiszűrése 154
Közösségi jogszabályok 155
A tagállamok idegenrendészeti szabályozását érintő ajánlások 155
Az együttműködést szorgalmazó normák 157
A feltételeket teljesíteni nem képes külföldiek hazatérése 158
Az illegális migránsok legalizálása 158
A visszafogadás 159
Az embercsempészet és az emberkereskedelem 160
Az ENSZ embercsempészetre vonatkozó jegyzőkönyve 161
A CIREFI kezdeményezései 162
Az emberkereskedelem elleni fellépés 163
Magyarország uniós csatlakozásának belügyi előkészületei 164
A határellenőrzés 164
Az illegális migránsok kiszűrése 165
Embercsempészet és emberkereskedelem 166
Zárszó 167
3. fejezet: Munkavállalás és vállalkozás az Európai Unióban
(Dr. Borbély Andrea-Dr. Lukács Éva)
Történeti fokozatok 169
Az alapító szerződések 169
A Benelux államok saját rendszere 171
Az Egységes Európai Okmány és következményei 171
A Maastrichti Szerződés 172
Az Amszterdami Szerződés 173
A legfontosabb közösségi szabályok 175
A Római Szerződés vonatkozó rendelkezései 175
A szabad mozgásról szóló közösségi rendelet és kiegészítő jogszabályai 176
Kiknek biztosít jogosultságokat a Római Szerződés 39. cikke? 178
A munka közösségi jogi definíciója 181
Részmunkaidős foglalkoztatás 181
Ingázó munkavállalók 182
Munkahelykeresők 183
Önálló vállalkozók 84
A munkavállalók részjogosultságainak kiterjesztése más csoportokra 186
A szabad mozgás és tartózkodás korlátai 187
A közre gyakorolt hatások 88
Teljesen tagállami belső helyzet 190
Zárszó
4. fejezet: A külföldi munkavégzésre vonatkozó közösségi munkajogi szabályozás
(Dr. Csóka Gabriella)
Célok és korlátok 193
A közösségi munkajogról dióhéjban 193
Közösségi jogforrások 193
Az individuális és a kollektív közösségi munkajog 194
Az első és a második generációs irányelvek 195
A munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége 196
Tájékoztatási kötelezettség külföldön történő munkavégzés esetén 197
Tagállami megoldások a jogközelítésre 198
A magyar szabályozás és a jogharmonizáció 198
A kiküldetési irányelv 199
Az irányelv megalkotásának indoka 199
Az irányelv és a szerződéses kötelmekre alkalmazandó jogról szóló Római Konvenció viszonya 200
Az irányelv hatálya és alkalmazási területe 201
A foglalkoztatás szabályai és feltételei 202
Együttműködés a tájékoztatás területén és az igényérvényesítés 202
A kiküldött munkavállalók védelme a tagállamokban 203
A magyar szabályozás és a jogharmonizáció 203
5. fejezet: Az Európai Közösségek által kötött nemzetközi megállapodások szerepe a munkavállalók és vállalkozók szabad mozgásában
(Dr. Lukács Eva)
Bevezetés 205
A nemzetközi szerződések jogi megítélése az európai közösségi jogban 205
A később csatlakozott államokkal kötött csatlakozási megállapodások 206
Az Európai Közösségek és Görögország közötti csatlakozási megállapodás 207
Átmeneti rendelkezések 207
Az Európai Közösségek, valamint Spanyolország és Portugália közötti csatlakozási megállapodás 209
Átmeneti rendelkezések 209
Következtetések 211
Az EFTA-államokkal, Svájccal és Törökországgal kötött megállapodások 212
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 212
A szabad mozgással kapcsolatos rendelkezések 213
Az Európai Unió és Svájc közötti megállapodás 214
A Svájccal kötött megállapodás néhány fontosabb pontja 215
Az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulási megállapodás 217
A török munkavállalók speciális helyzete 217
A 2/76-os és az 1/80-as társulási tanácsi határozatok 218
Következtetések 221
A társulási és a partnerségi megállapodások 222
Az Európai Megállapodások 223
A Magyarországgal kötött Európai Megállapodás 224
A munkaerő szabad mozgására vonatkozó szabályok 224
A szociális biztonsági koordinációra vonatkozó szabályok 225
Az önálló vállalkozók szabad mozgására vonatkozó szabályok 226
A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok 227
A partnerségi és együttműködési megállapodások 228
Következtetések 228
Összegzés 230
6. fejezet: A személyek szabad áramlása és az oktatás
(Dr. Forgács András)
Bevezetés 233
Kérdésfeltevések 233
Az oktatás és szakképzés funkciója az Európai Közösségekben 235
A személyek szabad áramlása és az oktatás, szakképzés kapcsolata 235
Meghatározó folyamatok 235
Az alapszabadság kiterjesztése az oktatás területére 236
A szakképzettség megszerzésére irányuló mindennemű oktatás „szakképzés" 236
Az oktatásba történő bejutás és az abban való részvétel 237
A gyermekek oktatása 238
Az oktatással kapcsolatos szociális kedvezmények 239
A diákok tartózkodási joga 240
Az Európai Közösségek szerepvállalása 241
A pedagógus és a közösségi jog 241
A szabad munkavállalás joga 241
Valódi és eredeti tevékenység 242
Közszolgálat-e az oktatási szektor? 242
A nyelvtudási kitétel 242
Tanulságok 243
A diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése 244
A szabályozás indokai 244
Az oklevelek és szakképesítések akadémiai és szakmai elismerésének elve 245
Az oklevelek és a szakképesítések elismerésének rendszere 245
Az ágazati irányelvek 246
Az elismerés első, második és harmadik általános rendszere 247
Magyarország feladatai 248
A hatályos magyar szabályozás 249
Az oklevelek és bizonyítványok jogi szabályozása, elismerési formái 249
A közoktatásban szerzett bizonyítványok, az ott megkezdett tanulmányok elismerése 249
A középfokú szakképesítések elismerése 250
A külföldi felsőoktatási intézményekben szerzett fokozatok, oklevelek
és diplomák elismerése és honosítása 250
A középiskola után legalább kétéves időtartamú képzés keretében szerzett szakképzettség
elismerése 251
Részterületek 252
Az uniós polgár pedagógus munkavállalók 252
Migráns munkavállalók, önálló vállalkozók gyermekeinek oktatása 253
A „migráns dolgozók" gyermekei részére biztosítandó kedvezmények, szociális juttatások 253
A „migráns dolgozók" gyermekeinek speciális oktatása 253
A „migráns dolgozók" és gyermekeik részvétele a felnőttoktatásban, az át- és továbbképzésben 254
Az uniós polgárok felvétele felsőoktatási intézményekbe 255
Következtetések 255
7. fejezet: A jogi diplomák elismerése és az ügyvédi hivatás gyakorlása az Európai Unióban
(Dr. Király Miklós)
Bevezető gondolatok 257
Az integráció fejlődése és az ügyvédi tevékenység 257
A szolgáltatások szabad áramlása és az ügyvédi hivatás gyakorlása 258
A Római Szerződés sarkalatos rendelkezései 258
Jogi alapok 259
A szakmai-etikai normák érvényesülése 260
A hazai jogászok számára fenntartott ügykörök 261
Az ügyvédek letelepedésének szabadsága 262
Általában a letelepedés szabadságáról 262
Gyakorol-e közhatalmat az ügyvéd? 263
A diplomák egyenértékűségének kérdése 264
Az Európai Közösségek Bírósága szerepe 264
A másodlagos jog szabályai 265
A hazai szakmai cím használata 266
A másik tagállam szakmai címének megszerzése 268
8. fejezet: Népességmozgások és szociális védelem az Európai Unióban
(Dr. Hajdú József-Dr. Lukács Éva)
Bevezetés 271
Az Európai Közösségek szociális normaalkotásának létjogosultsága 272
Az egységes szociális védelmi rendszer hiánya 272
A szabályozás szükségessége 272
A szociális biztonsági koordináció 274
A szociális biztonsági koordináció fogalma 274
A koordináció személyi hatálya 276
Speciális munkavégző csoportok 277
Határ menti munkavállalók (frontier worker) 277
Idénymunkások (seasonal worker) 278
Kiküldetésben lévő munkavállalók és ideiglenesen máshol dolgozó önálló vállalkozók 279
Nyugdíjasok 280
Diákok 280
Turisták 281
A személyi hatály alól kizártak köre 281
A nem uniós polgárokat megillető szociális biztonsági jogok 282
A koordináció tárgyi hatálya 283
Milyen ellátásokra terjed ki a koordináció? 283
A tárgyi hatály alól kizárt ellátások 284
A koordináció alapelvei 285
A négy alapelv 285
Az egyenlő bánásmód elve 285
Az egy állam joghatósága alá tartozás elve 286
Az összeszámítás elve 287
Az exportálhatóság elve 287
Kiegészítő elvek 287
Speciális esetek 288
Az egyes szociális ellátásokra vonatkozó szabályok 289
Betegségi és anyasági ellátások 289
Pénzbeni ellátások 289
Általános vezérelv 290
A több tagállam szabályai szerint jogosult nyugdíjasok 291
Természetbeni ellátások 291
Speciális esetek 292
A határ menti munkavállalók és családtagjaik 292
Az ideiglenesen külföldön tartózkodók egészségügyi ellátásai 292
Öregségi nyugdíj 293
Pro rata nyugdíjkifizetés 294
Gyakorlati problémák 295
Az eltérő nyugdíjkorhatár (spensionable age) 295
Az átutalás költségei 296
Rokkantsági ellátások 296
Szolgálati időtől függő rokkantsági nyugdíj 296
Szolgálati időtől független rokkantsági nyugdíj 296
Általános elvek
Hozzátartozói és halál esetére járó ellátások 299
Halál esetére járó juttatások 299
Üzemi balesetek, foglalkozási megbetegedések 299
Természetbeni ellátások 300
Pénzbeni ellátások
Munkanélküliség
Alapvető szabályok
A más tagállamban munkát kereső személyek 301
Családi ellátások 302
A közösségi szociális jog a gyakorlatban 303
Nyomtatványok és eljárási szabályok 303
A bírósági jogorvoslat 305
Következtetések 305
9. fejezet: Menekültügy és uniós csatlakozás
(Dr. Dobó István)
Bevezetés 307
Nemzetközi menekültügyi trendek 307
Magyarország helyzete 308
A menekültügy magyarországi jogi, intézményi keretei 309
Az Alkotmány rendelkezései 309
A menedékjogról szóló törvény szabályai 310
Gyakorlati megvalósítás 311
Statisztikák 311
A közösségi menedékjogi acquis 315
A menedékjogra vonatkozó anyagi jogi szabályok 316
A menekültügyi eljárások közelítését célzó uniós normák 317
Az illetékesség kérdése 317
Konkrét eljárási kérdések 319
Alaptalan menedékjogi kérelmek 319
A biztonságos befogadó ország elve 320
A biztonságos származási ország elve 321
Minimális garanciák 322
A tagállami együttműködés szabályai 323
Menekültügyi Információ-, Vita- és Véleménycsere Központ 323
A tehermegosztás kérdése 324
Monitoring 325
Menekültügy az Európai Unióban - Amszterdam után 325
Az Amszterdami Szerződés szabályozása 326
Az Amszterdami Szerződéshez csatolt Kiegészítő Jegyzőkönyv 326
Stratégiai Terv a migrációs és menedékjogi politikáról 327
Tamperei következtetések 328
Akcióterv az Amszterdami Szerződés rendelkezéseinek végrehajtására 329
Zárszó 331
III. rész: Speciális magyar vonatkozások
1. fejezet: Magyarok munkavállalása az Európai Unióban nemzetközi megállapodások alapján
(Dr. Ónodi Irén)
Bevezetés 335
A kétoldalú megállapodások jelentősége 335
Az Európai Unió tagállamaival kötött kétoldalú egyezmények 337
Osztrák-magyar egyezmények 337
Gyakornokcsere-egyezmény 337
