Növénygenetika

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Dr. Bisztray György: Növénygenetika ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazda Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2001
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	551 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-9239-98-4
Megjegyzés:	292 fekete-fehér ábrával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A könyv célja az általános genetikai műveltség megszerzése mellett a termesztő és a termesztést irányító szakemberek képzésének elősegítése. A könyvben a klasszikus és molekuláris genetika összhangját és megfelelő arányát alakították ki a szerzők. Súlyt helyeztek a mendeli populáció- és kvantitatív genetika elmélyült ismertetésére - mivel a növénynemesítés erre a szakterületre épít. A klasszikus fejezetekben (DNS, DNS-replikáció) a legújabb eredményeket is ismertetik.

Tartalom

Bevezetés	21
Szemelvények a genetika történetéből	23
Az ősi kultúrák bölcsessége	23
A filozófia iskolái	29
A klasszikus genetika megszületése	30
A genetika-történet "csodabogarai"	32
A sejtosztódás típusai, lefolyása és genetikai következményei	36
Sejtciklus	36
A mitózis fázisai	38
A sejtciklus szabályozása	40
Az osztódási orsó felépítése és szerepe a sejtosztódásba	41
Az osztódási orsó feladata	41
A mikrotubulusok felépítése	42
A centriólum szerkezete	44
Az osztódási orsó szerkezete	44
A kromoszómák mozgása	45
A meiózis lefolyása	47
A meiózis mint a genetikai változékonyság egyik forrása	51
Az ivaros és az ivartalan életszakaszok váltakozása a növényeknél	53
Gaméták képződése	53
Gamétaképződés a magasabb rendű növényeknél	55
Mikrosporogenezis	55
Makrosporogenezis	57
Megtermékenyülés	57
Apomixis	58
Az apomixis formái	58
Az apomixis következményei, jelentősége a növénynemesítésben	61
Kromoszómák és változásaik	64
Kromoszómák morfológiája és azonosítása	64
Ivari kromoszómák	68
Speciális kromoszómák	70
Politén kromoszómák	70
B-kromoszómák	70
Gyűrűkromoszómák	73
Telocentrikus és izokromoszómák	74
Di- és holocentrikus kromoszómák	75
A kromoszómák szerkezeti átépülései	75
Deléció	76
Duplikáció	77
Inverzió	78
Transzlokáció	80
Transzpozíció	83
A poliploidia	84
Poliploid sorozatok	84
A poliploidok keletkezése	86
Az autopoliploidok	86
Az autotriploidok	87
Az autotetraploidok	88
Az autopoliploidok genetikája	90
Az allopoliploidok	90
A haploidia	93
Az aneuploidia	99
A triszómák	100
Elsődleges triszómák	100
Másodlagos triszómák	104
A monoszómák	106
Monoszómás sorozat előállítása	107
Monoszómás analízis	109
Kromoszóma térképezés	111
A nulliszómák	111
A tetraszómák	112
Kromoszóma-szubsztitúció	112
Fajta-szubsztitúciók	112
Idegen fajú addíciók és szubsztitúciók	114
Evolúciós citogenetika	118
A poliploidia szerepe az evolúcióban	118
A genomösszetétel elemzése	119
Kromoszóma átépülések	122
Fajképződés	124
A mendeli genetika	129
Szellemi előzmények	129
A mendeli kísérletek anyaga	131
A mendeli keresztezések	133
Tesztelő keresztezés	136
Di-, tri- és polihibridek	136
A mendeli törvények	138
A gaméták tisztasága	138
Az F1 (hibrid) nemzedék uniformitása	139
A hasadás törvénye	140
A független kombinálódás törvénye	141
A heterozigóták arányának csökkenése	142
A mendeli öröklődés statisztikai ellenőrzése	142
A binomiális megoszlás	142
Az illeszkedés vizsgálata	143
A mendeli allélek napjainkban	144
A mendeli szabályok kiterjesztése	145
Intermedier öröklődés	145
A dominanciaviszonyok megváltozása	146
Eltérések a mendeli számarányoktól	148
Génkölcsönhatások	148
Többallélos tulajdonságok (poliallélia)	149
Együttes génhatások (poligénia)	152
Kiiktató, elimináló génkölcsönhatás (episztázis)	153
Génkölcsönhatások a haploid szervezetekben	157
Polimer vagy additív génhatás	157
Génduplikáció	159
Módosító (modifikáló) gének	160
Citoplazmás hatások	161
Penetrancia és expresszivitás	161
A hasadási arányokat befolyásoló egyéb tényezők	162
Egy génpár többirányú hatása (pleiotrópia)	162
Letális kombinációk	163
Kapcsolt gének	164
Az ivar genetikája	165
Az ivar evolúciója	165
Ivari megnyilvánulások a pro- és eukariótáknál	168
Ivari kromoszómák	170
Ivarhoz kapcsolt tulajdonságok	175
Az ivararány	176
A mennyiségi tulajdonosok genetikája	178
A mennyiségi tulajdonságok	178
A mennyiségi tulajdonságok jellemzői	178
A mennyiségi tulajdonságok poligénes öröklődési elméletének kialakulása	181
A kvantitatív genetika vizsgálati módszerei	184
Az átlag genetikai komponensei	187
Nemzedékátlagok szerkezete additív-domináns öröklődés esetén	187
A nem-alléles génkölcsönhatás és a kapcsoltság hatása a nemzedékátlagok szerkezetére	191
Az öröklődő variabilitás komponensei	193
Ellenőrzött keresztezésekből származó populációk genotípusos varianciáinak és kovarianciáinak szerkezete	193
A nem-alléles génkölcsönhatás és a genotípusos variancia	196
A kapcsolódás és a genotípusos variancia	197
Az örökölhetőség	187
A h2 becslésének módszerei	198
Párosítási modellek	200
Teljestestvér- (FS-) családok párosítási modellje	201
A "North Carolina" párosítási modellek	204
Diallél keresztezés	205
A diallél keresztezés eleme Griffing szerint	206
A diallél keresztezés elemzése Hayman és Jinks szerint	210
A DNS kettőshélix	221
Az óriásmolekula felfedezése	221
A DNS kémiai és fizikai felépítése	224
Az RNS-ek szerkezete	229
A DNS és az RNS elhelyezkedése a sejtben	231
A DNS funkciói	235
Az örökítő anyag (DNS) jellemzése	235
DNS izolálás	235
A DNS jellemzése fiziko-kémiai módszerekkel	237
A kromoszómák finom szerkezete	242
A vírusok szerkezete	243
A baktériumok szerkezete	244
Az eukarióta kromoszómák szerkezete	244
A kromoszómaszerveződést meghatározó elemek	248
Kromoszómaépítés	249
A DNS replikációja	250
A felismeréshez vezető út	250
A replikáció (Escherichia coli modell)	252
A replikáció egyéb formái	258
A hibák és károsodások kijavítása	260
A gén fogalma és felépítése	264
A gén felépítése	264
A gén és a tulajdonság	264
A gén általános szerkezete	265
Jellegzetes szekvenciák, motívumok	266
A Cisz elemek és transz faktorok	266
Startpontok	267
Promóterek	268
Nyílt leolvasási keret (ORF)	269
A prokarióta gének felépítése	269
-10 box és -35 box	269
Több gén közös promóterrel - Operon	271
A cisztron mint komplementációs egység	271
A cisztron egy ORF-et tartalmaz	271
Az eukarióta gének felépítése	272
-25 box és -75 box a promóter régióban	272
Kódoló szakasz	272
Exonok és intronok	274
Terminációs régió poliA jellel	274
A tRNS és rRNS gének felépítése	274
A génfogalom fejlődése és alternatívái	274
Egy gén - egy enzim hipotézis	274
Egy gén egy polipeptid szintéziséért felelős	276
A gén több szintű értelmezése	276
Géncsaládok, multigén családok, álgének	276
Géncsaládok	276
Multigén családok	277
Génklaszterek	277
Pszeudogének	277
A növényi gének elnevezése	277
Prokarióta gének és eukarióta sejtorganellum gének	278
Növényi sejtmagi gének	278
Mutáns sejtmagi gének	278
Ismeretlen gének jelölése	278
A géntermékek jelölése	279
Géncsaládok tagjai	279
Eltérő jelölések	279
Adatbázisok, internetes elérhetőség	279
A gén működése	280
A prokarióta gének működése	280
Az információáramlás útja	280
Fordított irányú átírás	281
A sejtek RNS tartalma (transzkriptom)	281
Kódoló RNS-ek	282
Polipeptidet nem kódoló RNS-ek	283
RNS szintézis (transzkripció)	285
A prokarióta gének működése	285
Prokarióta transzkripció	286
Az eukarióta gének működése	289
Specifikus RNS-polimerázok	289
Transzkripció eukariótákban	289
Az RNS-ek utófeldolgozása	292
Az 5' és 3' végek módosítása	292
Vágás és összeillesztés (splicing)	293
Vágás (darabolás, cutting)	295
RNS szerkesztés (editing)	295
RNS lebomlás, szállítás, RNS körforgalom	296
A kód fogalma	296
A genetikai kódszótár	296
A genetikai kód jellemzői	297
A genetikai kód univerzalitása	298
Eltérő kodonhasználat	298
Lötyögés	298
A genetikai kód megfejtése	301
Fehérjeszintézis	301
A szállító RNS-ek feltöltése	301
A transzláció prokariótákban	302
A transzláció eukariótákban	304
A fehérjeszintézis leállítása (termináció)	305
A génműködés szabályozása	306
A prokarióta génműködés szabályozása	306
Az operon	306
A lac opero	307
Az operonszabályozás típusai	308
Katabolit represszió	309
Finomszabályozás (attenuáció)	310
Szabályozás szűkös feltételek mellett (stringent szabályozás)	311
A regulon	311
Az eukarióta gének kifejeződésének szabályozása	312
Szabályozás az átírás szintjén	313
Átírás utáni szabályozás	316
Szabályozás az átfordítás szintjén	318
Fordítás utáni szabályozás	319
Jelátviteli rendszerek	324
A jelzőmolekula közvetlen bejutása a sejtekbe	324
Jelátvitel sejtfelszíni receptorokkal	325
A génműködés szabályozásának példái	327
Gén-lecsendesítés	327
A génműködés hormonális szabályozása	329
Biotikus és abiotikus faktorok hatása a génműködésre	330
Szövetspecifikus génműködés	330
Genetikai rekombináció	331
Az általános rekombináció klasszikus megközelítése	332
Két teljesen kapcsolt tulajdonság öröklődése	332
Két függetlenül kombinálódó tulajdonság öröklődése	334
Részben kapcsolt gének öröklődése	336
A rekombináció mechanizmusa	339
Homológ kromoszómák párosodása. Szinaptonémás komplex	339
A rekombinációs töréspontok eloszlása a kromoszóma mentén	340
DNS-molekulák hasítása és újraegyesülése	341
Az általános genetikai rekombináció szabályozása a növényeknél	346
Génkonverzió	347
A gének közötti távolság megállapítása tesztkeresztezéssel	348
A távolság megállapításának alapelvei és a számításmenet bemutatása	348
A távoli gének közötti rekombináció mérésének pontatlanságai. Haldane-féle térképfüggvény	352
A mutáció	354
A mutációk csoportosítása	354
A testi- és ivarsejtmutációk	355
A mutációk típusai	356
A mutációk indukálása, mutagének	358
A mutációk magyarázata	359
A mutációk molekuláris szintű értelmezése	359
A biológiai mutagének (transzpozon, T-DNS)	361
A mutáció gyakorisága és iránya	362
A mutációk kimutatása, a mutációs ráta	363
In vitro rekombináns DNS-technikák	365
A génsebészet alapjai	365
A génsebészet és géntechnológia	365
A rekombináns DNS készítésének célja	365
Kiméragének készítése	366
A rekombináns DNS-technika legfontosabb elemei	367
A DNS manipuláció enzimes eszköztára	367
Hasító enzimek (restrikciós endonukleázok)	367
Módosító metilázok-védelem a restrikciós enzimekkel szemben	370
Az in vitro rekombináns DNS-technika segédenzimei	370
RNS-ről készített DNS-kópia (cDNS) - reverz transzkriptázzal	372
DNS-klónozás	374
A klónozás fogalma	374
A gazdasejtek a klónozás igáslovai	375
Vektorok eredete	376
A vektorok csoportosítása	377
Prokarióta klónozó vektorok	377
Prokarióta expressziós vektorok	380
Eukarióta klónozó vektorok	380
Eukarióta expressziós vektorok	382
Növényi transzformációs és expressziós vektorok	382
Kettős funkciójú vektorok	383
A DNS manipuláció alternatív eszközei	384
DNS-klónozás gazdasejtek és vektorok nélkül	384
A PCR technika alkalmazása a génsebészetben	384
Alternatív PCR technikák	386
Gének izolálása	387
Génkönyvtárak	391
Szomatikus sejtgenetika	393
Genetikai transzformáció	394
Transzformáció	394
Transzfekció	394
A genetikai transzformáció eszközei növényeknél	395
Az agrobacterium, mint természetes génvektor	397
Az Agrobaktériumos fertőzés és tumorképződés	397
A virulenciáért felelős tumor indukáló plazmidok	397
Különleges aminosavakat kódoló gének a plazmidokon	397
Transzferábilis DNS-T-DNS-szakasz a plazmidon	397
Az oktopin és nopalin típusú plazmidok eltérő szerkezete	398
A T-DNS-szakasz átjuttatásáért a virulencia gének felelősek	398
Agrobacterium plazmidok génvektorként való felhasználása	400
Lefegyverzett plazmid vektorok	400
Az agrobacteriumos transzformáció korlátai	401
Az agrobaktériumos növénytranszformáció menete	401
Génexpresszió transzgénikus növényekben	402
A DNS beépülésének ellenőrzése	402
Az átírt RNS-ek detektálása	403
A fehérjetermék kimutatása	403
A kromatin-környezet és a kópiaszám hatása a génműködésre	403
A transzgének kifejeződésére ható egyéb tényezők	404
A transzgének kifejeztetése homológ és heterológ rendszerekben	404
A transzgénikus növények szerepe a genetikai vizsgálatokban	405
A transzgenikus növények biotechnológiai felhasználása és ennek társadalmi hatásai	406
A genom összetétele	407
A genomok mérete és a C érték paradoxon	407
A prokarióta genom összetétele	408
Vírusgenomok	408
A baktérium genom	409
Az eukarióta genom összetétele	410
A növényi genom szerkezete	410
Transzpozonok	411
A genom kódoló kapacitása	415
Genomprojektek	417
Genomanalízis	418
Szerkezeti analízis és térképezés	419
Hasítási térkép	419
Molekuláris genetikai markerek	422
DNS szekvenálás	425
A funkcionális genomanalízis	428
Géntérképezésen alapuló génizolálás	429
Génszigonyozás T-DNS-sel vagy transzpozonnal, "gene tagging"	429
"Fordított genetika"	429
Funkcionális genomika	431
A színtestek és a mitokondriumok molekuláris genetikája	432
Színtestgenom	433
Genomfelépítés	433
A DNS-molekula szerveződése	433
A DNS-állomány szerveződése	435
Genomösszetétel	435
Intronok	435
A fehérjeszintézis génjei	436
A fotoszintézis génjei	437
Génkifejeződés	437
Átírás	438
Átírás közbeni (DNS-szintű) szabályozás	438
Átírás utáni (RNS-szintű) szabályozás	438
Fordítás	440
Fordítás közbeni (riboszómaszintű) szabályozás	440
Fordítás utáni (fehérjeszintű) szabályozás	441
A mitokondriumgenom	441
Genomfelépítés	441
A DNS-molekula szerveződése	441
A DNS-állomány szerveződése	442
Plazmidok	444
Genomösszetétel	445
A fehérjeszintézis génjei	445
A légzés génjei	446
Álgének és kiméragének	446
Génkifejeződés	447
Átírás	448
Átírás közbeni (DNS-szintű) szabályozás	448
Átírás utáni (RNS-szintű) szabályozás	448
Fordítás	450
Fordítás közbeni (riboszómaszintű) szabályozás	450
Fordítás utáni (fehérjeszintű) szabályozás	450
A genomok közötti kapcsolat	451
Génátvitel	451
Együttműködés	451
Fejlődésgenetika	453
A fejlődésgenetika tárgya	453
Genetikai programok	453
Totipotencia és determináció	454
A fejlődés térbeli és időbeli szabályozottsága	455
Homeotikus gének	455
Növényi fejlődésgenetika	456
A növényi fejlődés modellrendszerei	457
A növény fejlődése a megtermékenyítéstől a termésérésig	458
A megtermékenyítés	458
A sejtosztódás és embriófejlődés	459
Magnyugalom és csírázás	461
Szár-, levél- és gyökérfejlődés	462
A virágfejlődés genetikai szabályozása	463
A virágfejlődésben szerepet játszó gének működésének időbeni és térbeli kapcsolata	467
A MADS-box gének evolúciós konzerváltsága	470
Termésfejlődés	470
A növényi fejlődés fényszabályozása	471
A fény hatása a növény fejlődésére	471
A fény jelátvitelének útja	473
DNS motívumok a fényszabályozásban	473
PHYA és PHYB szerepe a fejlődésben	474
Fény-jelátviteli Arabidopsis mutánsok	474
A pillangósok gyökérgümő-fejlődése, nitrogénkötés	475
A populációgenetika	479
Az ideális populáció - a Hardy-Weinberg szabály	479
A populációgenetika fogalma	479
A mendeli genetika korlátai	480
Genotípus- és allélgyakorisgá egy allélpár esetében	482
Az egyensúlyi populációszerkezet kialakulása	482
A drift hatása a populáció allél- és genotípus-gyakoriságára	486
A pánmixistől eltérő párosodási rendszerek	492
Beltenyésztés	492
Asszortatív párosodási rendszerek hatása a populáció genetikai szerkezetére	499
A mutáció szerepe a populáció genetikai szerkezetének megváltoztatásában	501
Egyetlenegyszer keletkezett mutáns allél sorsa	502
Ismétlődő, egyirányú mutáció, a mutációs nyomás	502
Kétirányú mutáció. Mutációs egyensúly	504
A migráció hatása a populációk genetikai szerkezetére	505
Szelekció hatása a populáció genetikai szerkezetére	507
A rátermettség fogalma	507
A rátermettség (fitnesz) összetevői	509
A szelekció általános modellje	510
A szelekció speciális esetei	512
Szelekció a mutációs nyomás ellen	517
A populációk genetikai polimorfizmusa	519
Az élet kialakulása és a korai evolúció	522
Közeledés napjaink elképzeléseihez	522
Mit tudunk az élet kialakulásáról és a kezdetekről?	523
Evolúciógenetika	529
Evolúciós változás a populációban	530
A mutáció mint a populáció genetikai változatosságának végső forrása	530
A migráció jelentősége	532
Szelekció hatása	533
Mintavételi hiba a populációban	537
Közelítés a reális populációkhoz	540
A fajkeletkezés folyamata	541
A faj fogalma	542
Elkülönült populációk differenciálódása	542
A reproduktív izoláció	544
A fajkeletkezés (speciáció) típusai	545
Makroevolúciós folyamatok	548
Köszönetnyilvánítás	549
Ajánlott irodalom	551

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem