A biológiai sokféleség állapota és védelme Magyarországon

Országtanulmány

Szerkesztő

'Dr. Varga Zoltán: A biológiai sokféleség állapota és védelme Magyarországon ' összes példány

Kiadó:	Fenntartható Fejlődés Bizottság
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1998
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	116 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	30 cm x 21 cm
ISBN:	963-03-4462-9
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:

"A diverzitás fogalma a hétköznapi értelemben változatosságot, sokféleséget jelent, matematikai értelemben pedig egy rendszer információtartalmának mértékét. Ez az értelmezés bármilyen szintű biológiai rendszerre, amely variábilis egységekből épül fel alkalmazható, sőt mérhető mint biológiai diverzitás egyben az adott rendszer stabilitását jellemzi. Egy közösség diverzitásának csökkenését a károsító, zavaró tényezők okozzák, ezek összegződése pedig fokozza Az ember és környezetének viszonya környezetelméleti szempontból vizsgálva két oldalról közelíthető meg: az emberi civilizáció hatása a környezetre ill. a környezet hatása a társadalmi átalakulásokra.
A természeti környezet és a társadalom egymásra hatását a történeti ökológia kutatja. Megítélése szerint a környezet a történelem szerves része. Minthogy az emberi társadalom hatással van a környezetre, akármilyen fokozatosan - azaz szinte észrevétlenül - de a természeti környezet is hatással van a gazdaság és a társadalom változásaira. Ezért az embert nemcsak a történelem alanyának, hanem az ökoszisztéma részének tekinthetjük. Változni látszik a természeti környezet megítélése is. Már nem tűnik "passzív" szereplőnek, hanem egyre inkább "cselekvő" részesévé válik a történelemnek.
A környezeti hatások, pl. az évtizedekig, esetleg évszázadokig tartó környezeti változás (pl. a XIV. század tartós lehűlését követő éhinségek, járványok) és az un. strukturális, tehát tartós, több évszázadig tartó klímaváltozás történelemformáló erőként hatott a múltban (pl. a koraközépkor IV-IX. század tartós felmelegedése és szárazsága, mely a dominó elv alapján népvándorlást indított el Belső-Ázsiából) és halhat a jövőben is. Ma már nem kétséges, hogy a globális környezeti problémák és az éghajlat összefüggnek.
A biológiai sokféleség a Földön, a bioszférában a geológiai korok során létrejött élővilág gazdagságát jelenti. Ez a sokféleség magába foglalja az élővilág fajait és fajon belüli genetikai változatait, a különböző fajok szaporodó népességeiből (populációiból) szerveződő életközösségeket és ökológiai rendszereiket, amelyek meghatározott környezeti feltételeket igényelnek, és másuk is aktívan alakítják saját környezetüket (pl. a légkör összetételét, a talajok képződését, a növényzet szukcesszióját). Mindezek fenntartják az elemek körforgását a geoszférákban, és biztosítják a bioszféra szervesanyag termelését, ezáltal magának az embernek a létfeltételeit, az ember számára hasznosítható természeti források sokaságát. Az élővilág kibontakozása a Földön mintegy 3500 millió évvel ezelőtt kezdődött.
A fajkeletkezés elágazó folyamatai (speciáció) révén egyre több faj, egyre összetettebb, egyre bonyolultabb szerveződésű társulásokban népesítette be a Földet. E folyamatot több ízben is a fajok számát jelentősen megtizedelő, majd a bioszféra jelentős mértékű újraszerveződését elindító tömeges kipusztulások szakították meg és tagolták periódusokra. Az élővilágot átfogóan először rendszerező C. LlNNAEUS (1758) korában mintegy 11 000 fajt ismertek és írtak le tudományosan Ez a szám korunkra 1,6 millióra nőtt, de csupán 1-2 ezer faj ökológiáját vizsgálták. A különböző becslések az élővilág ténylegesen létező fajainak számát 100 millió körülire teszik.
Miközben a leírt és valamilyen szinten megismert fajok száma nőtt, rohamosan felgyorsult a fajok kipusztulása is Sokszorosa az esélye annak, hogy több millió, esetleg több tízmillió faj, a maga genetikai információival, természeti erőforrásaival úgy pusztul ki, hogy tudomást sem szerezhettünk létezéséről. A veszélyeztetett fajok aránya, elsősorban a sűrűn lakott és iparilag erősen szennyezett környezetű országokban elérheti a teljes fajszám 30-40%-át. A kipusztulástól veszélyeztetett fajok tényleges számáról csak bizonytalan becsléseink vannak. A faj szám csökkenése természetszerűen a genetikai diverzitás csökkenését is jelenti. Az a génkombináció, ami egy faj egyedeiben az evolúció során létrejött nem alakulhat ki még egyszer." Vissza

Tartalom

Bevezetés 6
1. Társadalmi-gazdasági tényezők hatása a biológiai sokféleségre Magyarországon 10
1.1. Demográfiai tényezők és változások 10
1.1.2. A népsűrűség és a biológiai sokféleség néhány fő összefüggése 10
1.2. Kultúra, művelődés, oktatás és biodiverzitás 11
1.3. Az infrastruktúra fejlesztésének hatása a biológiai sokféleségre 12
1.3.1. A biológiai sokféleség csökkenése az izolációs infrastruktúra hatások által 13
1.4. A mezőgazdasági földhasználat és a tulajdonosi rendszer változásainak hatása 15
1.4.1. A földtulajdon-rendezés áttekintése 16
1.4.2. A biodiverzitás csökkenésének mezőgazdálkodási eredetű okai 18
1.5. A biodiverzitás, mint gazdasági erőforrás Magyarországon 23
1.5.1. A biodiverzitás közgazdasági éltékelése 23
1.5.2. Ökológiai potenciál és biodiverzitás gazdasági haszna 24
2. A biodiverzitás megőrzésének kormánypolitikai eszközei és aktuális végrehajtási
feladatai 24
2.1 A biodiverzitás védelmére vonatkozó nemzetközi egyezményekkel és megállapodásokkal vállalt kötelezettségeink 24
2.1.1. Magyarországi résztvételű nemzetközi természetvédelmi egyezményekhez kapcsolódó vállalt kötelezettségek 24
3. Földtani, természetföldrajzi, éghajlati és talajtani viszonyok 27
3.1. A Kárpát-medence földtörténeti kialakulása 27
3.2. A Kárpát-medence és Magyarország fő geológiai-geomorfológiai egységei 27
3.3. A Kárpát-medence és Magyarország általános klimatológiai jellemzése 28
3.4. A Kárpát-medence és Magyarország talajtani jellemzése 29
4. A magyarországi élővilág sokféleségének jellemzése 31
4.1. A biológiai sokféleség általános tényezői 31
4.1.1. A Kárpát-medence életföldrajzi helyzete 31
4.1.2. Flóra- és faunaelemek földrajzi eloszlásának általános vonásai 31
4.2. Flóraelemek 33
4.3. Faunatípusok ill. faunaelemek 36
4.3.1 A vadon élő állatfajok sokfélesége 36
4.4. Diverzitás mérésére szolgáló matamatikai módszerek 47
4.5. Az ember hatása az élővilág sokféleségére 50
5. Az élőhelyek, életközösségek sokfélesége Magyarországon 54
5.1. Az élőhelyek, életközösségek diverzitásának forrásai 54
5.2. A magyarországi élőhelyek típusainak áttekintése 55
5.3. Magyarország ökológiai hálózatának elemei 59
5.3.1. Az új Természetvédelmi Világstratégia, a természetvédelem integrációs modellje 60
5.3.2. Térstruktúra és mozaikosság a Kárpát-medencében 60
5.3.3. Magyarország ökológiai hálózata, ökológiai zónák, zöld folyosók 61
5.3.4. Magyarország ökológiai hálózatát meghatározó habitat-típusok 62
6. A biodiverzitás védelme érdekében szükséges gyakorlati intézkedések 64
6.1 A földnyilvántartás biodiverzitási leltárának elkészítése 64
6.2. A biodiverzitás védelme érdekében szükséges területhasználati változások 65
6.2.1. Lakott területek 66
6.2.2. Infrastruktúra által igénybevett területek 67
6.2.3. Mezőgazdasági területek 69
A biodiverzitás megőrzésének alapelvei és feladatai a mezőgazdasági területeken 68
Zonális földhasználat az EU támogatásával, a mezőgazdaság, a természetvédelem és
a vidékfejlesztés összehangolása 69
A földhasználati piramis 70
A mezőgazdaság biológiai sokféleségének, a fajtaválasztéknak megőrzése 74
6.2.4. Természetes és természetközeli erdők biodiverzitásának védelme 81
6.2.5. Faültetvények 87
6.2.6. A vízi élőhelyek biodiverzitásának megőrzése 88
6.2.7. Művelés alatt nem álló területek 92
6.2.8. Természetvédelmi érdekből művelésből kivont területek 93
6.2.9. A bidoverzitásra ható egyéb emberi tevékenységek 95
7. Környezetileg Érzékeny Területek rendszerének kialakítása, fenntartásának hosszú- és középtávú szempontjai 98
7.1. Környezetileg Érzékeny Területek hálózatának kialakítása 98
7.2. A Környezetileg Érzékeny Területek rendszerének EU-támogatási követelményei 99
8. Kutatások, mérő-, és megfigyelő rendszerek (monitorozás) a biológiai sokféleség védelméért 100
8.1. A természetvédelmi kutatás és fejlesztés fő célkitűzései és irányai 100
8.2. Országos és regionális mérő- és megfigyelő rendszerek (monitorozás) létrehozása és folyamatos működtetése 101
9. A biológiai sokféleség védelmének jogi és közgazdasági alapjai 102
9.1. Nemzetközi természetvédelmi és biodiverzitás-védelmi egyezmények 102
9.2. A természet és a biológiai sokféleség védelmének hazai jogi szabályozása 103
9.2.1. Általános jogi alapelvek és normák 103
9.2.2. A biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos magyar jogszabályok áttekintése 105
9.2.3. A természet védelméről szóló törvényből fakadó jogalkotási kötelezettségek 106
9.2.4. Egyéb, a természet védelméről szóló törvényből fakadó kötelezettségek 108
9.3. A környezet- és természetvédelem jogi és közgazdasági eszközrendszere 109
9.3.1. Jogi eszközök 109
9.3.2. Közgazdasági eszközök 109
9.3.3. A környezet- és természetvédelem pénzügyi forrásai 110
Irodalomjegyzék 112