A határ menti térségekben történő foglalkoztatásról szóló egyezmény 338
Holland-magyar egyezmény 338
Ír-magyar egyezmény 339
Luxemburgi-magyar egyezmény 339
Német-magyar egyezmények 340
Vendég-munkavállalói megállapodás 340
Vállalkozási szerződés 341
Francia-magyar egyezmény 342
Kétoldalú foglalkoztatási egyezmények - előkészületben 343
Magyarország nem EU-tagállamokkal kötött egyezményei 343
Svájci-magyar gyakornokcsere-egyezmény 343
A közép-kelet-európai csatlakozó országokkal kötött megállapodások 344
Szlovák-magyar egyezmény 344
Cseh-magyar egyezmény 345
Román-magyar egyezmények 345
A szezonális munkavállalók foglalkoztatásáról szóló egyezmény 345
Gyakornokcsere-egyezmény 346
Az egyezmények a gyakorlatban 346
A diplomáciai képviselő és konzuli tisztviselő családtagjai 347
2. fejezet: Érvek a magyar munkaerő szabad mozgása mellett - a kibővült Európai Unióban
(Dr. Nagy Katalin)
A jelenlegi helyzet 351
Külföldiek Magyarországon 352
Magyarok Európában 352
A várható helyzet 354
Migrációs potenciál 355
Felfutó gazdaság 357
Vándorlási dominancia 358
Bérkülönbségek 359
Összegzés 361
3. fejezet: A határon túli magyarok munkavállalása Magyarországon az uniós csatlakozás előtt és után
(Dr. Bárók György)
Bevezető gondolatok 363
Magyarország szerepe 364
Munkaerőpiac és kisebbségek 365
Az Európai Közösségek foglalkoztatási stratégiája 366
A tagállami állampolgárok szabad mozgása 366
A harmadik államok polgárai 367
Külföldiek magyarországi munkavállalása nemzetközi kötelezettségvállalás alapján 368
Az EU-csatlakozási folyamat hozadéka 368
A viszonyrendszer kisebbségi szemszögből 369
Alapszerződések 370
A magyar-szlovák alapszerződés 371
A magyar-román alapszerződés 372
Ukrajna és Kis-Jugoszlávia 372
Külföldiek munkavállalása Magyarországon a nemzeti jogszabályok alapján 373
Legális munkavállalás 373
A bevándorlás hatása a magyar munkaerőpiacra 373
Illegális munkavállalás 375
Az illegális munkavégzés leggyakoribb formái 376
Összegzés: a jövő perspektívái 377
A munkahely elvesztésétől való félelem 378
Mi a magyar? 378
4. fejezet: A határon túli németek jogállása a magyar Schengen-probléma tükrében
(Dr. Gyertyánfy András)
Bevezetés 381
„Az emberek szabadnak és egyenjogúnak születnek" 381
A külföldön élő (német) állampolgárok 382
A korábbi német területek lakossága 382
A német állampolgárság megtartása 383
A háborúban megszállt területek német lakossága 384
A kitelepülök 386
A „német jogállás" 386
A német nemzetiséghez tartozás 387
Az üldöztetés: valóság, vélelem 388
A századvég nemzetpolitikai vitái 389
Felelősség a határon túli németekért 389
Bevándorlás 390
Nép, nemzet(iség), állampolgárság 391
Tanulság Magyarország számára? 392
Mellékletek 393
5. fejezet: Unióra várva: előítélet, xenofóbia és európai integráció
(Dr. Fábián Zoltán-Dr. Sík Endre-Dr. Tóth Judit)
Bevezetés 395
Röviden az előítélet és a xenofóbia fogalmáról 396
Az Európai Unió és Magyarország 397
Felkészülés az uniós csatlakozásra 398
Előítélet és xenofóbia a mai Magyarországon 400
Cigányellenesség 401
A nyílt idegenellenesség 402
Az idegenellenesség többszempontú megközelítése 405
Idegenellenesség és xenofóbia 407
Idegenellenesség és izolacionizmus 408
Az erdélyi magyarokkal szembeni előítéletesség 411
Összefoglalás 412
IV. rész: Függelék
Alapfogalmak 415
Rövidítések jegyzéke 431
A kötetben előforduló jogesetek 435
Irodalomjegyzék 439
A szerzők rövid bemutatása 453
Tárgymutató 459
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv