kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Védelemgazdasági Tanszék |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 264 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-503-150-5 |
| A védelemgazdaságtan általános kérdései | 11 |
| Bevezetés a védelemgazdaság tárgykörébe | 11 |
| A védelemgazdaságtan tárgya | 17 |
| A védelemgazdaság főbb folyamatai | 18 |
| A védelemgazdasági felkészülés alapkövetelményeinek meghatározása | 18 |
| A honvédelmi kiadások tervezése és finanszírozása | 18 |
| Hadiipari kutatás-fejlesztés, termelés és haditechnikai külkereskedelem | 19 |
| A gazdaság háborús felkészítése | 19 |
| A haderő fejlesztésére és fenntartására fordítható erőforrások felhasználása (katonai gazdálkodás) | 20 |
| A védelemgazdaság szintjei | 20 |
| A védelemgazdaságtan tartalma, felépítése | 21 |
| Hadigazdaságtan | 21 |
| Katonai gazdaságtan | 22 |
| Katonai üzemgazdaságtan | 23 |
| A védelemgazdaságtan elmélete | 23 |
| A védelemgazdaságtan tudományterületi helye és kapcsolatai | 24 |
| A biztonságpolitika, mint a védelemgazdaság alapja | 29 |
| A biztonság értelmezésének alakulása | 29 |
| A biztonság definíciója a nemzetközi szakirodalomban | 33 |
| Belső biztonság | 33 |
| Külső biztonság (nemzetközi biztonság) | 34 |
| A nemzeti értékrend, mint a biztonságpolitika alapja | 35 |
| A nemzeti érdekek és a biztonságpolitika | 36 |
| A biztonságpolitika dimenziói | 36 |
| A gazdaság, mint a biztonságpolitika egyik összetevője | 38 |
| A biztonságpolitika intézményrendszere | 40 |
| A biztonság nemzetközi intézményrendszere | 43 |
| A politika, a hadügy és a gazdaság összefüggéseinek történeti áttekintése | 45 |
| A biztonságpolitika és gazdaság történelmi összefüggései a XX. századig | 45 |
| Biztonságpolitika és gazdaság összefüggései a XX. században | 49 |
| Az erőviszonyok alakulása a II. világháborúig | 49 |
| A biztonság és a gazdaság összefüggései a II. világháború után | 52 |
| A gazdaság és a biztonság néhány összefüggése korunkban | 58 |
| A Magyar Köztársaság biztonságpolitikája (külpolitika és katonapolitika) | 63 |
| A Magyar Népköztársaság biztonságpolitikája a hetvenes évektől 1990-ig | 63 |
| Az 1990-es kormányprogram fő biztonságpolitikai céljai | 65 |
| A Magyar Köztársaság biztonságpolitikájának alapelvei | 66 |
| A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelvei | 68 |
| A honvédelem rendszere | 70 |
| Haderőfejlesztés, a Magyar Honvédség átszervezése | 71 |
| A védelem és a gazdaság kölcsönhatásai | 75 |
| A védelem helye és szerepe a nemzetgazdasági újratermelési folyamatokban | 75 |
| A védelem, a védelmi kiadások közgazdasági elemzésének fontossága | 75 |
| A védelem alapfeladata. A kollektív javak elmélete | 78 |
| A védelem, mint a kollektív javak jellegzetes példája | 80 |
| A védelem és a gazdaság kapcsolatrendszere | 81 |
| A védelmi szolgáltatás minőségi jellemzői | 83 |
| A védelem anyagi szükségleteinek kielégítési lehetőségei, azok pozitívumai és negatívumai | 85 |
| A védelmi kiadások alakulásának gazdasági kölcsönhatásai | 87 |
| A védelmi kiadások hatása | 87 |
| A hadseregfejlesztés következményei háborús és békeidőszakban | 89 |
| A fegyverkezési verseny, mint a hadseregfejlesztés indokát szolgáltató speciális tényezők egyike | 92 |
| A hidegháborút követő gazdasági alkalmazkodás és annak stratégiái | 94 |
| A védelmi kiadások tervezése és finanszírozása | 101 |
| A védelmi kiadások meghatározása | 101 |
| A védelmi kiadások fogalma | 101 |
| A védelmi kiadások nagyságát meghatározó fontosabb tényezők | 102 |
| A védelmi kiadások értelmezése egyes országokban | 107 |
| A honvédelmi kiadások fajtái | 109 |
| Közvetlen honvédelmi kiadások | 109 |
| Közvetett védelmi kiadások | 113 |
| A védelmi kiadások főbb mutatói | 115 |
| Az ország erőforrásaihoz való viszonyítás | 116 |
| Az egy lakosra jutó védelmi kiadások | 117 |
| A védelmi költségvetés felhasználásának elemzésénél alkalmazott mutatók | 118 |
| A védelmi kiadások történelmi alakulása | 118 |
| A védelmi (hadi) kiadások mértékének alakulása békében és háborúban | 118 |
| A védelmi kiadások növekedésének okai | 119 |
| A védelmi kiadások várható alakulása | 122 |
| A védelmi tevékenység finanszírozása | 124 |
| A finanszírozás értelmezése, tartalma | 124 |
| A finanszírozás formái | 125 |
| Finanszírozási (tervezési) módszerek | 126 |
| A védelmi kiadások tervezése | 127 |
| A védelmi kiadások helye az államháztartás rendszerében | 127 |
| A védelmi költségvetés tervezése | 127 |
| A védelmi költségvetés jóváhagyása | 129 |
| Végrehajtás, ellenőrzés | 129 |
| A védelmi költségvetés rendszere néhány országban | 129 |
| A haditechnikai tevékenység általános jellemzői | 135 |
| Fogalmi meghatározások | 135 |
| A fegyveres erők által használt termékek csoportosítása | 135 |
| A haditechnikai eszközök csoportosítása | 138 |
| A hadiipar fogalmi kérdései | 139 |
| A haditechnikai kereskedelem | 141 |
| A haditechnikai tevékenység sajátosságai | 143 |
| Biztonságpolitikai érdekek - állami beavatkozás | 143 |
| A haditechnikai tevékenység gazdasági sajátosságai | 144 |
| A haditechnikai külkereskedelem sajátos módszerei | 146 |
| A katonai-hadiipari komplexum | 148 |
| A haditechnikai nemzetközi együttműködés főbb formái | 149 |
| A biztonságpolitika gazdasági eszközei | 150 |
| A hadiipar és a haditechnikai külkereskedelem gyakorlata | 155 |
| Haditechnikai tevékenység Magyarországon | 155 |
| A magyar hadiipar időszakai | 155 |
| A haditechnikai nemzetközi együttműködésünk főbb jellegzetességei | 165 |
| A magyar hadiipar és a haditechnikai külkereskedelem válsága (1989-től napjainkig) | 172 |
| A nemzetközi haditechnikai együttműködés alakulása | 174 |
| A haditechnikai együttműködés politikai jellegének érvényesülése | 174 |
| Nyugat-európai haditechnikai együttműködés kialakulása és fejlődése | 175 |
| A haditechnikai külkereskedelem alakulása | 176 |
| A haditechnikai kutatás és fejlesztés | 183 |
| A haditechnikai kutatás és fejlesztés célja | 183 |
| A haditechnikai K+F főbb jellemzői a második világháború után | 184 |
| A haditechnikai K+F tevékenység sajátosságai | 185 |
| A haditechnikai K+F folyamata | 186 |
| Prognózis készítés | 186 |
| Az igény megfogalmazása | 188 |
| Az igények elbírálása | 189 |
| A HMK-koncepció komplex vizsgálata | 190 |
| Az eszköz létrehozása | 192 |
| A haditechnikai K+F folyamatának realizálása | 193 |
| A haditechnikai K+F tevékenység és az ipar közötti kapcsolat | 195 |
| A kutatás helyzete | 195 |
| A haditechnikai K+F polgári hatásai (spin-off hatás) | 196 |
| A katonai doktrína és a haditechnikai kutatás | 198 |
| A haditechnikai K+F fejlesztés lehetséges iránya | 200 |
| A hadigazdasági integráció | 203 |
| A védelmi potenciál kérdései | 203 |
| Főbb potenciálkategóriák | 204 |
| A hadigazdasági potenciál elemei | 205 |
| A hadigazdasági integráció fogalma | 206 |
| A hadigazdasági integráció célja | 208 |
| A hadigazdasági integráció tényezői | 209 |
| A fegyveres erők | 209 |
| A munkaerő | 209 |
| A nyersanyagokkal való ellátottság | 210 |
| A mezőgazdaság | 211 |
| Az infrastruktúra és a szolgáltatások | 212 |
| A hadiipari együttműködés | 212 |
| Szabványosítás | 214 |
| A műszaki-tudományos együttműködés, a kutatás és fejlesztés | 216 |
| Honvédelmi kiadások | 217 |
| Fegyverkereskedelem | 218 |
| A nyugat-európai hadigazdasági integráció | 219 |
| Az integráció szükségessége | 219 |
| A hadigazdasági integráció elvei és gyakorlata | 220 |
| A hadigazdasági integráció tényezői Nyugat-Európában | 221 |
| A nyugat-európai NATO-országok hadigazdasági integrációjának gazdasági feltételei, lehetőségei | 225 |
| Haditechnikai tudományos kooperáció | 226 |
| Infrastruktúraprogram | 226 |
| Szabványosítás, a fegyverzet egységesítése | 227 |
| A hadigazdasági együttműködés és integráció a volt Varsói Szerződésben | 229 |
| A VSz-országok hadigazdasági együttműködésének célja, tartalma, alapvető elvei | 229 |
| A hadigazdasági együttműködés főbb jellemzői a VSz-országokban | 230 |
| A VSz-országok hadiipari együttműködésének, specializációjának és kooperációjának elvei, területei és sajátosságai | 230 |
| A katonai műszaki tudományos együttműködés | 232 |
| A gazdaság védelmi felkészítésének alapjai és a gazdaságmozgósítás rendszere | 235 |
| A gazdaság védelmi felkészítésének célja, jellemző vonásai | 235 |
| A védelmi felkészülés szükségessége és célja. Az országmozgósítás és a gazdaságmozgósítás kapcsolata | 235 |
| Az országmozgósítás összetevői, alapelvei és legfőbb következményei | 236 |
| A minősített időszakok | 239 |
| Az országmozgósítás időszakai | 245 |
| A nemzetgazdaság védelmi felkészítése | 246 |
| A védelmi felkészítés nemzetközi tapasztalatai | 247 |
| A minősített időszakok jogi megalapozása | 248 |
| A gazdasági felkészítés tapasztalatai | 249 |
| A gazdaságmozgósítás közgazdasági tartalma | 249 |
| A gazdaságmozgósítás típusai | 251 |
| A gazdaságmozgósítás alapelvei | 252 |
| A gazdaságmozgósítási rendszer elemei | 253 |
| A védelmi felkészítési tervezés | 253 |
| A gazdaságmozgósítási igények kielégítésének módjai | 255 |
| A tervezés folyamata | 257 |
| A védelmi célú tartalékolási tevékenység | 258 |
| A tartalékot kezelő szervek jogai és kötelezettségei | 260 |
| A gazdaságmozgósítási rendszer működésének aktuális feltételei | 261 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.