A csecsemő helyes táplálása és gondozása

Előszó

Negyven évvel ezelőtt Magyarországon körülbelül minden ötödik csecsemő még első születésnapja előtt meghalt, de egyáltalán nem voltak ritkák az olyan községek, amelyekben minden harmadik csecsemő első életévében sírbaszállt. Ma átlag minden nyolcadik csecsemő hal meg az első tizenkét hónapban, de mind nagyobb számmal találunk olyan községeket, amelyek a csecsemők megmentéséért, életéért folytatott küzdelmükkel elérték, hogy 100 csecsemő közül 90-92 életben marad. Rettenetes vérveszteséget jelent egy nemzetre a magas csecsemőhalálozás. Magyarország trianoni területén negyven évvel ezelőtt évenként kb. 35.000-el több csecsemő halt meg, mint pl. 1940-ben.
Vajjon mi mentette meg ezt a sok kis életet? Megmentette őket az orvosok, védőnők munkája mellett az anyák szíve és tudása. Minél magasabb egy nemzet kultúrája, annál alacsonyabb ott a csecsemőhalálozás. A tudás lángja életet teremteni még nem tud, - talán erre sohasem lesz képes -, de képes megszületett életet megmenteni, megtartani.
Ezt a tudást nyújtja ez a könyv, amely százezres példányszámával több százezer magyar anya, vagy leendő anya kezébe jut el és megtanítja őket arra, hogyan gondozzák, hogyan ápolják csecsemőiket.
Büszke a Zöld Kereszt arra, hogy Főméltóságú Kormányzónk Hitvese; mint az Országos Egészségvédelmi Szövetség fővédnöke, méltónak találta ezt a könyvet arra, hogy meleghangú vezető soraival bocsássa útnak. Szavai visszhangra fognak találni minden gyermekét szerető magyar ember szívében.

Budapest, 1943. április hó.
JOHAN BÉLA Vissza