Élelmiszerfizika I.

Hidrodinamika, Reológia, Fénytan

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Dr. Zana János: Élelmiszerfizika I. ' összes példány

Kiadó:	Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Kar
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	165 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E jegyzet kiadásával a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen folyó oktatási munka tapasztalatai alapján szeretnénk egy új interdiszciplináris tudományterületet, az élelmiszerfizikát szolgálni. Az élelmiszeripari ágazati kutatóintézetekben és a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézetben több mint 20 éven át igyekeztek öregbíteni a fizikának ezt a speciális területét.
Az élelmiszerfizikán azt a tudományterületet értjük, amely fizikai módszerekkel, a fizika alkalmazásával élelmiszeripari nyersanyagok, félkész és késztermékek fizikai jellemzőit igyekszik meghatározni. Ilyen céllal a Fizika Tanszéki Csoportban diszciplináris kutatási témát is indítottunk. Mint ismeretes, az élelmiszeripari anyagok többsége csak kvázistacionárius állapotban létezik. Egy-egy fizikai jellemző csak igen jól körülhatárolt, szigorú peremfeltételek mellett fogadható el. így az egyes statikus állapotok közti átmenet fizikai vizsgálata is az élelmiszerfizika feladata. Ez természetesen a technológiai folyamatokban résztvevő élelmiszeripari anyagok fizikai leírását is jelenti. Mindebből érzékelhető, hogy alapvetően a kísérleti fizikát alkalmazzuk az élelmiszerfizika tárgyalása során, de a fizikai folyamatok leírásához az elméleti fizikára is szükségünk van. Az élelmiszerfizika azonban nem nélkülözheti más tudományterületek eredményeit sem, így pl. élelmiszerkémia, mikrobiológia, biofizika, biometria, élelmiszeripari műveletek és élelmiszeripari technológiák. Szigorúan véve jegyzetünk nem vállalkozhatott az élelmiszerfizika teljeskörű ismertetésére. Csak a legfontosabb fejezeteket tárgyaljuk, megemlítve az élelmiszeripari alkalmazásokat.
A jövőben a Fizika Tanszéki Csoport továbbfinomítja a jegyzet anyagát saját és más kutatók eredményeinek felhasználásával. így a jegyzet nem tartalmazza a számonkérésekre szükséges ismereteket. Az előadások nyomonkövetése mellett a gyakorlatokon is szorgalmas, precíz munkára lesz szükség. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 6
1. HIDRODINAMIKA /László Péter/ 8
1.1. A folyadékáramlás leírási módszerei 8
1.2. A folytonosság tétele 9
1.2.1. A folytonosság tétele stacionárius áramlásra 9
1.2.2. A folytonosság tétele instacionárius áramlásra 11
1.3. A folyadékáramlás dinamikai alaptörvényei 13
1.3.1. Euler-egyenlet 13
1.3.2. Bernoulli-egyenlet 15
1.3.2.1. Folyadék entalpiák 16
1.3.3. Impulzustétel alkalmazása 22
1.3.3.1. Impulzustétel folyadéktestre 22
1.3.3.2. Impulzustétel folyadékelemre 23
1.4. Súrlódásos folyadékáramlás 27
1.4.1. A lamináris áramlás Newton törvénye 27
1.4.2. A Hagen-Poiseuille törvény 29
1.4.3. A hidrodinamikai hasonlósági elv 31
1.4.3.1. A Froude-féle szám 32
1.4.3.2. Reynolds-féle szám 32
1.4.4. Csősúrlódási és veszteségi tényező 33
1.4.5. Turbulens áramlás 35
1.5. A folyadékmechanika összefoglaló áttekintése 37
1.6. Ellenőrző kérdések a folyadékmechanikából 39
2. REOLÓGIA /László Péter/ 40
2.1. A reológia tárgya 41
2.2. A reológiai rendszer fogalma 41
2.3. A reológia vizsgálati módszerei 42
2.4. A reológia axiómái 42
2.5. A reológiai alaprendszerek tulajdonságai 43
2.5.1. Az elasztikus alaprendszer 43
2.5.2. A viszkózus alaprendszer 44
2.5.3. A plasztikus alaprendszer 45
2.6. A plasztikus törés szilárdsági elmélete 46
2.7. Komplex reológiai rendszerek 51
2.7.1. A Maxwell-test 51
2.7.2. A Kelvin-test 51
2.7.3. Szerkezeti viszkozitás 51
2.8. Reológiai modellek 55
2.8.1. Alapmodellek 55
2.8.2. Több elemű modellek 57
2.9. Reológiai rendszerek csoportosítása 63
2.10. Biológiai rendszerek további reológiai jellemzői 65
2.11. Reometriai módszerek 67
2.11.1. Kapilláris viszkozimetria 69
2.11.2. Esőgolyós viszkozimetria 71
2.12. Reológiai fogalmak és összefüggések áttekintése 74
2.13. Ellenőrző kérdések reológiából 75
3. FÉNYTANI FEJEZETEK /László Péter, Zana János/ 76
3.1. A fény terjedése 77
3.1.1. A geometriai optika jelenségei 78
3.1.2. Refraktometria 82
3.1.3. A fényrefrakció és transzmisszió mérése 83
3.2. Fotometria 86
3.2.1. Fotometriai alapfogalmak 86
3.2.2. Vizuális fotometria 89
3.2.3. Objektív fotometria 90
3.2.4. Spektrofotometria 92
3.2.4.1. Emissziós spektrofotometria 92
3.2.4.2. Abszorpciós spektrofotometria 93
3.3. Színmérés 94
3.3.1. A színmérés alapfogalmai 94
3.3.2. Az emberi látás 96
3.3.3. Színkeverés 99
3.3.4. A színmérés kialakulása 100
3.3.5. Színmérő rendszerek 105
3.3.5.1. Az RGB színingermérő rendszer 105
3.3.5.2. Az X, Y, Z színingermérő rendszer 106
3.3.5.3. A CIE 1964 u,v egyenletes színingertér 111
3.3.5.4. A CIE 1976 CIELAB színingertér 112
3.3.5.5. További ismert színmérő rendszer 117
3.3.6. Színmérő műszerek és felhasználásuk 118
3.4. A fénytani fejezetek összefoglaló áttekintése 122
3.5. Ellenőrző kérdések fénytanból 124
4. ÉLELMISZERFIZIKAI MÉRÉSI GYAKORLATOK /László Péter, Zana János/ 126
4.1. A mérési jegyzőkönyv elkészítésének szempontjai 126
4.2. Mérési gyakorlatok folyadékok mechanikájából 132
4.2.1. Felületi feszültség mérése sztalagmométerrel 132
4.2.2. Olaj sűrűségének meghatározása Bernoulli törvényének alapján 137
4.3. Mérési gyakorlatok reológiából 140
4.3.1. Viszkozitás mérés Ostwald-Fenske viszkoziméterrel 140
4.3.2. Viszkozitás mérés Höppler viszkoziméterrel 143
4.3.3. Termények szilárdságtani jellemzőinek mérése 146
4.3.4. Mezőgazdasági anyagok belső súrlódásának vizsgálata 152
4.4. Mérési gyakorlatok fénytanból 155
4.4.1. Oldatok törésmutatójának mérése refraktométerrel 155
4.4.2. Színmérés MOMCOLOR 100 mérőműszerrel 160
IRODALOM 165

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem