Ötezer év távolából

Fülszöveg

Nemzeti öntudatunk fejlődése mindig együtt jár a történeti irodalom iránti szélesebb érdeklődéssel, és annak tanulmányozása hozzásegíthet rég elfelejtett vagy szándékosan kiiktatott igazságok újragondolásához.
A jelen kötet újranyomása is ezt a célt szolgálja, noha az eltelt közel hatvan esztendőben e kérdést, a sumir-magyar nyelvrokonságot emlegetni hazai "tudományos" körökben még Varga Zsigmond nevével kapcsolatban is igen veszélyes volt.
Amikorra a szerző megjelentette az "Ötezer év távolából" című három nagy fejezetből álló korszerű tudományos művét, addigra az őt ért finnugrista rágalmazások lezajlottak és szinte végleg elhalkultak... A második világháború alatt és azt követően természetesen nem hozhatott áttörést rég begyöpösödött vonalas nyelvészek számára az odáig kitaposott új út. Bár a szerző vádaskodás helyett így kesereg: "...egyedül a Magyar Tudományos Akadémia volt az, amelyik a kérdés tudós taglalásából s hivatásos műveléséből nem kért és nem vett magának oly részt, amilyen méltán megillette és joggal kötelezte volna."
Ezzel a megállapítással és a jelen kötettel gyakorlatilag befejezettnek tekinthetjük a sumir-magyar, illetve a sumir-ural-altáji rokonság kutatásának tudományos fonalát - kivéve talán az emigrációba kényszerült némely nyelvészeti alapú kísérletet (Bobula, Csőke, Gosztony Kálmán) e tudományos fonal felvételére.
A jelen kötetet és szerzőjét tehát az eltelt évtizedek során közreadott három jelentősebb sumir rokonságunkat dorongoló "munkában" sem cáfolni, sem pedig szertefoszlatni nem tudták, így a Varga Zsigmond által kitaposott ösvény várja mindazokat, akik a tudományos igazság tiszta útján kívánnak járni. Vissza