1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Büntető eljárásjog

Szerző

Kiadó: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 570 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-7490-38-8
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

1994-ben megkezdték az új Büntető eljárási törvény előkészületeit, a jogszabály azonban számos, kitérő és szakmai vita után csak 2003 júliusában lépett hatályba. Ezzel egy időben jelent meg a HVG-ORAC Kiadónál a Büntető eljárásjog című tankönyv első kiadása. Azóta alig több mint két év telt el, ám az egyes processzuális elvek, intézmények kapcsán folyó viták nem jutottak nyugvópontra. A törvény koncepcionális célkitűzéseit csak részben sikerült elérni, s a rövid idő ellenére több új megoldandó kérdés is felvetődött. Ennek megfelelően, a törvény 2006 elején elfogadott új, több száz szakaszos Novellája több új intézményt vezet be, pl. korlátozott mértékben lehetővé teszi a kétfokú perorvoslatot, s ennek megfelelően átformálja a rendkívüli jogorvoslatok körét. Meghonosítja a "távoltartást", mint új, a családon belüli erőszak visszaszorítására is alkalmassá válható kényszerintézkedést, s nemzetközi kötelezettségeinkkel összhangben megteremti a mediáció alapjait a büntetőeljárásban.... Tovább

Fülszöveg

1994-ben megkezdték az új Büntető eljárási törvény előkészületeit, a jogszabály azonban számos, kitérő és szakmai vita után csak 2003 júliusában lépett hatályba. Ezzel egy időben jelent meg a HVG-ORAC Kiadónál a Büntető eljárásjog című tankönyv első kiadása. Azóta alig több mint két év telt el, ám az egyes processzuális elvek, intézmények kapcsán folyó viták nem jutottak nyugvópontra. A törvény koncepcionális célkitűzéseit csak részben sikerült elérni, s a rövid idő ellenére több új megoldandó kérdés is felvetődött. Ennek megfelelően, a törvény 2006 elején elfogadott új, több száz szakaszos Novellája több új intézményt vezet be, pl. korlátozott mértékben lehetővé teszi a kétfokú perorvoslatot, s ennek megfelelően átformálja a rendkívüli jogorvoslatok körét. Meghonosítja a "távoltartást", mint új, a családon belüli erőszak visszaszorítására is alkalmassá válható kényszerintézkedést, s nemzetközi kötelezettségeinkkel összhangben megteremti a mediáció alapjait a büntetőeljárásban. Ugyanakkor számos új, pontosító, kiegészítő intézkedés igyekszik segíteni a büntetőeljárás hatékonyabb, gyorsabb, az állam büntetőjogi igényét és az eljárási résztvevők jogait egyaránt figyelembe vevő lefolytatását.
A korábbi kiadást író neves szakemberek - bírák, ügyészek, ügyvédek, egyetemi professzorok - ezúttal is arra vállalkoztak, hogy az új Novella hatályba lépésével szinte egy időben átdolgozzák és kiegészítik a korábbi tankönyvet.
Ennek során mód nyílik az Olvasónak a mű arányait, szerkezetét is érintő észrevételeinek figyelembevételére. A szerzők továbbra is arra törekedtek, hogy jól áttekinthető, a törvény értelmezését, elsajátítását segítő olyan könyvet készítsenek, amelyet az egyetemi hallgatókon kívül haszonnal olvashatnak a büntető igazságszolgáltatás valamennyi területén dolgozó szakemberek is. Vissza

Tartalom

Előszó az első kiadáshoz15
Előszó a második kiadáshoz15
A büntetőeljárás alapfogalmai, a magyar büntető eljárásjogi törvény elvei és rendszere17
A büntetőeljárás és a büntető eljárásjog fogalma17
A büntető eljárásjog kialakulásának, önállósodásának szakaszai18
A büntető eljárásjog, mint önálló tudomány és stúdium18
Nézetek az anyagi jog és az eljárásjog viszonyáról19
A büntető eljárásjog forrásai19
A büntető eljárásjog kapcsolata más jogágakkal21
A büntető eljárásjog hatálya és értelmezése22
A büntető eljárási rendszerek24
Vádelv, nyomozó elv, vegyes rendszerek24
Az eljárás klasszikus rendszerei ún. "tiszta" mivoltukban25
A kompromisszum26
Nemzetközi tendenciák a büntető eljárásjog területén27
Az 1998. évi XIX. törvény felépítése28
A magyar büntetőeljárás történeti vázlata30
A korai középkor bűnvádi perjoga30
A Tripartitumtól az első kódexig31
A Bűnvádi Perrendtartás (1896. évi XXXIII. tc.) és a kor igazságügyi szervezete34
A II. világháború utáni fejlődés35
Az új büntetőeljárási kódex koncepciója és előkészületei37
A büntetőeljárás alapelvei39
Az alapelvek fogalma és csoportosítása39
A hivatalból történő eljárás elve41
A büntetőeljárás megindításának feltételei42
Jog a (tisztességes) bírósági eljáráshoz és a jogorvoslati jog43
Az eljárási feladatok megoszlása és a vádelv43
Az ártatlanság vélelme és a kapcsolódó elvek44
A védelem joga45
A büntetőjogi felelősség önálló elbírálása46
Az anyanyelv használatának joga47
A büntetőeljárás alanyai48
Néhány elvi kérdés az alanyok és csoportosításuk kapcsán48
A büntetőeljárási jogviszonyok és az eljárási cselekmények49
Az eljárási cselekmények fontosabb alaki szabályai50
Az alanyok jogképessége és cselekvőképessége54
A bíróság55
A bírói szervezet, az eljáró bíróságok55
A bíróság összetétele59
A bíróság hatásköre, illetékessége, a kizárás59
A Nemzetközi Büntetőbíróság és az Emberi Jogok Bírósága63
Az ügyész65
Az ügyész feladatai65
Az ügyész hatásköre, illetékessége és kizárása66
A nyomozó hatóságok66
A hivatásos alanyokat érintő kizárási szabályok vázlata69
A büntetőeljárás "individuális" alanyai70
A terhelt71
A terhelt jogai71
A terhelt kötelességei72
A védő és a védelem72
Történeti áttekintés72
A védő és a védelem a nemzetközi egyezményekben74
A védő szerepe és helyzete a büntetőeljárásban75
A védői jogok gyakorlásának feltétele, a meghatalmazás vagy kirendelés76
Meghatalmazás76
Kirendelés77
A védő jogai79
A jelenlét joga80
A kérdezés joga80
Kapcsolat a terhelttel81
Indítványtételi jog82
Rendes és rendkívüli perorvoslatokhoz való jog82
A védői munka eredményességét biztosító egyéb jogosítványok82
A védő kötelezettségei84
Hatósági jogok a védővel szemben84
Tanulságos döntések a védő tevékenységét érintő bírói gyakorlatból85
A sértett86
A magánvádló86
A pótmagánvádló87
A magánfél és a polgári jogi igény90
A bűncselekmény sértettje kárának állami enyhítése91
Egyéb érdekelt, képviselők, segítők92
A tanú érdekében eljáró ügyvéd93
Felvilágosítás-adás és a nyilvánosság tájékoztatása a büntetőeljárás során93
A bizonyítás95
A bizonyítás általános tanai96
A bizonyítás fogalma és jelentősége96
A bizonyítási rendszerek96
A bizonyítás tárgya98
A bizonyítás eszközei101
A bizonyítás törvényessége103
A bizonyítékok értékelése105
A bizonyítás egyes eszközei109
A tanúvallomás110
A tanú fogalma110
A tanú jogai és kötelezettségei111
A vallomástétel akadályai113
A kihallgatás tilalma113
A vallomás megtagadásának joga117
A tanú kihallgatása122
A tanú védelme129
A tanúvédelem általános szabályai129
A személyi adatok zártan kezelésével védett tanú132
A különösen védetté nyilvánítás133
Személyi védelem136
A védelmi program137
A szakvélemény141
A szakértő alkalmazása141
A szakértő145
A szakértő kizárása146
A szakértői vizsgálat149
A szakvélemény előterjesztése155
A szakértő meghallgatása159
Más szakértő igénybevétele160
A szakértő kötelességszegésének következményei163
A tolmács164
A pártfogói felügyeleti vélemény166
A tárgyi bizonyítási eszközök és az okiratok168
A tárgyi bizonyítási eszközök168
Az okiratok169
A terhelt vallomása171
A bizonyítási eljárások176
A szemle176
A bizonyítási kísérlet178
A felismerésre bemutatás179
A szembesítés181
A szakértők párhuzamos meghallgatása182
A kényszerintézkedések184
A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések185
A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések fogalma, célja és törvényessége186
A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések csoportosítása191
Az őrizet192
Az őrizet fogalma, célja192
Az őrizet feltételei, elrendelése, időtartama193
Az előzetes letartóztatás197
Az előzetes letartóztatás fogalma, célja, törvényessége197
Az előzetes letartóztatás feltételei201
A kényszerintézkedés általános feltételei201
Az előzetes letartóztatás különös feltételei204
Az előzetes letartóztatás tartama209
A kényszerintézkedés tartama a vádemelés előtt212
A kényszerintézkedés tartama a vádemelés után, a felülvizsgálat213
Az előzetes letartóztatás elrendelése, megszüntetése215
Az előzetes letartóztatás végrehajtása217
A lakhelyelhagyási tilalom218
A lakhelyelhagyási tilalom fogalma, feltételei218
A kényszerintézkedés elrendelése, tartama, felülvizsgálata219
A kényszerintézkedés megszüntetése, részleges feloldása223
A lakhelyelhagyási tilalom megszegésének szankciói224
A házi őrizet225
A házi őrizet fogalma, feltételei225
A házi őrizet tartama, ellenőrzése, megszegésének szankciói227
A távoltartás229
A kényszerintézkedés fogalma, célja, feltételei229
A távoltartás elrendelése, tartama, megszüntetése, megszegésének szankciói233
A távoltartás viszonya a lakhelyelhagyási tilalomhoz236
Az ideiglenes kényszergyógykezelés237
Az ideiglenes kényszergyógykezelés fogalma, célja, feltételei237
Az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése, tartama, felülvizsgálata és megszüntetése239
Az ideiglenes kényszergyógykezelés viszonya az előzetes letartóztatáshoz és az elmemegfigyeléshez242
Intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására244
Az intézkedés fogalma, az elvétel tárgya244
Az óvadék246
A jogintézmény fogalma, célja, alkalmazásának feltételei246
Az óvadék megállapítása és sorsa250
Az óvadék viszonya a biztosítékhoz256
A jogintézmény értékelése258
Egyéb jogokat érintő kényszerintézkedések259
A házkutatás259
A házkutatás fogalma, tárgya, célja259
A kényszerintézkedés feltételei, elrendelése, végrehajtása261
Házkutatás "védett intézményekben"263
A motozás265
A motozás fogalma, célja265
A motozás elrendelése, végrehajtása266
A lefoglalás267
A lefoglalás fogalma, célja, tárgya, korlátai267
A lefoglalás elrendelése, végrehajtása, a lefoglalt dolog sorsa272
A házkutatás, motozás, lefoglalás közös szabályai276
Számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés277
A kényszerintézkedés fogalma, célja277
A jogintézmény alanya, az intézkedés végrehajtása278
A zár alá vétel280
A zár alá vétel fogalma, célja, feltételei280
A zár alá vétel tárgya280
A kényszerintézkedés elrendelése, feloldása281
A zára alá vétel viszonya a lefoglaláshoz285
A biztosítási intézkedés286
Az intézkedés fogalma, célja, feltételei286
A biztosítási intézkedés tárgya, érintettje287
Az intézkedés végrehajtása, feloldása287
Az eljárás rendjét biztosító kényszerintézkedések289
A rendbírság289
Néhány tanulságos döntés a gyakorlatból292
Az elővezetés292
A testi kényszer alkalmazása294
A nyomozás296
A nyomozás néhány elvi kérdése296
A "nyomozás" és a "vizsgálat"296
A nyomozás fogalma298
A nyomozás helye a büntetőeljárásban298
Az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata299
A nyomozási cselekmények rögzítése302
A nyomozás során hozott határozatok302
A nyomozás menete305
A büntetőeljárás megindítása nyomozással305
A nyomozás megindítása feljelentés alapján306
A feljelentés kiegészítése306
A magánindítvány306
A feljelentés elutasítása307
A nyomozás lefolytatása310
A nyomozás határideje310
A nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége311
A gyanúsított kihallgatása312
A tanú kihallgatása314
Szaktanácsadó és hatósági tanú közreműködése314
A nyomozási cselekményeknél való jelenlét315
A nyomozás részbeni mellőzése és felfüggesztése317
A nyomozás megszüntetése319
A nyomozás iratainak megismerése321
Jogorvoslat a nyomozás során322
A panaszintézés rendje322
A felülbírálati indítvány rendje323
Az ellenvetés324
Az ügyészi vagy bírói engedélyhez kötött adatszerzés324
A nyomozási bíró eljárása329
A nyomozási bíró feladata330
Az ügyészi szakasz334
A vád és a vádelv történeti fejlődésének hazai vázlata334
A vád jelentősége, a vádelv, a monopólium335
A vád fogalma, a vádemelés feltételei, az "ügyészi bizonyosság" kérdései335
A vádemelés eljárásjogi kérdései337
Intézkedések a nyomozás iratainak megismerése után337
A vád formái, a vádirat338
A vádemelés részbeni mellőzése339
A közvetítői eljárás (2007. január 1-jétől hatályos)340
A vádemelés elhalasztása341
Jogorvoslat az eljárás ügyészi szakában342
A pótmagánvád az ügyészi szakban342
A vád képviselete, a váddal való rendelkezés kérdései343
A tárgyalés előkészítése346
A tárgyalás előkészítésénekk elvi és gyakorlati jelentősége346
A tárgyalás előkészítésének történeti áttekintése347
A tárgyalás előkészítésének formái348
A tanácsülés348
Az előkészítő ülés349
Az egyesbíró eljárása353
A tárgyalás előkészítése körében hozott határozatok354
Áttétel354
Egyesítés, elkülönítés355
Az eljárás felfüggesztése358
Az eljárás megszüntetése364
Intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt369
Határozat kényszerintézkedésekről372
A vádtól eltérő minősítés lehetősége374
A bíróság tanácsa elé utalás375
Öttagú tanács elé utalás375
A tárgyalás előkészítése után hozott határozatok376
Jogorvoslat a tárgyalás előkészítése során377
A fellebbezés kizárása377
Határozathozatal mellőzése379
Jogorvoslat megrovás esetén379
A tárgyalás kitűzése380
A vádirat közlése381
A kitűzés383
Idézés, értesítés385
Az elsőfokú tárgyalás389
A tárgyalási rendszerek389
Az esküdtszéki rendszer390
Az ülnökrendszer391
Reformjavaslatok392
A tárgyalás a hatályos jogban392
A bírósági eljárás formái392
A tárgyalás szerepe, jelentősége393
A tárgyalás nyilvánossága393
A tárgyaláson részt vevő személyek395
A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása396
A tárgyalás folytonossága és folyamatossága398
A tárgyalási jegyzőkönyv401
Az elsőfokú tárgyalás lefolyása401
A tárgyalás megnyitása és megkezdése403
A bizonyítás404
A kihallgatás rendszere a tárgyaláson407
Egyéb bizonyítékok, a bizonyítás kiegészítése408
Az ügyész rendelkezési joga a váddal409
Perbeszédek és felszólalások409
Tárgyalás tartása zártcélú távközlő hálózat útján411
Az elsőfokú bíróság határozatai413
A határozathozatal: a tanácskozás és a szavazás413
Ítéletek és végzések414
Büntetőjogi norma és büntető határozat414
A határozatok fajtái és szerkezete414
A tettazonosság problematikája417
A határozat kihirdetése418
A másod- és harmadfokú bírósági eljárás421
A jogorvoslat fogalma, fajtái422
Kötőerő, jogerő424
A jogorvoslat elbírálásának fórumrendszere427
A másodfokú, illetve a harmadfokú bíróság jogosultságai428
Az elsőfokú bíróság határozatai elleni fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya430
A fellebbezésre jogosultak köre432
A másodfokú bírósági eljárás általános szabályai434
A felületbírálat terjedelme434
Kötöttség az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásához437
Bizonyítás a másodfokú bírósági eljárásban440
A súlyosítási tilalom441
A másodfokú bírósági eljárás445
Az iratok felterjesztése a másodfokú bírósághoz446
A fellebbezési eljárás formái447
A másodfokú bíróság határozatai450
Az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása450
Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása452
Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése455
A másodfokú bíróság teendői a határozat meghozatala után465
A harmadfokú bírósági eljárás szabályai465
A másodfokú bíróság ítélete elleni fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya465
A fellebbezésre jogosultak467
A felülbírálat terjedelme467
Kötöttség a felülbírált ítélet tényállásához468
A fellebbezés elintézésének formái468
A harmadfokú bíróság határozatai468
A megismételt eljárás470
A rendkívüli jogorvoslatok472
A perújítás473
A perújítás okai473
A perújítás iránya478
A perújítási eljárás479
A felülvizsgálat481
A felülvizsgálattal megtámadható határozatok482
A felülvizsgálat okai482
A felülvizsgálati eljárás487
Jogorvoslat a törvényesség érdekében492
Jogegységi eljárás495
A külön eljárások498
A külön eljárások fogalma, csoportosítása498
Az egyszerűsítő külön eljárások499
A bíróság elé állítás500
A bíróság elé állítás fogalma, lényege, értékelése500
A bíróság elé állítás feltételei501
A nyomozás, az ügyész feladatai, a "vádemelés"503
A tárgyalás, a bíró mozgástere505
Lemondás a tárgyalásról509
A jogintézmény fogalma, célja, jellemzői509
Az eljárás feltételei, alkalmazása együttműködő személy esetén511
Az ügyész eljárása, az ügyész és a terhelt kapcsolata514
A bíróság eljárása515
A nyilvános ülés, a határozat518
A perorvoslat, a másodfokú eljárás519
A tárgyalás mellőzése521
A jogintézmény fogalma, célja, feltételei521
Az ügyész feladatai, a bíróság mozgástere, döntése525
A jogorvoslat, a kérelemre tartott tárgyalás527
A súlyosítási tilalom, a rendes jogorvoslat és a felülbírálat529
Eljárás távol lévő terhelttel szemben531
A jogintézmény fogalma, célja, feltételei, az eljárási garanciák531
A nyomozás, az ügyész eljárása535
A bíróság eljárása538
Jogorvoslatok - az "előkerült" terhelt lehetőségei540
Eljárás a külföldön tartózkodó terhelt távollétében543
A vádlott speciális személyével kapcsolatos külön eljárások544
A fiatalkorúak elleni büntetőeljárás544
A fiatalkorúak elleni eljárás személyi és tárgyi hatálya545
Az eljárás speciális alanyai545
Bizonyítási, eljárási sajátosságok546
A letartóztatás speciális szabályai547
A katonai büntetőeljárás548
A katonai büntetőeljárás személyi és tárgyi hatálya548
Speciális eljáró hatóságok549
A kényszerintézkedések sajátos szabályai550
Katonai vétség elbírálása fegyelmi jogkörben550
Eljárás mentességet élvező személyek ügyében551
A bűncselekmények jellegére tekintettel szabályozott külön eljárás, a magánvádas eljárás552
A magánvádló jogai, kapcsolata az ügyésszel, az eljárás megindulása553
A személyes meghallgatás, mint sajátos "közbülső eljárás" és a tárgyalás554
A különleges eljárások, a végrehajtás556
A különleges eljárások fogalma, célja556
A különleges eljárások közös szabályai557
A különleges eljárások csoportosítása557
Egyes különleges eljárások558
A kényszergyógykezelés felülvizsgálata558
Eljárás próbára bocsátás esetén559
Az ún. "tárgyi" eljárás560
Az összbüntetésbe foglalás561
A bírósági mentesítés561
A biztosíték562
A kártalanítás, a visszatérítés563
A határozatok végrehajtása565
Halasztás, részletfizetés566
A kegyelmi eljárás566
Irodalomjegyzék567
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Büntető eljárásjog Büntető eljárásjog Büntető eljárásjog Büntető eljárásjog Büntető eljárásjog Büntető eljárásjog

A borító enyhén kopott, a lapélek foltosak. Több lapon aláhúzás, színes sorkiemelés látható.

Állapot: Sérült
5.480 Ft
4.380 ,-Ft 20
22 pont kapható
Kosárba
konyv