Cukoripari technológia I.

Kézirat/Előkészítő műveletek. Szeletvágás. Lényerés

Szerző

Lektor

'Dr. Vigh Albert: Cukoripari technológia I. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1979
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	227 oldal
Sorozatcím:	Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kar, Szakmérnöki Tagozat, a BME Továbbképző Intézetének kiadványa
Kötetszám:	202
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Megjelent 333 példányban. 139 fekete-fehér ábrával illusztrált. Tankönyvi szám: J6-794.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1.1 A cukorgyártás története Szervezetünk szénhidrát-szükségletét részben keményítő-, részben cukortartalma táplálékokkal fedezzük. A cukor az emésztés során könnyen felszívódik, édes ize fogyasztását kellemessé teszi. Köznapi elnevezéssel a szarőzt (répa-, illetve nádcukrot) nevezzük egyszerűen cukornak. A cukor gyártása cukornádból. Gyümölcsök, bogyók és a méz volt az ember első cukortartalmú tápláléka. Mivel azt tapasztalták, hogy a cukornád kipréselt leve besüritve a mézhez hasonló édes izü sziruppá alakitható, sőt ki is kristályosítható, már az ókorban kialakult a cukornádból a cukor előállítása. A cukornád őshazája India. Kisajtolt levét nyitott üstökben bepárolva háziiparszerüen még ma is állítanak elő\kristályos cukormasszát (gur). A cukor különböző nyelveken való elnevezése (szahar, sugár, Zucker, stb.) is indiai, szanszkrit eredetű (szarkara). A cukornád termelése és a cukor előállítása Indiából terjedt el az ókori Keleten. Európába i.u. VIII. században jutott el: a mórok Spanyolország területén honosították meg. Ebben az időben elterjedt a Földközi-tenger partvidékén is. Közép-Európában a cukrot a keresztes háborúk idején ismerték meg. Drága ára miatt azonban csak a királyi és főúri udvarokban fogyasztották. Jobban csak akkor terjedt el, amikor Amerika felfedezése után a nyugat-indiai és a nyugat-afrikai szigeteken a spanyol és portugál gyarmatosítók meghonosították a cukornádat és a cukor gyártását. A kedvező talaj- és éghajlati adottságok, továbbá az olcsó gyarmati munkaerő a cukor árát jelentősen csökkentette. A XVII. században a hollandok Jáva szigetén nagy területeket kapcsoltak be a cukornád termelésébe. Ugyanakkor a török hódítók a Földközi-tenger melléki cukornád-termelést és feldolgozást csaknem teljesen elpusztították. így az európai cukorfogyasztást a XVII-XVII1. században a gyarmati - elsősorban az amerikai, nyugat-indiai - cukoripar fedezte. A gyarmatokon előállított nyerscukrot az európai cukorfinomitó-üzemekben átkristályositották, finomították. Vissza

Tartalom

1. BEVEZETÉS 5
1.1. A cukorgyártás története 5
1.2. A hazai cukorgyártás története 8
1.3. A répacukorgyártás technológiai vázlata 12
2. A CUKORRÉPA ÁTVÉTELE, RAKODÁSA, SZÁLLÍTÁSA ÉS TÁROLÁSA 13
2.1. A répaátvétel előkészületei 13
2.2. A répaátvétel lebonyolítása 15
2.3. A cukorrépa rakodása és szállítása 18
2.4 A cukorrépatárolás elméleti kérdései 21
2.5. A cukorrépa tárolás alatti változásai 27
2.6. A répatárolás gyakorlati megoldása 32
3. A CUKORGYÁRTÁS ELŐKÉSZÍTŐ MŰVELETEI 36
3.01. Réparakodási munkák a gyártelepen 36
3.02. Répatárolás a gyártelepen 48
3.03. Gyártelepi mechanizált répatárolók 53
3.04. Az egyenletes répabeadás biztosítása 59
3.05. A répával érkező idegen anyagok eltávolítása usztatás közben 61
3.06. A répa felemelése 67
3.07. A cukorrépa mosása 76
3.08. A cukorrépausztató- és mosóvíz g4
3.09. A répafarok és törmelék feldolgozása 92
3.10. A mosott répa továbbítása a vágáshoz 96
4. A CUKORRÉPA FELSZELETELÉSE 101
4.1. A répaszelet 101
4.2. A répavágókések. A szelet méretei 103
4.3. Répavágógépek 115
4.4. A répaszelet továbbítása 124
5. A LÉNYERÉS ELMÉLETI KÉRDÉSEI 126
5.1. A lényerés elméleti alapjai 126
5.2. Az ideális ellenáramú diffúzió egyenletének levezetése 127
5.3. Nemcukor-anyagok diffúziója, a diffúzió alatt végbemenő kémiai folyamatok 151
5.4. Mikroorganizmusok a lényerésnél 157
5.5. Vizvisszavétel a diffúziós rendszerbe 160
5.6. A lényerés hidrodinamikai kérdései 169
6. A LÉNYERÉS GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁSA 183
6.01. A diffúziós készülékek csoportosítása 183
6.02. A Robert-féle diffúziós telep 186
6.03. Cellákra osztott diffúziós berendezések 190
6.04. Dobdiffuzőrök 191
6.05. BMA-toronydiffuzőr 196
6.06. Buckau Wolf-toronydiffuzőr 202
6.07. Teknős - csigás diffúziós készülékek 208
6.08. Egyéb diffúziós berendezések 214
6.09. A diffúziós berendezések teljesítménye 220
6.10. A diffúzió során fellépő veszteségek 223