A gazdasági elemzések sztochasztikus módszerei III.

Előszó

Készleteket rendszerint azért tartunk, hogy valamely szükségletet, igényt kielégítsünk. A szóban forgó anyag, cikk Iránti igény, kereslet a készlet fogyását idézi e lő. Gondoskodnunk kell tehát időben a raktárkészlet pótlásáról, feltöltéséről. A megrendelés feladásától a megrendelt mennyiség raktárba érkezéséig eltelt időt utánpótlási időnek vagy röviden pótlási időnek nevezik. Az utánpótlási idő alatt is történhet kivét a raktárból, a megrendelési időpontokat tehát úgy kell megválasztani, hogy a raktárkészlet az utánpótlási idő alatt is fedezze a szükségletet. Az árubeérkezés és az árukivét, más szóval a beáramlás és a kiáramlás együttesen meghatározzák a raktárkészlet időbeli alakulását, amelyet egy koordináta-rendszerben is ábrázolhatunk. Ezen az ábrán a vízszintes tengelyen az Idő (t), a függőleges tengelyen pedig a raktárkészlet (y ) szerepel (abban az egységben kifejezve, amely a vizsgált árucikk természetéből következik).
A készlettartás, a készlet pótlása, a beszerzési lehetőségek mérlegelése idő- és költségigényes, de ugyanúgy gazdasági konzekvenciái vannak az igények ki nem elégítésének is. A készletgazdálkodással kapcsolatos költségek jelentős szerepet játszanak a készletmodellekben. Három alapvető csoportba oszthatók:
a) az utánpótlással, a raktárfeltöltéssel kapcsolatos költségek, ezek az un. beszerzési, ill. előállítási költségek,
b) a raktár fenntartásának a költsége, a raktárkészletben lekötött eszközök költsége, kamat, eszközlekötési járulék, a készlet elévülésével, romlásával együtt járó veszteségek stb., amelyeket gyűjtőnéven raktározási költségnek nevezünk, c) a raktárhiány okozta termeléskiesés, a pótlólagos beszerzéssel együtt járó többletköltség, vagy a hiány miatti nyereségkiesés stb., gyűjtőnéven a hiányköltség. Vissza