A gazdasági munkaközösség

Előszó

Ma már széles körben ismeretesek azok a rendelkezések, amelyek alapján 1982. január 1-től lehetővé vált gazdasági életünkben a kisüzemi termelés és a kisegítő tevékenység csoportos és egyéni vállalkozás formájában. A ma már általánosan elterjedt - nem egészen pontos megfogalmazás szerint - "második gazdaság "-nak nevezett tevékenység kereteiről közel negyven jogszabály jelent meg, amelyek az újfajta vállalkozás valamennyi formáját felölelik és szabályozzák a vállalkozásokkal összefüggésben a társadalombiztosítási, adózási kérdéseket stb. E jogszabályok közötti eligazodást igyekszünk elősegíteni a segédlet kiadásával, amely a vállalkozási formák közül a gazdasági munkaközösséggel foglalkozik, illetve az ezzel a vállalkozási formával összefüggő rendelkezésekkel.
Önként adódik a kérdés, mi indokolja szocialista gazdasági-társadalmi viszonyaink között az újfajta vállalkozási forrnak megjelenését és működéséi. A válasz már jól ismert: ezek célja, hogy jelentős segítséget nyújtsanak a nagyüzemeknek ahhoz, hogy mentesülve egyes részfeladatoktól, teljes erővel alapvető feladataikra összpontosíthassanak, de ezen felül a lakosság közvetlen ellátásában is részt kapjanak az új vállalkozások, amelyek kisebb szervezeti kereteikkel rugalmasabban alkalmazkodhatnak szolgáltatásoknál, a kisüzemi termelésben, a nagyüzemeket kiegészítő tevékenységben a fogyasztói igényekhez.
Egyértelmű tehát, hogy az új vállalkozási formák nem jelentik a gazdaságpolitika alapvetően új útját. A népgazdasági egyensúly biztosítására, megoldására nem az új, kisebb formátumú vállalkozások hivatottak, ez nyilvánvalóan a nagyüzemek dolga. A kisebb formák viszont a nagyüzemek alapvető feladatainak elvégzéséhez segítséget nyújtanak. Vissza