A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje

Fülszöveg

Kinek kell a könyvtárstratégia, és kinek nem?
(Egy kön5rvtár-stratégia felállításának lehetséges és megvalósítható elemei)
A könyves szakma - olvasva Zágorec-Csuka Judit könyvtárstratégiáját - az utóbbi 3 évtized alatt óriási fejlődésen esett át. A mindig is nagy szakmai figyelmet és komplementáris tudást igénylő rendszerezés (tizedes rendszer stb.) olyan, mára már pre-elektroníkus kornak nevezett információ elmélet-tanítás, amely nélktil ma nem beszélnénk digitális könyvtárakról, adatbázisokról, könyvtárépítésről, sőt menedzsmentről sem.
A könyvtárstratégia és a hozzá kapcsolódó menedzsment, a könyvtárépítés és mindezek integrációja, egymásrautaltságuk és kölcsönös segítéségnjrújtásuk a könyvtárközi cserék gyors, akadálymentes és költségek nélküli megvalósulásában, fontos tényező. Ezek nélkül már sem országos, sem regionális, s a hozzájuk szorosan kapcsolódó nemzetiségi (kisebbségi) könyvtárak sem működhetnek. Az új technikai lehetőségek bevezetésével, a kapcsolatrendszer és... Tovább

Fülszöveg

Kinek kell a könyvtárstratégia, és kinek nem?
(Egy kön5rvtár-stratégia felállításának lehetséges és megvalósítható elemei)
A könyves szakma - olvasva Zágorec-Csuka Judit könyvtárstratégiáját - az utóbbi 3 évtized alatt óriási fejlődésen esett át. A mindig is nagy szakmai figyelmet és komplementáris tudást igénylő rendszerezés (tizedes rendszer stb.) olyan, mára már pre-elektroníkus kornak nevezett információ elmélet-tanítás, amely nélktil ma nem beszélnénk digitális könyvtárakról, adatbázisokról, könyvtárépítésről, sőt menedzsmentről sem.
A könyvtárstratégia és a hozzá kapcsolódó menedzsment, a könyvtárépítés és mindezek integrációja, egymásrautaltságuk és kölcsönös segítéségnjrújtásuk a könyvtárközi cserék gyors, akadálymentes és költségek nélküli megvalósulásában, fontos tényező. Ezek nélkül már sem országos, sem regionális, s a hozzájuk szorosan kapcsolódó nemzetiségi (kisebbségi) könyvtárak sem működhetnek. Az új technikai lehetőségek bevezetésével, a kapcsolatrendszer és az elektronikus alapokon működő hálózat megvalósulásával a fontossági sorrend a szolgáltató-felhasználó („ adatgazda"-intézmény és kölcsönző) között eltűnni látszik.
A 21. század az információ százada lesz, ezért új, e tényhez szabott stratégiákra lesz szükség, hiszen csak így részesülhetünk azokból a tudásokból, amelyek minket az „intelligens muravidéki régióvá" avatnak. Másrészt ez a kis közösség is birtokában van azoknak a „kivételes értékeknek", amelyek részei a folytonosan építkező európai identitásnak.
A szerző által készített helyzetkép egyébként lesújtó, hiszen a röpke statisztikából kiderül: hiányos a könyvtárak számítógépes adatbázisa a magyar állomány tekintetében, hiszen sem a szlovén állományról leválasztottan, sem pedig az integrált online gyűjteményekben nem került feldolgozásra a nemzetiségi terület könyvtárainak mintegy 130 ezer (!) egysége, valamint a maribori Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék 6500 kötetre becsült könyvállománya.

Ezek a tények látszólag nem zavarnak senkit. Sőt az illetékesek sok esetben hallani sem akarnak új, a régi helyviszonyokat némileg orvosoló megoldásokról. A stratégiában fontos helyet foglal el az integrálási szándék, valamint az esélyegyenlőség, amelyet a magyar-szlovén szakkáder szempontjából a közel másfél évtizede iskolakönyvtárt vezető szerző „vágyálomnak" nevez.
A stratégiai tervezés alapfogalmainak felvonultatása a cél-eszköz-megvalósulás hármasa, valamint az ún. TQM-szemlélet kialakítása olyan fogalmak, amelyek nélkül nem létezhet stratégia. Mégis a szerzőnek meggyőződése, hogy a pangás nem tesz jót az egyébként kielégítő állománnyal és technikai felszereltséggel rendelkező „nemzetiségi" könyvtáraknak, pedig a legtöbb esetben nem is pénzkérdés az egész. Sokkal inkább a vezetői képességek és a kompetenciák hiányoznak, elszántság és eltökéltség a könyvtárügy és a tudásközvetítés/tudásmegszerzés szükségességét szem előtt tartva, értelmi elkötelezettséggel felvértezve. Az EU-s pályázatok és az EU-s könyvtárügyi integrációt sürgető szándékok a hathatós nemzetiségi politikai és együttműködési szándék nélkül nem jelentenek lehetőséget, kiváltságos helyzetben ne reménykedjünk! A célok és a szándékok, valamint a helyi politikai akaratok összehangolásával lehet csak elérni eredményeket, ez pedig további halasztást nem tűr.
Dr. Bence Lajos Vissza