Döntőbizottsági szervezet és eljárás

Szerző

Dr. Ujlaki László

Lektor

Dr. Eörsi Gyula

Dr. Páris László

Budapest

'Dr. Ujlaki László: Döntőbizottsági szervezet és eljárás ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1964
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	570 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	3
Rövidítések jegyzéke	7
Általános rész. Szervezeti kérdések
A döntőbizottsági rendszer történeti kialakulása	21
Rómaijogi arbitrium, választottbíróság, döntőbíróságszerű szervek	21
A döntőbizottságok kialakulása politikai és gazdasági előfeltételei	25
Egyeztető bizottságok létrehozása. Szállítási Szerződések Döntőbizottsága	28
Az egyeztető bizottság és a szállítási szerződési döntőbizottság összevonása egységes döntöbizottsággá	36
A helyi döntőbizottságok kialakulása, a döntőbizottsági rendszer bővülése. Az első átfogó jogszabály a 207/1951. M. T. sz rendelet	40
A döntőbizottsági szervezet és eljárás kikristályosodása	45
A szovjet döntőbírósági rendszer kialakulása	48
Döntőbíróságok a szocialista államokban	51
Bírósági és államigazgatási hatósági elemek szerepe a döntőbizottság kialakulásában	64
A döntőbizottságok szerepe és feladatai a népgazdaságban
A döntőbizottság tevékenysége általában	67
Szerződések létrehozása	70
Szerződések módosítása	79
Szignalizálás	81
Szállítási alapfeltételek megalkotása	82
A vállalati együttműködés segítése	82
A vagyoni viták eldöntése	84
A döntőbíráskodás eszmei tartalma és feladatai	86
A külföldi jogszabályok és nézetek áttekintése	88
A döntőbizottsági munkamódszer különös létjogosultsága, fogalma	94
Szorosabb értelemben vett perrendi munkamódszerek	97
Államigazgatási jellegű munkamódszerek	99
Döntőbírósági munkamódszerek a szocialista államokban	101
A döntőbizottságok helye az állami szervek rendszerében	106
A rendszerbeli elhelyezés normatív alapjai és jelentősége	106
A döntőbizottság tevékenysége és tényleges szervezeti helye mint vizsgálati szempontok. A döntőbizottság jogállásának forása	109
A szocialista államok normatív megoldásai és nézetei	113
Egyéb tagozódási szempontok	116
A döntőbizottságok viszonya egyéb állami szervekhez	121
Szocialista szervezetek közötti vagyoni vitákat eldöntő egyéb szervek	130
A döntőbizottsági rendszer	136
A rendszer ismérvei általában. A magyar döntőbizottsági rendszer	136
A külföldi döntőbírósági rendszerek	141
A magyar döntőbizottsági rendszer bírálata	151
A döntőbizottságok szervezeti felépítése	156
A döntőbizottsági szervezet fogalma	156
Munkamegosztás az egyes döntőbizottságoknál	158
A döntőbizottsági közszolgálat személyi vonatkozásai	164
A szocialista államok döntőbíróságainak szervezete	166
Szervezeti alapelvek	176
A szervezeti alapelvek jelentősége a döntőbíráskodásban	176
Kapcsoltság a képviseleti-testületi szervekhez. Centrális irányítottság. Szocialista demokratizmus és megelőzés elve. A döntőbíró személyes felelőssége, illetve az irányítottság és az egyéni alkotó tevékenység összekapcsolása (függőség-függetlenség)	178
Szervezeti elvek a szocialista országokban	184
A Központi Döntőbizottság irányító és ellenőrző tevékenysége	186
Az irányító és ellenőrző tevékenység általában	186
Szervezeti-igazgatási tevékenység	186
Eljárásjogi irányítás	188
Jogegység biztosítása. Felügyelet, ellenőrzés	189
Irányítás és ellenőrzés a baráti országokban	192
A döntőbizottsági szervezet és eljárás jogának forrásai	197
Közvetett és közvetlen jogforrások	197
Értelmezési források	199
A polgári perrendtartás szabályainak alkalmazása	204
A külföldi jogforrások áttekintése	207
A kodifikációs megoldások történeti és összehasonlító egybevetése	212
A döntőbizottsági szervezet és eljárás jogának helye a jogrendszerben	215
Elhatárolás	215
A szervezeti jog helye a jogrendszerben	217
Az eljárási jog	218
Az eljárási jog helye a jogrendszerben	220
Külföldi álláspontok	223
Eljárási jog
A döntőbizottsági eljárás alapelvei	229
Az eljárási alapelvek általában, összefüggések a szervezeti alapelvekkel	229
A jóhiszemű eljárás elve	231
A felek egyenjogúságának elve	236
Az officialitás elve és a felek rendelkezése	239
A tárgyalási elv	244
A szóbeliség elve	246
A közvetlenség elve	249
A gyorsaság elve. Gazdaságosság és perökonómia	251
A kényszer és a meggyőzés összehangolása	255
Az eljárási alapelvek a szocialista államokban	258
A döntőbizottsági eljárás fogalma	263
Elhatárolás a polgári eljárástól és az államigazgatási eljárástól. A döntőbizottsági eljárás fogalma	263
Az eljárás mint tevékenység	265
Az eljárás alanyai	266
Az eljárás tárgya és célja	267
Az eljárás formája. Eljárási jogosultságok és kötelességek	269
A döntőbizottsági eljárásjog és szocialista jellege	272
Az eljárás fogalma és sajátságai a szocialista államokban	273
Hatáskör és illetékesség	275
A hatásköri és illetékességi rendezés jelentősége	275
Hatáskör tágabb értelemben (döntőbizottsági útra tartozó ügyek)	277
A döntőbizottsági útra nem tartozó viták fóruma. Hatásköri ütközések döntőbizottságok és egyéb szervek között	291
Hatáskör szűkebb értelemben	294
Az illetékesség	302
Hatásköri és illetékességi viták	304
Az eljárás tárgyának értéke	305
A külföldi szabályozások sajátosságai	308
A döntőbizottsági eljárás felei és egyéb résztvevői. A képviselet	312
A fél fogalma általában. Potenciális és materiális fél	312
Perbeli jogképesség és cselekvőképesség	319
Processuális fél. Felperes, alperes. Az eljárás egyéb résztvevői	321
Az ügyész	324
Pertársaság. Szavatos	325
A képviselet	328
A döntőbizottsági eljárás szakaszai	337
Az eljárás tárgyi határai	337
A keresetindítási kötelesség	339
Az eljárás szakaszai	347
A keresetindítást megelőző eljárás	349
Általános jellemzés	349
A felmerült vita döntőbizottsági eljárás nélkül történő elintézésének megkísérlése	350
Pretenciós eljárás a baráti államokban	355
Szállítási alapfeltételek előkészítése	357
Egyéb előzetes eljárások	357
A keresetindítási szakasz	362
A kereset fogalma	362
A keresetek fajai	363
Az eljárás megindítása keresetlevél alapján	365
A keresetlevél és kellékei	367
A keresethalmazat és a viszontkereset	371
A keresetlevél benyújtásának hatálya	373
Az eljárás megindítása hivatalból	374
A keresetlevél alapján tehető intézkedések	379
A döntőbizottság előkészítő tevékenysége	381
A felek előkészítő tevékenysége	386
A tárgyalási szakasz	388
A tárgyalás fogalma	388
A tárgyalás lefolyása	389
A jegyzőkönyv	397
A bizonyítás	400
A bizonyítás fogalma	400
A bizonyítás jellemző vonásai	402
A bizonyítás tárgya	408
Bizonyítási eszközök	412
A bizonyítási eljárás	421
A bizonyítás szabályozása a szocialista államok jogaiban	424
Határozat és a határozattal kapcsolatos intézkedések	425
A határozat fogalma	425
A döntések fajai	427
A határozat keretei. A res iudicata	434
A határozat szövege és tartalma	440
A határozathozatal. Kijavítás, kiegészítés	452
A jogerő	457
Egyezség	461
A szignalizáció	466
A szignalizáció intézményének kialakulása	466
A szignalizáció fogalma és tárgya	469
A szignalizáció fajai	474
A szignalizációs eljárás	476
A szignalizáció helye az eljárásjog rendszerében	483
Szignalizáció a szocialista államok jogaiban	484
A végrehajtás	487
A végrehajtási eljárás viszonya a döntőbizottsági eljáráshoz mint egészhez. A döntőbizottsági végrehajtás fogalma	487
A végrehajtás felfüggesztése	494
A végrehajtás szabályozása a szocialista államok jogaiban	497
Jogorvoslat és felügyelet	497
A felülvizsgálat fogalma	494
A felülvizsgálat alapjai (felülvizsgálati causák)	501
Felülvizsgálás kizártsága	504
Felülvizsgálati fórum	507
Felülvizsgálati eljárás	510
A felülvizsgálati határozat	515
Felügyeleti eljárás	521
Jogorvoslati és felügyeleti rendszer a szocialista államokban	527
A felhasznált irodalom jegyzéke	535