1.034.197

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Izabella királyné

1519-1559

Szerző
Szerkesztő
Róla szól

Kiadó: Magyar Történelmi Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 516 oldal
Sorozatcím: Magyar történeti életrajzok
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: A szövegközt számos képpel, rajzzal, hasonmással, három kihajtható táblával illusztrálva. Az Athenaeum r.-társulat könyvnyomdája nyomása, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Élt negyven évet. Húszat mint leány és kényeztetett herczegnő otthon Lengyelországban, húszat mint királyné (néhány évi megszakítással) Magyarországon. Életének első fele csupa fény és öröm,... Tovább

Előszó

Élt negyven évet. Húszat mint leány és kényeztetett herczegnő otthon Lengyelországban, húszat mint királyné (néhány évi megszakítással) Magyarországon. Életének első fele csupa fény és öröm, boldogság és remény; a második, telve búval-bajjal, csalódással, szomorúsággal. S e kettőnek mesgyéjén csupán vékonyka barázda jelzi asszonyi életének boldogabb részét, mely oly igen rövid ideig tartott.
Fiatal fővel, a leánykor virágában vált utolsó vérbeli koronás királyunk feleségévé. A nép és a nemzet rajongva fogadta s koronázta meg Szent-István koronájával, mely más királyné homlokát a székesfejérvári ősi koronázó városban utána többé nem érinté. Személyét azzal a tisztelettel és aggodalommal környezték, melylyel - a polgári életben is - egy kihalóban lévő család veszi körül az anyát. Gyöngédség kísérte minden léptét. Midőn áldott állapotban egy ízben rosszúl lett a budai Mátyás-templomban, a nép és nemesség ujjongva kiáltozta: Adja Isten, hogy legyen magyar hazánknak magyar királyfia! S a Mindenható meghallgatta a nemzet fohászát, de a szegény ifjú királyné két hét alatt vált anyává és özvegygyé! Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS.
Izabella jellemzése. Szerepe hazánk történetében. Műveltsége. Élete és hányattatása : Budán, Erdélyben, Oppelnben és Lengyelországban. Erdélyország végleges kialakulása, visszatérte után. Az új gyulafejérvári udvar. A királyné alakja a magyar irodalomban és képzőművészetben. Egyénisége. Hatása kortársaira. Az életére vonatkozó történeti irodalom és levéltári kútforrások. (3-12. lap.)
ELSŐ KÖNYV.
LEÁNYÉVEK.
1519-1539.
I. Izabella születése. Szülei, testvérei. A krakói királyi udvar. A kis herczegnő gyermekkora. (15-22. lap.)
II. Első szereplése mostohanénje esküvőjén. Lengyel-magyar szövetkezés Izabella
eljegyeztetése által Szapolyai János királylyal. Brodarics István váczi püspök titkos
küldetése ez ügyben. Magyar követségek Krakóban. (25-28. lap.)
III. A leánykérő magyar bandérium a lengyel királyi udvarban. A megkötött házassági szerződés. A jelképes esküvő és lakodalmi ünnepségek. A magyarok tornajátéka. Izabella kelengyéje. Búcsúja a szülői háztól. Kísérete. Stänczyk jóslata. (29-40. lap.)
IV. Az ifjú királyné útja Székesfejérvárig. Hazai és külföldi követek János király esküvőjén s a királyné koronáztatásán. Ajándékaik bemutatása. Az ifjú pár. (40-50. lap.)
MÁSODIK KÖNYV.
AZ IFJÚ KIRÁLYNÉ.
1539-1540.
I. János király és feleségének bevonulása Buda várába. A mennyegzői ünnepségek Mátyás király palotájában. Követek távozása. Izabella sajátkezű levele I. Ferdinánd királyhoz. A királyné elégedetlensége. Ferdinánd aggodalma e házasság miatt. János király politikája. Verancsics Antal, majd Frangepán Ferencz kalocsai érsek küldetése Krakóban. (51-61. lap.)
II. Országos zavarok. A betegeskedő János király feleségével Visegrádon, hol György barátot Izabella hűségére esketi. Rorario Jeromos pápai nunczius Budán. Maylád és társainak lázadása hírére János király Erdélybe indul, de 1540 tavaszán ismét feljön, mikor megtudja, hogy Kmita Péter apósától udvarába érkezett. A királyné hűségi esküt fogad várai kapitányaitól. - (61-69. lap.)
