1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Újabb 121 kérdés-121 felelet a klinikai diabetológiából

Szerző
Lektor

Kiadó: Tudomány Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 240 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 14 cm
ISBN: 963-8194-52-9
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az olvasó jelenleg a 2004. decemberében megjelent „100 kérdés -100 felelet a klinikai diabetológiából" c. könyvünk folytatását tartja a kezében. A hozzánk visszaérkezett vélemények szerint a... Tovább

Előszó

Az olvasó jelenleg a 2004. decemberében megjelent „100 kérdés -100 felelet a klinikai diabetológiából" c. könyvünk folytatását tartja a kezében. A hozzánk visszaérkezett vélemények szerint a könyvet az érdeklődő klinikus kollégák örömmel fogadták, s ez biztatást adott nekünk arra nézve, hogy - amint azt az előző könyv előszavában jeleztük is - újabb kérdések megfogalmazódása esetén folytassuk a könyv írását. A kézirat gyarapodása során kiderült, hogy végül 121 kérdés és 121 válasz gyűlt össze. Talán nem bánja az olvasó, hogy a szerkesztés kapcsán eltekintettünk a kézirat terjedelmének csökkentésétől csak azért, hogy ismét ugyanannyi kérdés és válasz szerepeljen a könyvben, mint korábban.
Reméljük, hogy a jelenlegi kiadvány is naprakész segítséget ad a gyakorló orvosoknak, egy-egy klinikai kérdésben való tájékozódáskor. A könyvben néhány kérdés erejéig foglalkozunk a diagnosztikával, a klasszifikációval, az öröklődés kérdésével, majd választ adunk az anyagcsere-vezetéssel kapcsolatban gyakran felmerülő problémákra, taglaljuk az egyes szövődmények - köztük kiemelten a cardiovascularis komplikációk - ellátása során időnként megfogalmazódó gondokat. Természetesen bő teret szentelünk a terápia kérdéseinek, ahol nemcsak az antidiabetikus kezelés aktualitásaira, hanem a társuló állapotok (hypertonia, lipideltérések) esetén követendő gyakorlatra is kitérünk. Érintjük a terhesség és a gesztációs diabetes kérdéskörét is. A könyvet végül néhány, a mindennapi életben gyakran felmerülő kérdésre adott válasz zárja.
Napjaink diabetológiája rohamos léptekkel fejlődik, a terápiás lehetőségek napról-napra bővülnek, a nagy klinikai tanulmányok eredményeinek követése egyre több időbe telik. A gyakorló orvos ezért talán szívesen fogadja ezt a könyvet, amelyet a számára érdekes kérdésnél felcsapva - igyekezetünk szerint a legfrissebb irodalmi adatokra támaszkodva - gyorsan, naprakész választ találhat. Most nem teszünk ígéretet arra, hogy újabb kérdések felmerülése esetén tovább írjuk a könyvet, de azért ezt a lehetőséget kategorikusan ki sem zárjuk. Majd az élet eldönti...
A könyv kiadását a Berlin Chemie Kft. nagyvonalú támogatása tette lehetővé, segítségüket köszönjük. Köszönjük a Tudomány Kiadó gyors és szakszerű munkáját.
Ajánljuk könyvünket azon gyakorló orvosok számára, akik cukorbetegekkel foglalkoznak. Fogadják szeretettel a könyvet azok, akik ténylegesen folytatásként olvassák, s azok is, akiknek nem volt alkalmuk a megelőző munkánk lapozására. Vissza

Tartalom

Előszó 13
A diabetes és előállapotai patogenezise. Klasszifikáció 15
1. Módosítja-e a metabolikus szindrómával kapcsolatos álláspontunkat a Nemzetközi
Diabetes Szövetség (IDF: International Diabetes Federation) új kritériumrendszere? 15
2. Létezik-e „enyhe" diabetes? 19
3. Mi a teendő, ha valakin emelkedett éhomi vércukorszintet (IFG) és/vagy csökkent
glukóztoleranciát (I6T) kórisméztek? 20
4. Miért alakul ki cukorbetegség? 23
5. Milyen szerepet játszanak familiáris/genetikai tényezők az l-es típusú cukorbetegség
létrejöttében? 25
6. Szerepet játszanak-e familiáris/genetikai tényezők a 2-es típusú diabetes
kialakulásában? 28
7. Örökölhető-e a diabetes? 30
8. Mi a magyarázata a diabetes növekvő gyakoriságának? 30
9. Mit jelent a „mézeshetek időszaka" kifejezés a cukorbetegség esetében? 32
10. Szükséges-e minden esetben törekedni a diabetes típusának pontos meghatározására,
„klasszifikálására"? 33
11. Mit takar az ICA, GAD(A), IA-2A fogalom, mikor, kiken, miért célszerű meghatározásuk elvégzése? 35
Anyagcserekontroll 37
12. Mit takar a „glykaemiás kontroll" kifejezés? 37
13. Összefügg-e a glykaemiás kontroll a cukorbetegség idült szövődményeivel? 39
14. Ismertek-e evidenciaszintű nagy tanulmányok az anyagcserekontroll és az 1DM
szövődményeinek összefüggéséről? 39
15. Ismertek-e evidenciaszintű nagy tanulmányok az anyagcserekontroll és a 2DM
szövődményeinek összefüggéseiről? 44
16. Jelent-e az érintett személy számára bármilyen vonatkozásban fokozott kockázatot a
„szoros anyagcserekontroll"? 48
17. Milyen gyakoriságú vércukor-önellenőrzés javasolt 1DM-es személyeken az optimális
anyagcserekontroll biztosításához? 49
18. Milyen gyakori vércukor-önellenőrzés javasolt 2DM-es személyek esetében az optimális anyagcserekontroll biztosításához? 52
19. Alkalmas-e a HbA1c-érték meghatározása az ujjszúrásokkal járó mérések kiváltására? Tükrözi-e értéke az aktuális vércukorszintet? 54
20. Van-e különbség az 1- és 2DM anyagcsere-vezetésében? 56
Szövődmények és kísérőbetegségek 57
21. Mekkora a valószínűsége valamely szövődmény kialakulásának a diabetes egyes
típusaiban? 57
22. Együtt változik-e a kis- és nagyér-szövődmények előfordulásának valószínűsége? 60
23. Visszafordíthatók-e a diabetes krónikus szövődményei? 61
24. Jár-e tünetekkel a cukorbetegség kialakulása? 63
25. Ingadozhat-e a vércukorszint azonos életmód, étrend, fizikai tevékenység és
gyógyszeres (inzulin-) kezelés mellett? 64
26. Azonosan „szoros" célértékeket kell-e követnünk idős személyek cukorbetegségének
kezelésekor? 65
27. Mi a teendő, ha eltérés mutatkozik az önkontrollosan mért és a laboratóriumban
meghatározott vércukorérték(ek) között? 66
28. Ha a vércukor-önellenőrzés során alacsony értéket mér a beteg, több szénhidrátot
fogyasszon-e, avagy hagyja ki a vércukorcsökkentő tabletta bevételét, illetve csökkentse,
vagy netán hagyja ki a következő inzulinadagot? Ha magas a vércukra, emelheti-e
önhatalmúlag a gyógyszer adagját? 69
29. Hogyan állapítható meg, hogy a panaszmentes betegen az ismétlődő magas
vércukorszint Somogyi-hatás következménye-e, vagy a terápiában újabb lépcsőfok
alkalmazása szükséges? 70
30. Jelenti-e a látás romlása cukorbetegen minden esetben szemszövődmény
kialakulását? 71
31. Vannak-e az egyes diabetesspeficikus szövődményeknek a vizsgált személy által is
észlelhető jelei? 72
32. Járhat-e a diabetes manifesztációja kóros „májfunkciós értékek" megjelenésével? 73
33. Cukorbeteg, hypertoniás személyek kezelésében a későbbi prognózis szempontjából mi a fontosabb: a jó anyagcsere-beállítás vagy az optimális vérnyomáskontroll? 75
34. Mit jelent a „rizikóstratifikáció"? 76
35. Azonos mértékű-e a keringési kockázat a diabetes két fő típusában? 79
36. Súlyosbítja-e a diabetes fennállása a meglévő keringési betegség prognózisát? 79
37. Hozott-e újat a DIGAMI-1 és DIGAMI-2 vizsgálat az infarctust szenvedett cukorbetegek kezelésével kapcsolatos elképzeléseinkben? 80
38. A cardiovascularis események alakulásának megítélésekor az abszolút vagy a relatív
kockázatcsökkenésnek van-e nagyobb jelentősége diabetes mellitusban? 83
39. Ha polipragmáziára kényszerülünk - mert diabeteszes betegünk hypertoniás,
dyslipidaemiás is egyben, emellett alsó végtagi obliteratív érbetegségben, valamint
koszorúér-betegségben is szenved -, mely gyógyszercsoport(ok)nak biztosítsunk
prioritást? 84
40. Hol a diuretikumok helye a cukorbetegek antihypertensiv terápiájában? 85
41. Van-e helye az imidazolin-h-receptor-agonista szereknek a cukorbetegséghez társult
hypertonia kezelésében? 87
42. A cukorbetegek fokozott cardiovascularis kockázata miatt szükség van-e a korábbihoz képest „szigorúbb" célérték megállapítására a cholesterincsökkentő kezelés során?... .88
43. Van-e különbség a cukorbetegek cardiovascularis szövődményeinek primer és szekunder prevenciójában a zsírcsökkentő - antilipaemiás kezelés vonatkozásában? 90
44. Milyen cholesterinszint esetén indokolt statinkezelést indítani diabetes mellitusban?
Kell-e minden 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő beteget statinkezelésben
részesíteni? 91
45. Mérjük-e 2-es típusú diabetesben a vérzsírértékeket, avagy elég adat gyűlt már össze
ahhoz, hogy mérés nélküli statinkezelést folytassunk e betegeken? 93
46. Van-e a statinoknak egymáshoz viszonyított előnye, hátránya? 93
47. Számíthatunk-e a gyakorlatban statinkezelés okozta mellékhatásra, s mit kell tenni
ennek időbeni felismerése érdekében? 94
48. Indokolt-e vérzsírcsökkentő gyógyszerek kombinált alkalmazása 2-es típusú
diabetesben? 96
49. Szükséges-e thrombocyta aggregációt gátló kezelés alkalmazása minden
cukorbetegen? 97
50. Növeli-e a szemfenéki vérzés kockázatát retinopathiás betegen aszpirinprofilaxis
alkalmazása? 99
51. Van-e jelentősége a hyperhomocysteinaemiának cukorbetegségben? 100
Étrend 103
52. Helytálló-e még az a felfogás, hogy a cukorbetegnek gyakran kell étkeznie? 103
53. Meddig engedhető meg túlsúllyal rendelkező cukorbeteg csak életmódkezelésen
(fogyókúrán) tartása, ha kooperál ugyan, de súlyleadása lassú, vércukorértékei pedig
folyamatosan magasabbak a kívántnál? 104
54. Mi az étrendi kezelés célja cukorbetegségben? 106
55. Melyek a cukorbetegek étrendjével kapcsolatos leggyakoribb tévedések? 108
56. Mi a mind gyakrabban olvasható „mediterrán étrend" lényege, és melyek előnyei a
nálunk szokásos étkezéshez viszonyítva? 113
57. „Lazíthat-e"a cukorbeteg étrendjén a glykaemiás kontroll veszélyeztetése nélkül?... 116
Fizikai aktivitás 119
58. Mi a fontosabb: a fizikai aktivitás természete, intenzitása vagy tartama? Melyek azok a mozgásformák, amelyek különösebben nem trenírozott személyek számára is jó szívvel
ajánlhatók? 119
59. Hogyan hat a fizikai tevékenység az anyagcserekontrollra? 121
60. Miért okoz a fizikai tevékenység, sport vércukoresést néhány órával annak befejezését követően? 122
61. Mennyi idő elteltével jelentkezik a fizikai aktivitás anyagcserét javító hatása? 125
Orális antidiabetikus kezelés 127
62. Mitől függ, hogy tablettára szoruló cukorbeteg esetében melyik orális antidiabetikumot választjuk? 127
63. Lehetséges-e, hogy valaki az egyik metformin-készítmény szedése során
gastrointestinalis mellékhatásokat észlel, egy másik készítmény változat azonban hosszú
időn át sem okoz panaszokat? 128
64. Mi a rosiglitazon-metformin kombináció egy készítményben (Avandamet) történő
bevitelének előnye? 130
65. Hogyan kezdjük metforminnal a kezelést? Milyen gyorsan történjen adagjának
növelése? 134
66. Vannak-e a glitazonok alkalmazásának speciális szempontjai? 136
67. Mikor indokolt inzulinsecretagog típusú szer adása? 137
68. Hol a helye a glibendamidnak napjaink orális antidiabetikus terápiájában? 140
69. Milyen gyorsan történjen az orális antidiabetikumok adagjának emelése? 142
70. Van-e az orális antidiabetikumok - és ugyanígy az inzulin - esetében a napi dózisnak
felső határa? Mi a teendő a készítmények kombinált alkalmazásakor? 143
71. Folytatható-e az orális antidiabetikus kezelés a veseműködés beszűkülésekor? Milyen
irányelvek követendők enyhe fokú nephropathiában szenvedőkön? 144
72. Mi a teendő, ha metformint szedő beteg parenteralis jódos kontrasztanyaggal végzendő vizsgálatra szorul? 149
Inzulinkezelés 151
73. Van-e napjainkban is létjogosultsága az inzulinok hatástartam szerinti
csoportosításának? 151
74. Mikor indokolt ultragyors hatású inzulinanalógok alkalmazása? 151
75. Hol a helye a glargin-inzulinnak a cukorbetegség kezelésében? 156
76. Jelent-e bármiféle veszélyt az e kezelésben részesülők számára „genetikailag manipulált" inzulinok adása? 157
77. Mikor indokolt 2-es típusú diabetesben inzulint adni? Jelenti-e e kórformában az inzulin bevezetése a „betegség súlyosbodását"? 158
78. Miért kényszerülünk 2-es típusú diabetesben gyakran igen nagy inzulinadagok
alkalmazására? 159
79. Megváltoztathatja-e inzulinadagjait maga a cukorbeteg is? 160
80. Ha az inzulinnal kezelt cukorbeteg napok óta lázas, nem tud vagy nem kíván enni,
hogyan kell változtatni inzulinadagján/inzulinadagjain? 161
81. Mi okozhatja inzulinnal kezelt cukorbetegek anyagcsere-állapotának esetenként
megfigyelhető instabilitását? 163
Hypoglykaemia 165
82. Mikor beszélünk hypoglykaemiáról? 165
83. Mit értünk „biokémiai" hypoglykaemián? 165
84. Mit értünk „relatív" hypoglykaemia alatt? 166
85. Megérezhető-e előre hypoglykaemia bekövetkezte? 166
86. Jár-e a hypoglykaemia minden esetben felismerhető tünetekkel? 167
87. Mi a teendő hypoglykaemia észlelésekor? 168
88. Mi a hypoglykaemia leggyakoribb oka 1DM-ben, ill. 2DM-ben? 170
89. Milyen gyakori hypoglykaemia kialakulása 1DM-ben, ill. 2DM-ben? 172
90. Okozhat-e az alacsony vércukorszint agykárosodást? 174
91. Mi a „hypoglykaemia-érzéketlenség" (hypoglycemia unawareness) és miért alakul kí?175
92. Mely betegek veszélyeztetettek leginkább hypoglykaemia fellépte szempontjából?.. 176
Diabetes és terhesség, fogamzásgátlás 177
93. Mi a teendő, ha cukorbeteg nő orális antidiabetikum szedés mellett lesz terhes?
Mekkora a magzati károsodás veszélye? 177
94. Mit értünk gestatiós diabetes alatt? 178
95. Hogyan történjen a gestatiós diabetes szűrése? 180
96. Korábban gestatiós diabetesben szenvedő nőnek meddig kell fokozottan figyelnie
szénhidrát-anyagcseréjére? 183
97. Befolyásolja-e a diabetes a fogamzó-, illetve a termékenyítőképességet? 184
98. Milyen fogamzásgátlási módszerek ajánlhatók cukorbetegeknek? 185
99. Mit jelent a prekoncepcionális gondozás? 189
100. Jól gondozott diabeteszes terhesség esetén milyen a terhesség anyai/magzati
kimenetele? 192
101. Szoptathat-e a cukorbeteg? 193
Erectilis dysfunctio 195
102. Mi az erectilis dysfunctio és milyen gyakori cukorbetegeken? Vannak-e hatásos kezelési lehetőségei? 195
103. Milyen megfontolások szükségesek az erectilis dysfunctio gyógyszeres kezelésének
megkezdésekor? 199
Gondozás, edukáció, a mindennapi élet problémái 203
104. Hogyan hozzuk az érintett személy tudomására, hogy cukorbeteg lett? 203
105. Mikor szükséges a frissen felfedezett cukorbeteget diabetológiai centrumba
irányítani? 204
106. Milyen tanács adható cukorbetegeknek a dohányzással kapcsolatban? 206
107. Milyen speciális utazási tanácsokra lehet szüksége a cukorbetegnek? 207
108. Mi a St. Vincent-i Deklaráció, és hogyan sikerült célkitűzéseit valóra váltani? 210
109. Vezethet-e gépjárművet a cukorbeteg? 212
110. Szükséges-e, hogy a cukorbeteg nyomelemeket, illetve vitaminokat tartalmazó
készítményeket (is) szedjen? 214
111. Adhatnak-e vért a cukorbetegek? 214
112. Van-e szerepe a stressznek a diabetes kialakulásában és - ismert cukorbetegség esetén - a vércukorértékek romlásában? 215
113. Kötelező-e bejelenteni a cukorbetegség tényét a munkáltatónak/iskolának? 216
A retino- és neuropathia diabetica speciális kérdései 217
114. Milyen szövődmények vezetnek a retinopathia diabetica szokatlanul gyors
progressziójához? 217
115. Okozhatja-e jelentősebb alkoholfogyasztás a neuropathia diabetica talaján jelentkező
fájdalom fokozódását? 218
116. Hogyan előzhető meg a neuropathiás talpi fekély kialakulása? 218
Interkurrens betegségek 221
117. Hogyan különíthető el gyorsan és egyszerűen a hypo-, illetve a hyperglykaemia
eszméletlen betegen? 221
118. Hogyan befolyásolhatja a diabetes kezelését, ha a beteg - átmenetileg vagy tartósan szteroid szedésére szorul? 222
119. Milyen előkészületet igényel cukorbeteg esetében gasztroszkópia, illetve gyomorröntgen végzése? 223
120. Igényel-e a cukorbeteg speciális védőoltásokat? 225
121. Melyek a cukorbetegség kezelésére alkalmazott gyógyszerek más készítményekkel
kapcsolatos leggyakoribb interakciói? 225
Tárgymutató 229
A könyvben érintett nagy tanulmányok jegyzéke 235
Rövidítések jegyzéke 237
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Újabb 121 kérdés-121 felelet a klinikai diabetológiából
Állapot:
1.740 ,-Ft
14 pont kapható
Kosárba
konyv