A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Áramlástan

Szerző
Lektor

Kiadó: Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar
Kiadás helye: Gödöllő
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 233 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. A címlapon 1986-os kiadási év szerepel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A nyugvó folyadék egyensúlyával először Archimedes /i.e. 287-212/ foglalkozott, aki a vizben úszó testre ható felhajtóerőt tette vizsgálat tárgyává. Ö a tudományos hidrosztatika megalapítója.... Tovább

Előszó

A nyugvó folyadék egyensúlyával először Archimedes /i.e. 287-212/ foglalkozott, aki a vizben úszó testre ható felhajtóerőt tette vizsgálat tárgyává. Ö a tudományos hidrosztatika megalapítója. Később Stevin matematikus 1586-ban a "Principien der Statik unk Hidrostatik" c. munkájában foglalkozott hidrosztatikai elvekkel.
Pascal a XVII. század közepén állította fel tételét a folyadék belsejében lévő feszültség egyenletes terjedésére. Pascal tételét Bramah-féle sajtóval igazolta, meghatározta az egyensúly feltételeit, majd Galilei, Torricelli,Newton, Bernoulli, Euler, Lagrange és Laplace ezen törvényeket matematikai formákba öntötték és megvetették a tudományos hidrodinamika alapját. Nagy érdemet szerzett még D'Alembert, aki a XVIII. század végén a hidraulikai feladatok megoldására már az általa felállított egyenleteket használta fel.
A folyadék különböző kifolyási és áramlási viszonyaira elméleti fejtegetéseikkel Grashof, Weber, Hagen, Dupuit, Prony, Weisbach, Horace, Poncelet és Francis mutattak rá és számos esetben kísérletekkel is igazolták elméleti eredményeik helyességét, az elmélet és gyakorlat között szükségszerűen felmerülő korrekciós tényezőket is meghatározták.
Nagy érdemeket szereztek a hidrodinamika továbbfejlesztésében és gyakorlati alkalmazásának elterjesztésében; Bánki Donát, Rohringer Sándor, dr. Kálmán Tódor, dr. Pattantyús Á. Géza.
A csatornákban történő áramlások vizsgálatánál meg kell még emlékeznünk de Chézy-ről is, aki a róla elnevezett képlettel világhírnévre tett szert.
A súrlódásos folyadékok mozgásának elméletével foglalkoztak Stokes, Navier, De Saint Venant, Poisson, Poiseuille és Reynolds. Az áramlástani kutatások a repülés-elmélettel a XX. században egyre nagyobb területeket fognak át és mind nagyobb feladatokat oldanak meg. Itt kell kiemelni a világűrkutatásban elért hatalmas szovjet sikereket, amelyek bebizonyították a világnak, hogy a tudomány fejlődésének is milyen végtelen lehetőségei vannak.
Gépészmérnökeink gyakorlatának minden ágában megtalálhatók a folyadékok áram lásával kapcsolatos kérdések. Áramló viz energiáját hasznosítják az örvénygépek /turbinák/, ezekben az áramló viz munkát végez. Viszont hajtani kell a szivattyúkat, azaz munkát kell végeznünk ahhoz, hogy a viz alacsonyabb, vagy kisebb nyomású helyről ágasabb, vagy nagyobb nyomású helyre kerüljön. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 9.
1. FOLYADÉKOK ÁRAMLÁSA 11.
1. FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK MECHANIKAI TULAJDONSÁGAI 11.
1.1. A sűrűség 11.
1.2. A viszkozitás 14.
1.3. A felületi feszültség 16.
2. A HOMOGÉN KÖZEG STATIKÁJA 19.
2.1. A szabad felszín alakja 19.
2.2. A statikus nyomás - 21.
2,2-1. A nyomás bevezetése 21.
2.2.2. A statikus nyomás keletkezése 22.
2.2.2.1. A dugattyúerő hatása 22.
2.2.2.2. A súlyerő hatása 23.
2.3. A nyomás által keltett erők 25.
2.3.1. Súlytalannak approximált nyomás alatti közeg által kifejtett erők 25.
2.3.2. A súlyerő figyelembevétele 26.
2.4. Gyakorló feladatok 28.
3. AZ ÁLLANDÓ SŰRŰSÉGŰ KÖZEG ÁRAMLÁSA 28.
3.1. Kinematikai alapfogalmak 29.
3.2. Alapösszefüggések ideális közegekre 30.
3.2.1. Kontinuitási egyenlet 31.
3.2.2. A stacioner áramlás Bernoulli egyenlete 32.
3.2.3. Alkalmazások 34.
3.2.4. A nyomás változása az áramlásra merőleges irányban 36.
3.2.5. A lendületmérleg 37.
3.2.5..1, A lendületmérleg alkalmazása 39.
3.3. Gyakorló feladatok 43.
3.4. Áramlások hasonlósága 44.
3.5. Az áramlások jellege 45.
3.5.1. Lamináris és turbulens áramlás 45.
3.5.2. Áramlás és rohanás szabad felszín esetén 46.
3.6. Áramlás zárt csővezetékekben 48.
3.6.1. A Bernoulli-egyenlet viszkózus közeg áramlására 48.
3.6.2. A nyomásveszteség körkeresztmetszetű egyenes csőben, lamináris áramlásnál 49.
3.6.3. Nyomásveszteség körkeresztmetszetű egyenes csőben, turbulens áramlásnál 52.
3.6.3.1. A sebességeloszlás 52.
3.6.3.2. A nyomásveszteség 57.
3.6.4. Nyomásveszteség nem kör keresztmetszetű csövekben 59.
3.6.5. A csővezetéki szerelvények áramlási vesztesége 61.
3.6.5.1. Beáramló idomok 61.
3.6.5.2. Keresztmetszet-változások 61.
3.6.5.3. Irányváltozás 65.
3.6.5.4. Csőelágazások 68.
3.6.5.5. Kiegyenlítők 69.
3.6.5.6. Elzáró és szabályozó szervek 70.
3.6.5.7. Mérőszűkítések 70.
3.6.5.8. Szűrők és rácsok 72.
3.6.5.9. Összetett ellenállások 73.
3.6.5.10. Az egyenértékű csőhossz. A csőhálózat jelleggörbéje 74.
3.7. Áramlás csatornákban, medrekben 76.
3.7.1. A sebességeloszlás 76.
3.7.2. Áramlási összefüggések 76.
3.8. Gyakorló feladatok 79.
4. ELTÉRÉSEK A STACIONÁRIUS ÉS INKOMPRESSZIBILIS ÁRAMLÁSTÓL 80.
4.1. Nyomáshullámok csővezetékekben 80.
4.2. A kavitációs jelenségek folyadékokban 85.
4.3. Gyakorló feladatok 96.
5. SZÜRÖÁRAMLÁSOK ÉS HETEROGÉN KÖZEGEK 97.
5.1. A Darcy-törvény 98.
5.2. Vízmozgás áteresztő talajban. Kutak 91.
5.3. Gyakorló feladatok 97.
II. ÁRAMLÁSTECHNIKAI GÉPEK 97.
6. SZIVATTYÚK 97.
6.1. A szivattyúk működési elv és szerkezet szerinti osztályozása 98.
6.1.1. A térfogatkiszorítás elvén működő szivattyúk 98.
6.1.1.1. Dugattyús szivattyúk 99.
6.1.1.2. Membránszivattyúk 100.
6.1.1.3. Forgó-lengő dugattyús szivattyúk 102.
6.1.1.4. Forgó kiszorító elemmel működő szivattyúk 102.
6.1.2. Áramlástechnikai elven működő szivattyúk 106.
6.1.3. Egyéb, különféle fizikai elven működő szivattyúk 109.
6.1.3.1. Oldalcsatornás szivattyúk 109.
6.1.3.2. Sugárszivattyúk 110.
6.1.4. Egyéb vízemelő szerkezetek 112.
6.2. Örvényszivattyúk 114.
6.2.1. Sebességháromszögek 116.
6.2.2. A járókerék elmélete 118.
6.2.2.1. Radiális átömlésű járókerék elmélete.Az Euler-féle alapegyenlet 118.
6.2.2.2. A centrifugálszivattyú hozamának meghatározása 126.
6.2.2.3. Típusjellemző meghatározása 128.
6.2.2.4. A turbinaszivattyúk használhatóságának határai. Az átszámítási szabályok 131.
6.2.2.5. A vezetőkerék feladata. A járókerékből kilépő folyadék perdülete és sebessége. A vezetőkerék méretei. A sebességek számítása 132.
6.2.2.6. Az örvényszivattyúk hajtásához szükséges teljesítmény számítása 133.
6.2.2.7. A turbinaszivattyú üzemi jellemzői. A jelleggörbe 134.
6.2.2.8. A kagylódiagram 142.
6.2.3. A szabályozás 151.
6.2.3.1. Fojtásos szabályozás 151.
6.2.3.2. Megcsapolásos szabályozás 153.
6.2.3.3. Levegővel való szabályozás 154.
6.2.3.4. üzemmód változtatással való szabályozás 155.
6.2.3.5. Fordulatszámmal való szabályozás 155.
6.2.3.6. Vezetőlapáttal való szabályozás 157.
6.2.3.7. Járókeréklapátok állításával való szabályozás 159.
6.2.3.8. Lapátcsatornák részbeni elzárásával való szabályozás 159.
6.2.3.9. Lépcsős szabályozás 160.
6.2.4. Számítások a centrifugálszivattyúk elméletéhez 160.
8. SZELLŐZŐK 171.
8.1. Felosztás a nyomás megváltozása alapján 177.
8.2. Felosztás működési elv szerint 177.
8.3. Szellőzők munkafolyamata 179.
8.4. Axiális szellőző számítása 181.
8.4.1. Diffúzor veszteség axiális ventillátoroknál 182.
8.4.2. Összhatásfok 186.
8.5. Radiális szellőző számítása 186.
8.6. Szellőzők jelleggörbéi 192.
8.6.1. Jellemző tényezők, átszámítás más méretre és fordulatszámra 196.
8.6.2. Szellőzők üzeme 199.
8.6.2.1. Munkapont 199.
8.6.2.2. Sorba- és párhuzamos kapcsolás 201.
8.6.2.3. Sűrűségváltozás 203.
8.6.3. Átvételi mérések 203.
8.6.3.1. Szállított légmennyiség mérés 203.
8.6.3.2. Össznyomásnövekedés mérése 204.
9. HIDRAULIKUS ERŐÁTVITEL 206.
9.1. A hidraulikus erőátvitel felosztása 206.
9.1.1. A hidrosztatikus erőátvitel 207.
9.1.1.1. A hidrosztatikus hajtóművek elemei 207.
9.1.1.2. A szivattyúk elméleti közepes folyadékszállítása 209.
9.1.2. Hidromotorok 214.
9.1.3. A hidrosztatikus körfolyamat 215.
9.1.4. Hidrosztatikus hajtóművek típusai. Szabályozás 217.
9.1.4.1. Alternáló mozgást létesítő hidrosztatikus hajtóművek 218.
9.1.4.2. Forgó mozgást létesítő hidrosztatikus hajtóművek 219.
9.1.4.3. Állandó nyomatékot adó szabályozás 223.
9.1.4.4. Állandó teljesitményt adó szabályozás 223.
9.2. A hidrodinamikus erőátvitel 225.
9.2.1. A hidrodinamikus erőátvitel elve 225.
9.2.2. Nyomatéki egyensúly 225.
9.2.3. A hidrodinamikus tengelykapcsoló 227.
9.2.4. Hidrodinamikus nyomatékváltó 229
9.2.4.1. Nyomatéki egyensúly a hidrodinamikus nyomatékváltóban 229
9.2.4.2. A hidrodinamikus nyomatékváltó hatásfoka 231
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv