865.411

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Az Európai Unió joga

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 679 oldal
Sorozatcím: Közgazdasági és jogi kiadványok
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 963-224-622-5

Előszó

A jelen munka arra tesz kísérletet, hogy bevezesse az olvasót az Európai Unió, illetve az Európai Közösség jogi-intézményi viszonyainak tanulmányozásába. Elsősorban a magyar egyetemi képzés... Tovább

Tartalom

Előszó25
Rövidítések jegyzéke27
Az európai integrációs szervezet fejlődése - elmélyülés és kibővülés29
Bevezetés31
A Közösségek létrejötte31
Közvetlen előzmények31
Az Európai Szén- és Acélközösség létrejötte33
Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség létrehozása36
Egy kitérő: a KGST szervezeti-jogi viszonyainak váza38
Célkitűzések38
A KGST feladati39
A KGST szervezeti felépítése39
A KGST mint nemzetközi szervezet döntéseinek jogi formái40
Az érdekeltség elve41
Az egyenlő képviselet elve41
A Hatok Európájától a Tizenkettek Európájáig42
A Luxemburgi kompromisszum42
A külpolitikai kooperáció létrejötte44
Az első kibővülés44
A déli kibővülés45
Az Egységes Okmánytól az Uniós Szerződés felülvizsgálatáig45
Az Egységes Európai Okmány45
A Maastrichti Szerződés48
Az Unió kibővülése a "maradék EFTA" államokkal - Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása56
Az Amszterdami Szerződés57
Újabb kibővülés előtt61
A Nizzai Szerződés62
Az Unió és az Európai Közösségek célkitűzései és feladatai63
Az Unió célkitűzései64
Az Európai Közösség célkitűzései64
Az Európai Közösség tevékenységei64
Az intézményrendszer67
Bevezetés69
Az Európai Tanács70
Az Európai Tanács összetétele és működése70
Az Európai Tanács feladatai71
Egy hibrid szerv: Az állam- és/vagy kormányfői össztestületű Tanács73
Az Európai Közösségek inétzményei73
Az Európai Unió Tanácsa, vagy röviden: a Tanács74
A Bizottság82
Az Európai Parlament90
Az Európai Bíróság97
A Számvevőszék125
Intézménynek nem minősülő szervek129
A Gazdasági és Szociális Bizottság129
A Régiók Bizottsága130
Az Európai Beruházási Bank131
A Monetáris Unió intézményi aspektusa132
A Központi Bankok Európai Rendszerének felépítése, feladatai133
Az Európai Központi Bank134
A KBER és az EKB függetlensége138
A Monetáris Unió külső viszonyai141
Jogforrások - jogalkotás - döntéshozatal143
Bevezetés145
Az elsődleges közösségi jogok145
Az alapító szerződések (alapszerződések)145
Az alapszerződések módosítása147
A csatlakozási szerződések148
Az alapszerződések tartalma149
Az alapszerződések területi hatálya150
A másodlagos közösségi jog150
A másodlagos - az intézmények által alkotott - közösségi jogi aktusokkal szemben támasztott általános követelmények151
A rendelet157
A határozat159
Az irányelv160
A vélemények és az ajánlások164
Az EKB által kibocsátott aktusok164
Az intézmények (szervek) belső eljárási szabályzatai165
A Szerződésben nem említett aktusok166
Formális aktusok az Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikája (az Unió II. pillére) terén167
Formális aktusok a bűnügyi téren folytatott rendőrségi és igazságszolgáltatási együttműködése (az Unió III. pillére) terén168
A nemzetközi szerződések a közösségi jogban168
Az EK Szerződésben megjelenő szerződéskötési jogosultságok169
Beleértett külső hatáskörök171
Kit köteleznek a Közösség által vállalt kötelezettségek?172
A nemzetközi szerződések helye a közösségi jogi hierarchiában172
Vegyes szerződések174
Jogelvek174
Jogi alapelvek a közösségi jogban174
A demokrácia és a jogállamiság elve az Európai Unióról szóló szerződésben175
Alapvető emberi jogok mint általános jogelvek az Európai Bíróság gyakorlatában176
Az általános jogelvek és az emberi jogok az intézmények, illetve a tagállamok dokumentumaiban181
Az Európai Unió Alapjogi Kartája182
Az arányosság elve a közösségi jogban184
Döntéshozatali eljárások az Európai Közösségben190
A kklasszikus eljárás190
A Tanács és a Bizottság - az Európai Parlament nélkül eljárva - döntenek191
A kooperációs eljárás (a Szerződés 252. cikke szerinti eljárás)191
Az együttdöntési eljárás (a Szerződés 251. cikke szerinti eljárás)192
Az egyetértési eljárás193
A Bizottság delegált hatáskörben, egyedül dönt - az úgynevezett comitology194
A tagállami szervek hozzájárulása a közösségi döntéshozatalhoz - Franciaország példája196
A közösségi jog közvetlen hatálya199
Bevezetés201
Az elv kimondása, a Van Gend en Loos eset202
A közvetlen hatály feltételei205
A Szerződés rendelkezéseinek közvetlen hatálya208
A másodlagos jog közvetlen hatálya210
A rendeletek210
A határozatok210
Az irányelvek211
Az állam fogalmának kitágítása az Európai Bíróság ítéleteiben214
A Marshall ügy214
A Constanzo ügy215
A Foster v. British Gas ügy216
A közvetett hatály217
Közvetlen hatály háromoldalú jogviszonyban221
A Közösség által kötött nemzetközi szerződések közvetlen hatálya223
A tagállamok kártérítési felelőssége a közösségi jog megsértésével okozott kárért227
Az irányelvek nem implemenetálásával okozott kárért viselt tagállami kártérítési felelősség, az úgynevezett Francovich-elv227
A tagállamok által a közösségi jog megsértésével megánszemélyeknek okozott kárért viselt kártérítési felelősség230
A közösségi jog elsőbbsége a tagállami joggal szemben233
Az elv lényege235
A közösségi jog elsőbbségének kimondása236
Mi történik a "nem alkalmazott" tagállami jogszabállyal?236
Az elsőbbség terjedelme237
Az elv kibontakozása az Európai Bíróság esetjogában237
A Simmenthal ügy239
Az elsőbbség befogadása a tagállami jogrendszerek oldaláról241
Olaszország fenntartásai242
Német ellenállás a közösségi jog feltétlen elsőbbségével szemben244
Franciaország251
A tagállami jogrendszerek és közösségi jogrend - az alkotmányossági vita253
A tagállamok közösségi jogsértésével szembeni kikényszerítési eljárások255
Bevezetés257
A Bizottságnak a Szerződés 226. (169.) cikkében foglalt eljárása257
A tagállami jogsértés megismerése259
Az eljárás menete259
A Bizottság által kezdeményezett jogsértési eljárás koordinációs rendszerei267
A tagállamok más tagállamok közösségi jogsértésének megállapítására irányuló keresete, a Szerződés 227. (170.) cikke szerinti eljárás268
Egy speciális eljárás269
Az előzetes döntési eljárás271
Bevezetés273
Az előzetes döntési eljárások a Szerződés szövegében274
Az eredeti előzetes döntési eljárás275
A bírói szerv fogalma a 234. cikkben276
Milyen tárgyban lehet előzetes döntést kérni?278
Az előzetes döntés természete, joghatása279
Melyik bíróság köteles az Európai Bírósághoz fordulni?282
Mikor nem köteles a tagállami bíró az Európai Bírósághoz fordulni? Az Acte clair doktrína283
Mikor forduljon a tagállami bíró az Európai Bírósághoz?285
Jogértelmezés vagy jogalkalmazás?286
Minden feltett kérdésre válaszolnia kell-e a Bíróságnak?287
Az érvényesség vizsgálata a 234. cikk keretében292
Összesített adatok az előzetes döntéskérésekről 1998-cal bezárólag294
Az Európai Bíróság Iránymutatása a tagállami bíróságok számára az előzetes döntéskérés tárgyában296
A közössségi jogi aktusok bírósági felülvizsgálata - a megsemmisítési eljárás299
Bevezetés301
A megtámadható aktusok302
A keresetindításra jogosultak (locus standi) meghatározása303
Újabb joggyakorlat a rendeletek nem privilegizált keresetindításra jogosultak kérelmére történő felülvizsgálata tekintetében307
A keresetindításra nyitva álló határidő310
Az érvénytelenség jogalapja310
Az érvénytelenség megállapításának konzekvenciái312
A mulasztással elkövetett jogsértés313
Keresetindításra jogosultak314
Megsemmisítési (érvénytelenítési) eljárás az Unió III. (Belügyi és Igazságszolgáltatási Együttműködés) pillérében316
A Közösségi felelőssége az általa szerződésen kívül okozott kárért317
A jogi hatás kiváltására alkalmas aktusokkal okozott kártérítési felelősség318
A Közösség felelőssége jogszerű aktusával okozott kárért321
A belső piac joga323
Bevezetés325
Az áruk szabad mozgása326
A vámunió, a vámok és a vámokkal egyenértékű intézkedések tilalma326
A diszkriminatív adóztatás tilalma331
A mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma335
Az export mennyiségi korlátozása és a vele azonos hatású intézkedések tilalma349
A letelepedés szabadsága350
A letelepedés (vállalkozás) szabadság (joga) a Szerződésben350
Az "önfoglalkoztatók" letelepedése351
A letelepedés szabadsága a vállalatok tekintetében358
A Közösség "társasági joga"362
A munkavállalók szabad mozgása, a személyek szabad mozgása365
A közvetett diszkrimináció365
A nem diszkriminatív korlátozások a munkavállalók szabad mozgása terén366
A 39. cikk "végrehajtását" szolgáló másodlagos jogalany legfontosabb elemei370
A Tanács 68/360/EGK irányelve és a munkát keresők371
A Tanács 1612/68/EGK rendelete a munkavállalók és családtagjaik szabad költözéséről372
Kivételek a munkavállalók (személyek) aszabad mozgásának biztosítása alól374
A munkavállalás szabadsága alóli speciális kivétel: az állami alkalmazás377
A tanulókra és a megfelelő anyagiakkal rendelkezőkre történő kiterjesztés378
Tartózkodási jog a foglalkoztatás befejezése után379
A személyek szabad mozgása az Amszterdami Szerződést követően380
A szolgáltatásnyújtás szabadsága380
A szabadság meghatározása és a szolgáltatás fogalma a Szerződésben380
Kire vonatkozik a szabadság?382
A szabadság tartalma382
A szolgáltatás igénybevételének szabadsága383
A szolgáltatásnyújtás tagállami korlátozásának feltételei386
A tőkemozgások és a fizetések szabadsága389
A tőkemozgások389
A tőkemozgások közvetlen korlátozása395
A tőkemozgások közvetett korlátozása397
Jogharmonizáció397
A közösségi jogharmonizáció módszerei398
A jogharmonizációt segítő további eszközök400
A jogharmonizáció joga a közös piac, illetve az egységes belső piac terén401
A jogharmonizáció megváltozott stratégiája az Egységes Európai Okmány (a Bizottság Fehér Könyve) nyomán404
A jogharmonizáció határa az Európai Bíróság esetjogában (a Tabacco ügy)405
Magyarország közösségi jogharmonizációja409
Versenyjog415
Bevezetés az EK versenyjogban417
Az EK versenyjog forrásai417
Az EK versenypolitika és versenyjog sajátosságai420
Nemzetközi versenyjog - EK versenyjog424
A versenykorlátozó megállapodások és egyeztetett gyakorlatok tilalma426
A vállalkozás fogalma az EK versenyjogban428
Az elkövetési magatartások433
Alkalmasság a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására439
A közös piaci verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása, mint cél vagy hatás442
Csekély jelentőségű megállapodások, a "de minimis" szabály451
A semmisség454
A mentesítés fajtái456
Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma460
Bevezetés461
A releváns piac meghatározása462
A gazdasági erőfölény465
A visszaélésszerű magatartás467
Egy speciális téma: az együttes gazdasági erőfölénnyel való visszaélés478
Az állami vállalatokra vonatkozó szabályok480
Az állami vállalatokra és meghatározott típusú egyéb vállalatokra is alkalmazni kell a versenyjogot480
A versenyszabályok alkalmazásának kötelezettsége alóli kivételek484
Az állam magatartásának megítélése a 10., 81., 82. és 28. cikkek együttes értelmezése alapján487
A Szerződés 81. és 82. cikkével kapcsolatos eljárás488
A közösségi versenyjog centrális szintű alkalmazása489
A közösségi versenyjog decentralizált, tagállami szintű alkalmazása512
Az eljárás modernizálására vonatkozó javaslat522
A vállalkozások közötti koncentrációk közösségi ellenőrzése526
A koncentráció fogalma526
A közös vállalatok alapításának versenyjogi megítéléséről röviden529
A közösségi dimenziójú koncentrációk531
A közösségi dimenziójú koncentrációk megítélésének szempontjai533
Eljárásjogi kérdések534
Néhány rövid példa koncentrációk megítélésére542
Egy speciális témakör: az együttes erőfölényes helyzetek (kollektív dominancia) kialakulásának megelőzése545
Az állami támogatások közösségi jogi megítélése550
Az Európai Közösséget alapító Szerződésnek az állami támogatások tilalmára vonatkozó rendelkezései550
A megengedhető állami támogatások559
Eljárásjog567
Statisztika575
Néhány közös politika577
Bevezetés579
A közös külkereskedelem-politika580
A 133. (113.) cikk580
Autonóm import- és exportszabályozás583
Az export583
Antidömping vámok és kiegyenlítő vámok584
A kereskedelem akadályozásáról szóló rendelet585
A Közösség által életbe léptetett gazdasági szankciók586
A közös mezőgazdasági politika586
A közös mezőgazdasági politika célja, hatóköre, eszközei a Szerződésben587
A közös környezeti politika593
A környezetvédelmi akcióprogramok594
A környezeti jog vázlata595
A környezeti politika finanszírozása598
A másodlagos jog598
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség600
A magyar környezeti jog és az EK környezeti előírásai600
A közös költségvetés601
A költségvetés története601
Az Agenda 2000 és az új pénzügyi terv (2000-2006)603
A költségvetés egyes bevételei604
A költségvetés kiadásai605
A költségvetési jog alapjai608
A költségvetési eljárás610
A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése611
A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme613
A Közös Kül- és Biztonságpolitika és a Belügyi és igazságszolgáltatási együttműködés finanszírozása614
Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája - az Unió második pillére, az Európai Unióról szóló szerződés V. Címe617
A KKBP előzményei, céljai619
A KKBP működése620
A KKBP képviselete621
A döntéshozatal módja622
Az Európai Parlament és a Bizottság a KKBP-ben623
Az Európai Bíróság közvetett kontrollja a KKBP terén624
Szorosabb együttműködés a KKBP terén a Nizzai Szerződés értelmében625
A KKBP a gyakorlatban626
A közös védelmi politika felé626
A Nyugat-Európai unió626
A NYEU szervei627
A csatlakozás előtt álló társult közép- és kelet-európai országok viszonya a KKBP-hoz628
Dereguláció a személyek mozgása terén - az Unió harmadik pillére és az EK Szerződés IV. Címe629
Bevezetés631
Az együttműködés fejlődése631
A Schengeni megállapodás632
Az EK Szerződés IV. Címe. Vízum, menekültügy, bevándorlás, és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák634
Döntéshozatal a IV. Címben637
Az Európai Bíróság hatásköre a IV. Cím tekintetében637
Az Európai Unió harmadik pillére638
Az Europol639
Együttműködés az igazságszolgáltatási szervek között640
Döntéshozatal a harmadik pillérben (EU 34. cikk)641
A Nizzai Szerződés újításai642
A szorosabb együttműködés a harmadik pillérben642
Jogesetmutató645
Irodalomjegyzék669
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Az Európai Unió joga Az Európai Unió joga Az Európai Unió joga Az Európai Unió joga Az Európai Unió joga

A borító enyhén töredezett. Több lapon színes sorkiemelések, aláhúzások és bejegyzések láthatók.

Állapot: Sérült
4.600 Ft
2.300 ,-Ft 50
21 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Az Európai Unió joga Az Európai Unió joga Az Európai Unió joga Az Európai Unió joga Az Európai Unió joga Az Európai Unió joga

A borító enyhén kopott, foltos. A gerinc töredezett. Néhány lapon színes sorkiemelés található.

Állapot: Közepes
4.600 Ft
3.680 ,-Ft 20
33 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Az Európai Unió joga Az Európai Unió joga Az Európai Unió joga Az Európai Unió joga

A borító enyhén kopott, foltos, töredezett.

Állapot:
4.600 ,-Ft
41 pont kapható
Kosárba