III. Izabella rosszul lesz a budai templomban. A király is sokat betegeskedik s nehéz szívvel búcsúzik nejétől, hogy soha többé ne láthassa. (69-12. lap.)
IV. Újra Erdélybe indúlt. Az egyedül maradt királyné környezete. Lebetegedése. János királyt Szászsebesen éri a hír, hogy fia született. Örömében nagy ünnepséget rendez, de szélütés éri és fia mellé rendelvén gyámokul: a barátot, Petrovicsot és Török Bálintot, meghal. (72-78. lap.)
HARMADIK KÖNYV.
ANYA ÉS ÖZVEGY.
1540.
I. Izabella helyzete, töprengése. György barát jellemzése és szerepe. Werbőczi István kanczellárt a portára küldi, s ő maga Erdélyben marad, míg Izabella Budára nem hívja. Frangepán érsek meglátogatja a királynét. János király holtteste és a szent korona a dévai várban. (81-86. lap.)
II. A király halálának híre a lengyel udvarban. Zsigmond vigasztalja leányát. Ferdinánd részvétnyilatkozatát Salm Miklós gróf hozza Budára, de az özvegy királyné nem mer felelni előterjesztésére. Ekkor Perényi Péter próbálja Frangepán érsekkel elfoglalni Ferdinánd számára az ország fővárosát. De cselüket meghiusítja György barát, a ki idejében érkezett fel Budára a király holttestével, melyet néhány napig kiterítve tartottak, s aztán Székesfejérvárra vittek. (86-91. lap.)
III. György barát gyámsága. Súlyos helyzete a királynéval és gyámtársaival, s a főurakkal szemben. A királyfit megkeresztelik János Zsigmondnak. De Ferdinánd diplomácziai úton is igyekszik ellensúlyozni a barát törekvését, a ki nem akarja a váradi béke pontjait teljesíteni. Követei Krakóban és Budán. Izabella és Szulejmán csausza. (93 - 100. lap.)
IV. A barát lecsendesíti az erdélyi zavarokat, de Buda megostromlását nem birja elhárítani alkudozásokkal. Vells Lénárd betör az országba, elfoglalja a visegrádi vízi tornyot, Váczot és Ó-Budáig nyomúl előre. Ekkor újból napokig tárgyaltak eredménytelenül. Közben megérkezett Czarnkowski András kanonok is Krakóból, mire tanácsot tartottak a várban, s ötödnapra a főurak nevében Bajoni Benedek kérte beszédben a királynét, hogy maradjon, s ne adja át Budát a németnek. Vells tábornok azonban nem merte megtámadni. E helyett Visegrádot, Tatát és Székesfejérvárat ostromolja ki, s azzal betegen hazavonul Buda vára alól. (100-118. lap.)
NEGYEDIK KÖNYV.
BUDA OSTROMA, ELESTE
1540-1541.
I. Karácsony-ünnepe Budán és a versengő felek udvaraiban. Ferdinánd gyengesége. Az erdélyiek magatartása. A szultán fegyveres támogatása. Izabella nehéz helyzete. (121-127. lap)
II. György barát szorgosan erősíti Budát, s hogy időt nyerjen, Bebek Imrét Bécsbe és Lengyelországba küldi alkudozni. Vele ment Mágóchy András is, míg ezalatt Czarnkowski újból Bécsbe érkezett. Majd Budára jön, honnan a királyfi gyámjai kiűzik. (127 - 128. lap.)
III. A németek 1541 Szent-Gergely napján Budát lövetni kezdik, Pest alól pedig elzavarják a felmentő török sereget. Félelmében s attól való aggodalmában, hogy a török kezére jut, a betegeskedő királyné át akarja adni a várat Ferdinándnak, de György barát meghiusítja szándékát, sőt a lengyel király új követét, Gorka Andrást hozzá sem bocsátja. E miatt Izabella igen megneheztelt s távozni akart, hanem a Szent-György-napi országgyűlésen az urak lebeszélték, a barát pedig megérttette vele, hogy ez ártana az országnak. Ekkor a makacs asszony cselen törte eszét s a budai polgárok útján próbált szabadulni.
(138-141. lap.)
IV. Roggendorf Vilmos tábornok Budára jővén, új erővel indúl meg az ostrom. Napestig szól az ágyú mindkét részről, mialatt Frangepán érsek a nürnbergi birodalmi gyűlésen gyönyörű oratioban sürgette V. Károly császárt segélyért; bár sikertelenül, mert a pápa is alig küldhetett néhány ezer tallért, 145-155. lap.)
V. Ezalatt Buda ostroma mind hevesebben folyt, s kivált a május 13-iki és június 2-iki roham volt igen véres. Ekkor már a királynét az összelődözött palotából egy pinczeszerű helyiségbe költöztették, honnan annyival kevésbbé engedték ki, mert az általa felbiztatott német polgárok árulással akarták feladni a várat. De Roggendorf éjjeli csele nem sikerült. Ennek hírére azonban Mohammed vezér-basa lépteit siettetve, éppen akkor érkezett meg fölmentő hadával, midőn a drágaság, éhség és betegség már elviselhetetlenné vált a várban. Utána megérkezett maga Szolimán szultán is, kinek serege augusztus 20-ikán vívta a magyarokkal együtt azt a hármas csatát, mely a következő napokon is megújulván, harmadnapon a német csapatok szétverésével és Budavár felszabadításával végződött. (155-177. lap.)
VI. A szultán ó-budai táborába maga elé hozatja a csecsemő-királyfit az urakkal. Hosszas habozás és tanácskozás után a királyné el is engedi fiát, éjféltájban bántatlanul vissza is hozzák, de azalatt a janicsárok megszállják a várat, György barátot azonban ötödmagával egy hétig a táborban tartották. Ott kijelentették nekik a divánban, hogy a szultán János Zsigmond felnőttéig magának tartja meg az ország fővárosát, s kárpótlásúl Erdélyt kapja, hogy legyen, hol laknia. Bele kellett Izabella királynénak is nyugodnia a változhatatlanba, s ezért felcsomagolván megmaradt holmiját s a szent koronát, útnak indúlt Erdély felé, hogy egyelőre lippai várában pihenje ki az ostrom idejében átszenvedett izgalmakat. (177-195. lap)
ÖTÖDIK KÖNYV.
ERDÉLYI ÉVEK.
I54I-I551
I. Izabella szánalmas új helyzete. A debreczeni országgyűlés. György barát fáradozása az erdélyi fejedelemség kialakítása érdekében. Látogatása Erdélyben a királynéval együtt. A gyalui egyezség megkötése Ferdinánd küldötteivel. (197-206. lap.)
II. Verancsics Krakóban, Herberstein Zsigmond, Salm és Gorka Budán a töröknél, a vár visszaadásáért könyörögve. Ezen ábrándozott Izabella az év végén, midőn Lubomirski Péter érkezett hozzá vigasztalóul szüleitől, s eszébe jutottak az eltelt év szenvedései, veszteségei. Kárpótolhatta azonban érettük az új év, melynek tavaszán, a tordai országgyűlésen a barát létrehozza az erdélyi három nemzet szövetségét s vele Erdélyországot. (206-215. lap.)
III. Ennek hírére a királyné otthagyta lippai várát s két hetet töltvén Déván, Gyulafejérvárra vonúlt, melyet székhelyéül választott. De itt sem érzi jól magát, s midőn Serédi Gáspár ismét lejön Ferdinándtól, aláírja azt az oklevelet, melyben lemond birtokairól és Szepesvárába költözködik. Csakhogy a római király nem teljesítvén az egyezség feltételeit, s Budavárát sem tudván visszafoglalni, György barát nem adhatta át neki az országot, s így a királyné továbbra is Erdélyben maradt. Hanem azért Serédi őszire (bár hiába) újból Izabellánál jár, ezúttal gyalui várában, hol a karácsonyi ünnepeken György baráttal is kibékül. (216-231. lap.)
IV. Az (1543-ik) újév elején Bornemisza Pál tárgyalt előbb a helytartó-baráttal Váradon, majd a királynéval Gyalun, anélkül, hogy távozásra bírhatták volna. Krakóban járt biztosok sem végeztek semmit, sőt a kolozsvári országgyűlésen a királyné, hatalmi köre szélesbítését is biztosítá magának. Gyulafejérvárra költözködvén ismét, Izabella országos ügyekkel foglalkozott. Majd Verancsicsot fényes követséggel öcscse, Zsigmond Ágost ifjabb lengyel király esküvőjére küldi, honnan Prágába is elment Ferdinándhoz. Aztán megküldi az első portai adót, s közben, változatosság kedveért pompás mulatságot rendeznek, melyen a királyné György baráttal is tánczolt. (232-247. lap.)
