Állampolgári ismeretek

Szerző

Dr. Ádám Antal

Dr. Névai László

Dr. Schmidt Péter

Dr. Szentistványi Gyuláné

Dr. Szíjártó Károly

Dr. Takács Imre

Dr. Varga József

Lektor

'Dr. Ádám Antal: Állampolgári ismeretek ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1979
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	465 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-220-771-8

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó
A társadalmi szervezetek helyzete és feladatai a Magyar Népköztársaságban	15
A társadalmi szervezetek jellege és szerepe	15
A szocialista társadalmi szervezetek jellemzői	15
A társadalmi szervezeti formák főb csoportjai	19
A társadalmi szervezeti formák működése	26
A Magyar Szocialista Munkáspárt	28
A marxista-leninista munkáspárt jellemzői	28
Az MSZMP szervezeti felépítése	34
A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség	37
A KISZ általános jellemzői	37
A KISZ sajátos vonásai	38
A KISZ szervezeti felépítése és működési elvei	41
A KISZ az ifjúság társadalmi-közéleti aktivitásának szervezője	45
A Hazafias Népfront	47
A Hazafias Népfront jellege	47
A Hazafias Népfront feladatai	50
A Hazafias Népfront-mozgalom működésének elvei	51
A Hazafias Népfront országos testületei és szervei	53
A Hazafias Népfront területi és helyi szervei	54
A szakszervezetek	55
A szakszervezetek politikai helyzete és általános jellemzői	56
A szakszervezetek szerepe az állami és egyéb szervek létrehozásában	62
A szakszervezetek szerepe a jogszabályalkotásban és a tervezésben	66
A szakszervezetek képviseleti és érdekvédelmi tevékenységének egyéb eszközei és formái	68
A társadalmi bíróságok	71
A lakóbizottságok	78
Az egyéb társadalmi szervezetek és szervek	82
A nemzetiségi szövetségek	82
A szövetkezeti szövetségek	83
A munkásőrség és az önkéntes rendőri csoportok	84
Az ügyvédi kamarák	85
A Kisiparosok Országos Szervezete és a Kiskereskedők Országos Szervezete	85
Az egyesületek	86
A közvetlen demokrácia eszközei és formái	90
A közvetlen demokrácia érvényesülését szolgáló állampolgári alapjogok	90
A közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz	91
A munkahelyi demokrácia jellemzői és fejlődési irányai	100
A munkahelyi demokrácia rendeltetése	104
Az üzemi demokrácia szervei és fórumai	107
A falugyűlés	110
A népképviseleti szervek választása	116
A szocialista népképviselet megvalósulási formái	116
A választási rendszer fogalma és összetevői	117
A magyar választási rendszer alapelvei	118
A választók névjegyzékének elkészítése	126
A választási szervek	128
A jelölés	133
A szavazókörzetek	135
A szavazás	135
A szavazatok összeszámlálása	136
Az országgyűlési képviselő és a tanácstag megbízatásának megszűnési módjai	137
Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok pótválasztása és új (időközi) választása	142
Az országgyűlés	145
Az országgyűlés jellege és rendeltetése	145
Az országgyűlés hatásköre	147
Az országgyűlés kizárólagos jogosítványai	160
Az országgyűlés szervezete	162
Az országgyűlés működési rendje	170
Az országgyűlés aktusai	174
Az országgyűlési képviselők jogai és kötelességei	176
A képviselői összeférhetetlenség	185
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa	187
Az Elnöki Tanács államszervi jellege és rendeltetése	187
Az Elnöki Tanácsnak az országgyűlés működését elősegítő teendői	190
Az Elnöki Tanács által gyakorlandó alkotmányossági felügyelet	194
Az Elnöki Tanács külügyi jogosultságai és feladatai	197
Az Elnöki Tanács kinevezési jogköre	201
Az Elnöki Tanács kitüntetési jogköre	202
Az Elnöki Tanács kegyelmezési jogköre	211
A népszavazás elrendelésének joga	215
Az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély beálltának és megszűnésének megállapítása	216
Az Elnöki Tanács hatáskörébe külön törvénnyel (jogszabállyal) utalt jogosultságok	217
Az Elnöki Tanács szervezete és működési rendje	220
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa	223
A kormány a szocialista államban	223
A Minisztertanács megválasztása	225
A Minisztertanács és tagjainak felelőssége	227
A Minisztertanács feladatai	228
A Minisztertanács aktusai	233
A Minisztertanács szervezete és működése	234
Az országos hatáskörű államigazgatási szervek	237
A tanácsok mint népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervek	241
A tanácsok országos rendszere	242
A tanácsok jellege	246
A tanácsok a nép hatalmát megvalósító szocialista államszervezetek részei	246
A tanácsok népképviseleti-önkormányzati szervek	248
A tanácsok államigazgatási szervek	254
A tanácsok a demokratikus centralizmus alapján működnek	266
A tanácsok általános és sajátos feladatai, hatásköre	268
A feladatköri és hatásköri szabályokat meghatározó elvek	270
A hatásköri szabályozás alapelvei	273
A tanácsok általános feladatai és hatásköre	275
A különböző fokozatú tanácsok feladatai és hatásköre	278
A tanácsi feladatok és hatáskörök ellátásának gazdasági feltételei	283
A tanácsok és a lakosság kapcsolata	295
A tanácstagok	307
A tanácsi és a nem tanácsi szervek együttműködése	312
A tanácsok szervezeti felépítése	321
A tanács	321
A tanács tisztségviselői	323
A végrehajtó bizottság	324
A végrehajtó bizottság szakigazgatási szervezete	325
A tanácsok és a központi állami szervek kapcsolata	329
A bíróság	334
A bíróság a szocialista államban	334
A bíróság az állami szervek rendszerében	336
Az igazságszolgáltatás feladatai	339
A magyar bírósági szervezet fejlődése	340
A magyar szocialista igazságszolgáltatás alkotmányi alapelvei	340
Az alapelvek lényege	341
A bírósági igazságszolgáltatás kizárólagossága	342
Az igazságszolgáltatás egysége	343
A társasbíráskodás	344
A néprészvétel	345
A bírák választása	346
A bírói függetlenség	347
A nyilvánosság	348
A szóbeliség	348
A közvetlenség	350
A jogorvoslat lehetősége	351
Az anyanyelvhasználat biztosítása	352
A védelemhez és a képviselethez való jog	353
A Magyar Népköztársaság bírósági rendszere	353
A bíróságok fajtái	357
A jásábíróság	358
A megyei bíróság	360
A katonai bíróság	361
A Legfelsőbb Bíróság	362
A közjegyző és a bírósági végrehajtó	367
Az igazságügyi szakértő	368
A bíróságok felügyelete és igazgatása	370
Az ügyvédek és a jogtanácsosok szerepe az igazságszolgáltatásban	371
A bíróságok együttműködése a tanácsokkal és a társadalmi szervekkel	377
Az ügyészség	380
Az ügyészség kialakulása	380
Az ügyészség alkotmányi helyzete. Az ügyészi tevékenység és szervezet	384
Az ügyészség alkotmányjogi helyzete	385
Az ügyészi tevékenység fajtái	385
Az ügyészek és az ügyészi szervezet	387
Az ügyészi szakági tevékenységek	389
A nyomozás törvényessége feletti felügyelet	390
A vádfunkció gyakorlása	392
A büntetésvégrehajtás törvényességének ügyészi felügyelete	398
A gyermek- és ifjúságvédelmi szakfeladatok	399
A közlekedési szakfeladatok	401
Az ügyész polgári jogi tevékenysége	403
Az általános törvényességi felügyelet szervi és tárgyi hatálya	409
A katonai ügyészség tevékenysége	414
Az ügyészség szerepe a rendkívüli jogorvoslatok alkalmazásában	415
A jogerős határozatok jellemzői és a hozzájuk fűződő társadalmi érdek	415
A rendkívüli jogorvoslatok a büntető eljárásban	416
A rendkívüli jogorvoslatok a polgári eljárásban	418
A jogsértések megelőzése. Az ügyészség kapcsolata az állami szervekkel, valamint az állampolgárokkal	418
A jogsértések megelőzése	418
Az ügyészség kapcsolata az állami szervekkel	422
Az ügyészség kapcsolata az állampolgárokkal	427
A rendőrség	431
A rendőrség közrendvédelmi feladatai	431
A rendőrség feladatai a közlekedés rendjének védelmében	434
A rendőrségi igazgatásrendészeti feladatai	435
Honvédelmi feladatok és honvédelmi igazgatás	436
A honvédelem célja és feladatai	436
A honvédelem irányítása és a honvédelmi igazgatás	439
Állami ellenőrzés - népi ellenőrzés	441
Az állami ellenőrzés rendeltetése és fejlődési irányai	441
A népi ellenőrzés feladatai, szervezete és működése	444
Tárgymutató	452