Talajmechanika - földművek I.

Előszó

Tegyünk egy tárgyat az asztalra. Például ezt a kb. fél kiló súlyú tankönyvet. Az asztal elég szilárd és kemény, hogy a könyvet mozdulatlanul, egyensúlyi helyzetben tartsa. Kövessük nyomon a könyv tömegével arányos nyomóerő hatását. A könyv lefelé nyomja az asztal lapját, ez pedig - négyfelé szétosztva - a lábakra hárítja a nyomást. Az asztal lábai a padlót nyomják, ez a födémre, majd a falakra továbbítja a nyomást. A falak, pillérek rendszerint alul kiszélesedő alapokon nyugszanak, az alapok pedig az alattuk levő talajra. Akár könnyű, akár nehéz az asztalunkra tett tárgy, a leírt úton-módon a talajra adódik át a súlya; ott azután "szétterjed" ez a súlyerő és hatása fokozatosan megszűnik.
Bármi másra: épületre, létesítményre gondolunk, annak súlya, terhei is ugyanígy a talajra adódnak át. Ha a talaj elég szilárd és kemény, akkor mozdulatlanul egyensúlyban tartja a ráhelyezett tárgyakat. Tanulmányaink során majd látni fogjuk, hogyan lehet megtudni: valóban "elég szilárd és kemény"-e a talaj.
A talaj - vagy még köznapibb nevén a "föld" - azonban nemcsak a legalsó teherviselő közeg építményeink alatt, hanem sokszor építő anyaga is az emberi alkotásoknak. Gondoljunk csak a különböző, földből épített művekre: az utak, vasutak töltéseire, a folyók, tavak, tengerek partjai mentén épített árvédelmi töltésekre, gátakra vagy a földből épített hatalmas völgyzárógátakra, és képzeljük el, hogy hány millió köbméter földanyag van ezekbe beépítve akárcsak hazánkban is. Így könnyen belátható, hogy ma is a föld az az építőanyag, amelyet az egész világon a legnagyobb tömegben használnak fel. Ehhez képest minden más felhasznált anyag mennyisége eltörpül. Nyilvánvaló az is, hogy a föld-anyaggal - a talajjal - végzett munka nehéz és költséges, ezért nem közömbös, hogy jól vagy rosszul ismerjük-e ennek a roppant tömegben használt anyagnak a tulajdonságait. Vissza