V. A reformatio elterjedése Erdélybben. Előzményei. Honter János brassói prédikátor fellépése. A helytartó magatartása az új hittel szemben. A gyulafejérvári disputatio. Izabella Gyalun, Kolozsvártt, Fejérvártt, majd Szebenben. Újabb lemondási szándéka, melyet Wolski Márton terjeszt elő (1544-ben május havában) a speieri birodalmi gyűlésen. Kárpótlásul most Oppeln és Ratibor birtokát ajánlják fel neki, de a terv ezúttal sem valósúlhat meg. Belügyek : György barátot a tordai országgyűlésen főbírónak is megválasztják, a királyné lépéseket tett a portán Maylád István és Török Bálint kibocsátása érdekében; s udvarába fogadja új orvosaként az olasz Blandrata Györgyöt. (247-260. lap.)
VI. Izabella Szamosújvárra rándúl. Aztán fogadja Zsigmond Ágost király ajándékát, Rej Miklós könyvét, a farsangon pedig három udvarhölgyét adja férjhez, fényes ünnepséggel. Ezalatt György barát alkudozni kezd Ferdinánd embereivel, mert fél, hogy Erdélyre is ráteszi a kezét a török. Majd ismét kibékül a királynéval s (1547 február elején) újra Szebenbe mennek. De azután is csak rosszúl bánik vele, úgy hogy Izabella egész nyiltan panaszkodott ellene az országgyűlésen és atyjánál, kit a helytartó sajátos magatartása rendkívül elkeserített. (261-273. lap.)
VII. Ezért Kanitz porosz, majd Padniewski lengyel követ jár az erdélyi udvarban, hol helyzete szinte elviselhetetlenné vált. Mikor azonban a királyné már útrakészen állott távozni, vette atyja halálának hírét, a mi itthon marasztalta. De a barát azért alkudozásait tovább folytatja, bár kissé megzavarta Zebrzydowski András püspök, kit az új lengyel király
azért küldött nénjéhez, hogy ügyeit rendezze, s ha szükségesnek találná, hozza haza. Sikerült is egész kormányát megújítani s felségjogait biztosítani. (274-291. lap.)
VIII. Csakhogy távozása után a barát ismét a régi lett: nem törődött a királynéval, sőt izgatott ellene és híveivel is rosszul bánt így viszonyuk újból úgy elmérgesedett, hogy midőn egyszer Fejérvárra jött, nem eresztették be a kapun. Igy kitört, s csakhamar fegyveressé vált köztök a küzdelem. De a ravasz helytartó sikeresen ellensúlyozta az ellene irányuló mozgalmat a rendeknél és a portán egyaránt. S bár Pathócsy elfoglalta alvinczi várát, ő Gyulafejérvárt zárolta körül, kiűzte az Erdélybe tört török, tatár és oláh csapatokat, s ezek után Izabella maga hívatta ismét, hogy kibéküljön vele, miután belátta, hogy az országot most is az ő ügyessége, s buzgólkodása menté meg. (292-310. lap.)
IX. Hanem a barát ezentúl annál erélyesebben sürgette Ferdinándnál Erdély átvételét, mivel a török hódítástól féltette. Az új évben (1551 január végén) gyűlésbe hívta az erdélyi és magyarországi nemeseket Váradra, aztán Diószegen tárgyal a római király biztosaival. De a királyné most már nem hajlandó kimenni az országból, s nemességével külön tanácskozik Fejérvártt, majd Enyeden, állást foglalva a baráttal szemben, bár az váltig tagadta, hogy a némettel alkudoznék. Mikor aztán értesült, hogy az ország átvételére kirendelt biztosok már közelednek, bezárkózott fejérvári, illetőleg szász-sebesi várába, hol (Gyulafejérvár eleste után) az alkudozások is megkezdődtek. Ezeket Nádasdy Tamás és Castaldo Baptista János vezette, György barát irányította. S miután a királyfinak és anyjának kárpótlásúl az oppelni herczegséget, évi jövedelmet s a királyné hitbéreért 100,000 forintot biztosított, Izabella Gyulafejérvárra jőve sírva aláírta a nevezetes egyezséglevelet, melyben országáról és koronájáról lemond. (310-328. lap.)
HATODIK KÖNYV
A BUJDOSO.
1551-1556.
I. A királyné elindúl Gyulafejérvárról s a felvinczi mezőn átadja a szent koronát Castaldo tábornoknak. Ezt jóváhagyván a kolozsvári országgyűlés is, a Meszes-Kapu hágóján búcsút mond Erdélynek és Kassára vonúl. Napjai szomorúan telnek, mert csalódottnak érzi magát, s Ferdinánd biztosai sem birják megnyugtatni, miután saját udvarmestere, Loboczky Mátyás tájékoztatta sléziai herczegségeinek állapota felől, így éri 1552 újév napján György barát meggyilkoltatásának híre. De miután Oppeln átvételéről értesült, útnak indúl Sléziába.
(331-343- lap)
II. Pihenője Krakóban és Krzepicén, hol öcscse, a lengyel király meglátogatja. Elkeseredése az oppelni vár és uradalom elhanyagolt állapota láttára. Izabella körútja tartományaiban. Távozása Varsóba, anyjához. Ennek híre a bécsi udvarban. Loboczky újabb küldetése és tárgyalásai. A varsói udvar magatartása Izabella igaz ügyével szemben. A királyné hazatérő
terve és összeköttetései. Ferdinánd követsége. Ratibor átadása. (343-339. lap.)
III. A szultán kezdeményezése János Zsigmond hazahozatala érdekében. Az erdélyi rendek helyzete. Petrovics Péter működése. Vállalkozásának kudarcza. Ferdinánd újabb igéretei. Redern Frigyes és társa Izabellánál. Merész fellépésük, melylyel a királynétól a zarkii nyilatkozatokat kicsikarták. Ferdinánd főherczeg Izabellánál Krakóban, a lengyel király lakodalma alkalmából. Bona királyné, Izabella és testvére magatartása. (359-373. lap).
IV. Királynénk további diplomacziája. Piotrkówon fogadja Castaldo János Alfonzt, de a szultán biztató leveleiben reménykedik. (373-377. lap.)
V. Tervei meghiúsításába Ferdinánd új követeket küld Lengyelországba. Ezekkel Izabella Piotrkówon, majd királyi öcscse és anyja részvételével Kockón tárgyal, s utána külön követeket küld maga is Bécsbe. János Zsigmond neveltetése, s az erdélyiek bizalma iránta. Merényletet követnek el ellene Varsóban, a mivel Ferdinándot vádolják. Ezért Haydenreich Erazmus jön újból a lengyel királyi udvarba, de hidegen fogadják. Annál szívesebben látta Izabella a porta követségét, mely visszatérésre sarkalta. Castaldo Alfonz újabb két küldetése Varsóban és Izabellánál: Piotrkówon és Wisniczen, honnan királynénk (1555 február havában) Sanokra vonul egész udvarával. (317-391. lap)
VI. Itteni időtöltése és érintkezése a közeli magyarországiakkal. Kárpótoltatásának újabb bécsi terve. A szultán támogatása. János Zsigmondot Magyar- és Erdélyország királyának kiáltják ki a divánban, de azért Ferdinándnak is félévi fegyverszünetet engedélyez. Ennek hírére Izabella ismét Oppelnbe, majd télire Varsóba vonúl. Búcsúja anyjától, a ki Olaszországba indult, leánya sléziai herczegségein át. Bona királyné Bécsben személyesen tárgyal a római királylyal leánya kielégítése ügyében. Az erdélyi rendek fejedelmükké választják János Zsigmondot, minek hírét Izabella Ilyvón veszi, hová 1556 február 29-ikén érkezik. További működése. Érintkezése a német és lengyel udvarral, mialatt az erdélyiek küldöttségére várakozott. (392-404. lap.)
VII. Ferdinánd eddigi politikájának változása, s kibékülése a kényszerűséggel. A római király öt évi uralma, s kormánya Erdélyben. Somlyai Báthory András, György barát politikájának folytatója. Haller Péter kincstartó. Castaldo és bukása. Kendy Ferencz és Dobó István vajdasága. Támogatásukra erdélyi püspökül Bornemisza Pál jön be melléjük. El is fojtják a nemesek felkelését, de győzelmük nem tartós, mert Ferdinánd nem segíthette őket kellően, sem pedig új kincstartója, Was László, kinek szintén nem volt az országban kellő tekintélye. így diadalmaskodik Petrovics, a ki 1556 elején bejön, s elfoglalva a német kezén lévő várakat, véget vet Ferdinánd uralmának - a szomorú interregnumnak - és őszire visszahozatja János király fiát és anyját öt évi bujdosásukból. (404-418. lap.)
HETEDIK KÖNYV.
UTOLSÓ ÉVEK.
1556-1559.
I. Izabella, hazatérő útjában. A határon somlyai Báthory István fogadja az ország nevében s kíséri Kolozsvárra. Ünnepies bevonúlása. A királyné kinevezvén új tanácsosait, új életet kezd. Országgyűlésen fia gyámjává választják, s újra szervezi az országot. Majd felveszi a küzdelmet Ferdinánd ellen, kinek hívei néhány felvidéki várát megszállották és elfogatja a két Dobót, kik kötelezvényüket megszegték. Aztán Gyulafejérvárra vonúl s onnan intézi Várad kiostromlása ügyét. De Bebek Ferencz elpártol tőle s a portáig megy, hogy erdélyi
vajdaságot kapjon. (421-433. lap,)
II. Ezalatt kitartóan ostromolják Váradot, s több várral együtt el is foglalják az erdélyiek. Ekkor (1557 tavaszán) Tordán országgyűlést tartanak, melyet nevezetessé tett a vallás-szabadság törvénybe iktatása. Őszire azonban Izabella ismét Kolozsvárra költözködik és erélyesen folytatja védelmi hadjáratát a németek ellen. De mivel az elbetegesedett Petrovicsnak már nem vehette hasznát, megkegyelmezett Bebeknek, s Balassával öt tette hadai fővezérévé. Velük szemben Telekessy Imre állott. Ily körülmények közt hal meg: Petrovics, Bona királyné és Novicampianus, ki helyett János Zsigmond nevelését Csáky Mihály gondozza tovább. (434-447. lap.)
III. Az erdélyi és német királypárt fegyveres küzdelme és kitartása. Ujabb gyűlések
Kolozsvártt, Tordán és Fejérvártt, mikor Báthory Kristóf egy franczia követtel Párisból hazatért. A rendek elkeseredése az udvarban befolyásra jutott lengyelek dédelgetése miatt. A Kendyek és Bebek magatartása, kiket a királyné vetélytársuk: Balassa ösztönzésére megölet. (447-464. lap.)
IV. A rendek e miatt zúgolódni kezdtek ellene, de hamar megnyúgodnak s a fejérvári országgyűlésen életüket és vérüket ajánlják fel neki további szolgálatukkal. De mivel ő már sokat betegeskedett, minden tettével fia trónját óhajtá erősíteni. Ezért küld a portára s küzd tovább Ferdinánd ellen, kinek udvarában Cromer Márton tárgyal érdekében. Balassa is ingadozott hűségében, a mit János Zsigmond szemére is hány; ám a kiegyezés most sem jöhetett létre a bécsiek szükkeblűsége miatt. (463-478. lap.)
V. A rendek újból szeretetükről biztosítják az ágyban fekvő királynét azon a fejérvári
gyűlésen, melyen fia helyettesíté, s melyen hálájukat fejezték ki iránta, hogy nekik olyan kiváló királyfit nevelt. Ám e ragaszkodásukat nem sokáig érezhette. Javulása múlékony volt s nem használt sem a nyár melege, sem az orvosok tanácsa; bár hirtelen halt meg 1559 szeptember 15-ikén Gyulafejérvártt, hol eltemették, s holttestét díszes szárkofágba helyezték. (478-486. lap.)
FÜGGELÉK
I. Janicki Kelemen verse Izabelláról.
II. Schröter epigrammája Izabella arczképéről.
III. Rej Miklós verse Izabelláról.
IV. Csáky Mihály sírverse Izabella királynéról. (487-488. lap.)

Dr. Veress Endre

Dr. Veress Endre műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Veress Endre könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv