Agrárgazdaságtan

Tartalom

I. fejezet:
AZ AGRÁRGAZDASÁGTAN TÁRGYA ÉS FELADATAI 9
1. A politikai gazdaságtan és az ágazati gazdaságtudományok 9
2. Az agrárgazdaságtan tárgya 10
3. Az agrárgazdaságtan és a politikai gazdaságtan kapcsolata 11
4. Az agrárgazdaságtan és a mezőgazdasági üzemszervezés kapcsolata 12
5. Az agrárgazdaságtan és a mezőgazdasági politika összefüggései 13
6. Az agrárgazdaságtan, valamint az agrárturdományok és más
az agrárgazdaságtannal határos tudományok kapcsolata 14
7. A mai agrárgazdaságtan főbb irányai 15
II. fejezet:
A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI SAJÁTOSSÁGAI ÉS MEZŐGAZDASÁGUNK SZOCIALISTA NAGYÜZEMI RENDSZERÉNEK ÉPÍTÉSE 21
1. A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme hazánkban 21
2. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek gazdálkodásának fő jellemzői 27
3. A korszerű nagyüzemi gazdálkodás utja mezőgazdaságunkban. 35
4. Termelőszövetkezeteink szocialista jellegének erősítésében
legfontosabb: a szövetkezeti közös alapok és a szocialista
munkaszervezeti, elosztási formák fejlesztése 40
5. A közös és háztáji gazdaság kapcsolata termelőszövetkezeteinkben és a háztáji lehetőségeinek a kihasználása 47
6. A termelőszövetkezetek közös vállalkozásai 50
III. fejezet:
TERMÉSZETI-TECHNOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGOK ÉS KÖZGAZDASÁGI VONATKOZÁSAIK A MEZŐGAZDASÁGBAN 57
1. A talaj termékenység újratermelése: a mezőgazdasági újratermelési folyamat lényeges alkotó része 57
2. A talajtermészetes termékenységének javítása és hasznosítása 62
3. A mezőgazdasági újratermelés néhány további természeti-technológiai sajátossága és annak közgazdasági vonatkozása 69
4. A mezőgazdasági újratermelés természeti-technológiai és
közgazdasági oldalának kapcsolatáról 75
IV. fejezet:
a mezőgazdasági TERMELÉS BELTERJES FEJLESZTÉSÉNEK
elméleti és gyakorlati KÉRDÉSEI 78
1. A belterjesség elméleti problémái 78
2. A belterjesités gyakorlati problémái 84
3. A belterjes fejlesztés eredményei és távlatai a magyar mezőgazdaságban 89
V. fejezet:
A GÉPESÍTÉS ÉS A TECHNIKAI HALADÁS KÖZGAZDASÁGI KÉRDÉSEI A MEZŐGAZDASÁGBAN 96
1. A gépesités előnyei a mezőgazdaságban 96
2. A mezőgazdaság géprendszere és komplex gépesítése 98
3. Kórunk technikai forradalma és a mezőgazdaság energiabázisának átalakulása 104
4. A géptípusok egységesítése, a gépek kombinálása, univerzális gépek, automatizálás 107
5. Kemizálás és a mezőgazdasági technika fejlődésének egyéb
területei 109
6. A mezőgazdasági technika fejlődéséinek fontosabb közgazdasági következményei 112
7. A gépállomány alakulása a magyar mezőgazdaságban 116
8. A gépállomások és a saját gépesités szerepe a szövetkezeti
termelés fellendítésében 122
9. A gépesités színvonala az állam! gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben 128
VI. Fejezet:
A NÉPESSÉG, MUNKAERŐ-ELLÁTOTTSÁG ÉS MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS A SZOCIALISTA MEZŐGAZDASÁGBAN 131
1. A mezőgazdasági népesség csökkenése és hatása a munkaerőellátottságra 131
2. A munka főbb sajátosságai a szocialista mezőgazdaságban 136
3. A munkerő szektorok és ágazatok szerinti megoszlása a magyar mezőgazdaságban 138
4. A mezőgazdasági munkaerők mozgásának tervszerű irányítása 140
VII fejezet:
A MUNKA TERMELÉKENYSÉGE ÉS DÍJAZÁSA A SZOCIALISTA
MEZŐGAZDASÁGBAN 148
1. A munka termelékenységének helyzete a magyar mezőgazdaságban 148
2. A munkatermelékenység fogalma és a munkatermelékenység
mérésének sajátosságai a mezőgazdaságban 150
3. A termelés számbavétele a munkatermelékenység megállapításához 152
4. A munka termelékenységének mutatói 155
5. A munkatermelékenység növelésének tényezői 158
6. Az üzemen belüli munkaszervezés általános elvei és a dolgozók közötti együttműködés formái a mezőgazdaságban 159
7. A termelőszövetkezeti munkaszervezet alapvető formái és a
brigádok nagysága 161
8. Munkaszervezés az állandó termelési brigádon belül 162
9. Komplex brigádok 164
10. Az állami gazdaságok munkaszervezete 165
11. A munka díjazásának formái és sajátosságai a termelőszövetkezetekben 166
12. Munkadíjazás az állami gazdaságokban 172
VIII. fejezet:
Jövedelmezőség és anyagi érdekeltség a mezőgazdaságban 175
Termelési költség és önköltség a mezőgazdaságban 175
2. Jövedelmezőség és termelésben való anyagi érdekeltség 184
3. Gazdaságos önelszámolás a szocialista mezőgazdaságban 200
IX. fejezet:
A MEZŐGAZDASÁG TERVSZERŰ IRÁNYÍTÁSA 212
1. Az utasítások és a gazdaságpolitikai eszközök szerepe a mezőgazdaság tervszerü irányításában 212
2. A mezőgazdasági termékek állami begyűjtése, az állami felvásárlás rendszere 217
3. A mezőgazdasági árrendszer 223
4. Az állam és a termelőszövetkezetek pénzügyi kapcsolatainak szerepe a mezőgazdaság tervszerű irányításában 231
5. A mezőgazdaság tervszerü irányításának rendszere és szervezete 233
X. fejezet:
A KENYÉRGABONATERMELÉS közgazdasági kérdései 236
1. A buza- és rozstermelés világhelyzete 236
2. A kenyérgabona termelése és felhasználása hazánkban 237
3. A kenyérgabona-kérdés megoldásának utja 239
4. A korszerű nagyüzemi búzatermelés fejlesztése hazánkban 241
5. A bőtermo buzafajták elterjesztése 243
6. A búzatermelés jövedelmezőségéről és egyéb gazdasági kérdésekről 245
XI. fejezet:
A TAKARMÁNYTERMELÉS és felhasználás közgazdasági
KÉRDÉSEI 248
1. A takarmánytermelés és felhasználás főbb jellemzői 248
2. A takarmánytermelés fejlesztésének fő utja: az átlaghozamok
növelése 250
3. A kukoricatermesztés fejlesztése 253
4. A lucernatermesztés fejlesztése 254
5. A rét- és legelőgazdálkodás 257
6. A keveréktakarmányok és takarmánykiegészitők alkalmazása 259
XII fejezet:
A SZARVASMARHAHÚS és tejtermelés gazdasági kérdései 262
1. A szarvasmarhaállomány alakulása 262
2. A tejtermelés és a marhahizlalás gazdaságossága 264
3. Specializáció és koncentráció a szarvasmarhatartásban 267
4. Szabadtartás és rentabilitás 268
5. Az istállóépitési költségek csökkentése 269
6. A tenyésztő munka és a gazdaságosság 270
7. A felnevelési költségek csökkentése 271
8. A tehenek produktív élettartamának növelése 271
9. A tehénarány kérdése 273
10. A marhahústermelés gazdaságossága 274
XIII. fejezet:
A SERTÉSHÚSTERMELÉS gazdasági kérdései 279
1. A sertésállomány alakulása 279
2. A fajtakérdés és a sertéshústermelés gazdaságossága 282
3. A kocakihasználás 283
4. A hizlalás forgási sebességének meggyorsítása 286
5. A szakosítás és az állománynagyság problémája 287
6. A takarmányértékesülés és a sertéshizlalás gazdaságossága 289
XIV. fejezet:
A BAROMFIHÚS ÉS TOJÁSTERMELÉS KÖZGAZDASÁGI KÉRDÉSEI 291
1. A világ baromfihús és tojástermelésének alakulása 291
2. A baromfitenyésztés szerepe a lakosság ellátásában és az
exportban 292
3. Baromfihús és tojástermelésünk alakulása 293
4. A tojáshozam és a napi súlygyarapodás növelése 297
5. A takarmányköltség csökkentése 298
6. Gazdaságosan tartható fajták 300
7. Az élőmunka-ráforditás csökkentése 301
3. Munkamegosztás és specializáció 302
9. Az elhullási veszteség csökkentése 303
XV. fejezet:
A GYAPJUTERMELÉS NÖVELÉSÉNEK KÉRDÉSEI 304
1. A juhtenyésztés jelentősége 304
2. A juhállomány és a gyapjutermelés alakulása 305
3. A gyapjutermelés növelésének utja 307
4. A gyapjutermelés gazdaságossága 309
XVI. fejezet:
A KORSZERŰ NAGYÜZEMI GYÜMÖLCS- ÉS SZŐLŐTERMELÉS
FEJLESZTÉSE 312
1. Gyümölcstermelésünk főbb jellemzői 312
2. A nagyüzemi gyümölcsösök uj, széles soros telepítési rendszere 314
3. A termőfelület kialakításának uj módszerei 316
4. Koncentráció és szakosítás a gyümölcstermelésben 318
5. Az alapvető munkák jó minősége és a jövedelmezőség 319
6. Szőlő- és bortermelésünk főbb jellemzői 321
7. Szőlőtermelésünk korszerű nagyüzemi fejlesztésének utja 322
8. Nagyüzemi szőlők kialakítása régi telepítésű szőlőkből 325
9. A nagyüzemi szőlőfeldolgozás, borgazdálkodás és csemegeszőlő-termelés fejlesztésének néhány kérdése 326
10. Az alacsonyabb tipusu szövetkezeti formák és a "családi müvelés" szerepe a szőlő- és gyümölcstermelés szocialista nagyüzemi fejlesztésében 327
FORRÁSOK ÉS IRODALOM 330

Témakörök