1.034.197

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyarok harmadik útja - 1956

Kiút a kommunizmus és a pénzuralom zsákutcájából

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Gold Book Kft.
Kiadás helye: Debrecen
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 418 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN: 963-425-050-5
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

1956 magyar forradalma lépés volt a világ egész jövőjét érintő harmadik út irányában. Ez a korán jött forradalom akkor nem érhette el célját. Az állammonopolista diktatúrán alapuló kommunista reálszocializmus csődje nem jelenti azt, hogy a szervezett pénzhatalom diktatúráján alapuló pénzuralmi rendszer ne lenne maga is zsákutca. Mind az állammonopolista, mind a magánmonopolista uralkodó osztály azt hirdeti, hogy nincs harmadik út.
Harmadik út valójában létezik, ez pedig a gazdasági és a politikai monopóliumtól mentes önrendelkező társadalom, amelyben mindenki rendelkezik a személyes szabadság anyagi feltételével, az emberiség közös tevékenysége alapján létrejött vagyon ráéső, és a saját teljesítménye alapján létrejövő vagyonnal. 1956 magyar forradalma elindította azt a folyamatot, amely meggyőzte a világ népeit arról, hogy az egyes emberek és nemzetek szabadságjogait, önrendelkezését semmibe vevő önkényuralmi állammonopolista szocializmusnak - a kommunista típusjú... Tovább

Fülszöveg

1956 magyar forradalma lépés volt a világ egész jövőjét érintő harmadik út irányában. Ez a korán jött forradalom akkor nem érhette el célját. Az állammonopolista diktatúrán alapuló kommunista reálszocializmus csődje nem jelenti azt, hogy a szervezett pénzhatalom diktatúráján alapuló pénzuralmi rendszer ne lenne maga is zsákutca. Mind az állammonopolista, mind a magánmonopolista uralkodó osztály azt hirdeti, hogy nincs harmadik út.
Harmadik út valójában létezik, ez pedig a gazdasági és a politikai monopóliumtól mentes önrendelkező társadalom, amelyben mindenki rendelkezik a személyes szabadság anyagi feltételével, az emberiség közös tevékenysége alapján létrejött vagyon ráéső, és a saját teljesítménye alapján létrejövő vagyonnal. 1956 magyar forradalma elindította azt a folyamatot, amely meggyőzte a világ népeit arról, hogy az egyes emberek és nemzetek szabadságjogait, önrendelkezését semmibe vevő önkényuralmi állammonopolista szocializmusnak - a kommunista típusjú reálszocializmusnak - el kell pusztulnia.
Ha vissza akarjuk állítani az egyes ember egyéni és közösségi szabadságjogait, akkor meg kell törni mind a szervezett magánhatalom, mind a szervezett közhatalom monopoluralmát. 1956-ban a magyar társadalom ebben az irányban tett nagy jelentőségű lépést. Ezért érezzük úgy, hogy amikor ismét válaszút elé került az emberiség, vissza kell nyúlnunk 1956-hoz, és Bibó Istvánnal egyetértésben mi is azt gondoljuk, hogy továbbra is feladatunk a magyar forradalom törekvéseinek ébrentartása, e forradalom nemes és előremutató céljainak a megőrzése mind a feledéstől, mind az elszürküléstől. 1956-ban nemcsak a magyar nép, de az egész emberiség jövőjéért is folyt a küzdelem.
A magyar nép túlnyomó része 1956-ban arról volt meggyőződve, hogy forradalomnak a részese. Ez a kezdettől fogva így élt a magyar társadalom tudatában, függetlenül attól, hogy milyen meghatározást kényszerítettek rá a pártállami politikusok, udvari történészek és megélhetési gondolkodók. A magyar nép a forradalom élményét adta tovább utódainak. Fentebb már kísérletet tettünk a forradalom különböző értelmezéseinek megfogalmazására. Forradalomra rendkívüli helyzetben kerül sor, amikor hirtelen kisülnek a felhalmozódott feszültségek, amikor az alul lévők egy rövid időre átveszik önmaguk sorsának alakítását. Az évek alatt összekuszálódott szálak hirtelen elvágásáról van szó. Ha a forradalom alatt a minden egyes ember nagyobb önrendelkezését, az emberiség közös erőfeszítései nyomán előálló anyagi javakban való igazságosabb részesedést, a nagyobb társadalmi szabadságot, a jog uralmát, az adott társadalom külföldi elnyomástól való mentességét értjük, akkor a forradalom - az emberi méltóság forradalma - meghatározás az 1956 októberében talpra álló magyar nép hősi erőfeszítéseire is ráillik. Vissza

Tartalom

A szerzőről1
Előszó11
A magyar nemzet történelmi sorsdrámájának felvonásai11
Első felvonás11
Második felvonás12
Harmadik felvonás14
Végjáték15
1956 előzményei16
Sztálin halála és az SZKP XX. Kongresszusa16
Sztálintalanítás17
1956 világpolitikai előzményei24
A NATO és a Varsói Szerződés Szervezete24
Dr. Tamáska Loránd 1956 előzményeiről27
Tamáska eszmecseréje Kádár Jánossal28
Honnan szerezték a forradalmárok fegyvereiket?33
A lengyel események és a magyar 195639
Társadalmi-politikai-gazdasági válság Lengyelországban39
Feszült szovjet-lengyel viszony45
Hruscsov kompromisszuma Gomulkával47
A magyar válság kiéleződése49
"Testvéri beavatkozás Magyarország belügyeibe"49
A tüntetés56
Katonai mozgósítás58
A Bessenyei Kör és a Petőfi Kör59
A forradalom rövid naplója61
A tüntetés engedélyezése61
Gyülekezés Pesten és Budán61
A Sztálin-szobor ledöntése63
Gerő Ernő beszéde a rádióban64
Lövöldözés a civilekre a Bródy Sándor utcán65
Fegyveres harc a beözönlő szovjet erőkkel66
A véres csütörtök68
Statárium meghirdetése72
Hazafias jellegű forradalmi megmozdulások73
Pécs és a "Mecseki Láthatatlanok"73
A Nemzetőrség létrejötte és működése77
A kibontakozás és a demokratikus átalakulás módjának keresése77
A Forradalmi tanács megválasztása80
Forradalmi Karhatalmi Bizottság létrehozásának terve81
Király Béla történelemhamisítása87
Nagy Imre és kormánya tevékenysége október 29-ig91
A sortüzek csak siettetik a forradalmat92
Mi történt október 29-től november 3-ig?94
Mindszenty József, a mártír főpap színre lép98
Mindszenty országos és nemzetközi segélyakciókat szervez98
Kádár megbízatása Rákositól: távolítsa el Mindszentyt a katolikus egyház éléről100
Mindszenty pere101
XII. Pius pápa és a magyarok102
Mit mondott Mindszenty rádiószózatában?103
Mindszenty az amerikai nagykövetségre menekül105
Előkészületek a magyar forradalom leverésére112
Döntés Kádár mellett112
Hatalmi küzdelem a szovjetvezetésben114
A Köztársaság téri pártház ostroma118
A szuezi válság hatása124
Félelem a zavargások terjedésétől128
Tüntetések Romániában128
Diákmegmozdulások Csehszlovákiában129
Nagyszabású megmozdulások Tbilisziben és más grúz városokban131
Tiltakozások a Szovjetunióban is132
Mikojan egyedül ellenzi a katonai beavatkozást132
Kádár János és Münnich Ferenc Moszkvában. Kádár nem minősíthető egyértelműen quislingnek134
Kína döntése: a Szovjetunió helyezze viszonyát a szocialista országokkal a Pancsa Síla öt alapelvére136
Gomulka szerint a válságot a magyar népnek kell megoldania138
Losonczy Géza140
A szovjet invázió katonai előkészületei142
Konyev marsall kinevezése142
Felkészülés a szovjet támadás ellen143
Forgószél hadművelet144
Újabb ellentétek a szovjet vezetésen belül144
A Nyugat üres ígéretei146
A kádári konszolidáció148
Mire ment el az abortuszpénz?149
A lengyelek kommunistaként is lengyelek150
Moszkva nagy árat fizetett158
A Nyugat és 1956161
A szovjet katonai beavatkozás elítélése161
A Nyugat felkészületlen volt173
Megtorlás a forradalom résztvevőivel szemben177
A forradalom utóvédharcának leverése177
Tűzharc Miskolcon181
A karhatalom bevetése182
A kommunista restauráció és a legitimitás183
Internálás187
A magyar nép ellenállása folytatódik188
Nagy Imre sorsának alakulása194
1956 hatása a nemzetközi kommunista mozgalomra200
Nagy Imre halála203
"Sorsomat a nemzet kezébe teszem"206
1956 világvisszhangja209
Povl Bang-Jensen, a magyar forradalom dán hőse213
Az ENSZ Magyar Jelentése215
Deportálások 1956-ban 223
Magyar állampolgárok elszállítása225
Megtorlás az erdélyi magyarok ellen229
Hogyan alakult az amerikai-magyar viszony 1956 után? 246
Nyugati ellenállás az ENSZ-ben248
Magyarország lélektani tényező a világpolitikában249
1956 hatása a kelet-európai társadalmakra253
A csehek és szlovákok reakciója254
Az orosz társadalom magatartása254
1966256
1956 tizedik évfordulóján256
1976259
A magyar forradalom 20. évfordulóján259
Harminc évvel 1956 után263
Richard Pipes és Urbán György a magyar forradalomról263
Negyven évvel az 1956-os magyar forradalom után274
Francois Furet 1956-ról276
1956 és 1989281
A berlini fal lebontása281
A határ menti piknik284
Pozsgay Imre és a magyarok harmadik útja285
Jakovlev ellentmondásos magatartása289
Pozsgay: szabadságot, egyenlőséget, testvériséget290
Pozsgay és Jakovlev291
Politikai egyeztető tárgyalások: ellenzéki kerekasztal292
Grósz hatalommentése295
Erjedés az MSZMP-ben298
Legyen-e köztársasági elnök Pozsgay Imre?298
Az 1989-es események elemzése306
Rendszerváltás308
Moszkva is szembenéz 1956 következményeivel313
Gorbacsov315
Kissinger a magyar 1956-ról320
Hányféle forradalom van?334
A forradalom értelmezései335
Szabadságharc337
Forradalom338
Nemzeti egység létrejötte340
A Független Kisgazdapárt kohéziós ereje341
A reálszocializmus lényege: a terror344
Nagy Imre lépéseinek elemzése353
Hruscsov a saját hatalmát féltette354
Kádár felelős a megtorlásokért355
Mi történtik, ha győz a forradalom?356
Alig hangzik el 1956 üzenete a XXI. század elejére360
1956 - a harmadik út irányába tett lépés361
1956 - ahogy a költők és gondolkodók látták363
Elvis Presley és a magyar forradalom378
Tévhitek 1956-tal kapcsolatosan379
Megszólalnak '56 élő hősei388
Wittner Mária parlamenti beszéde388
1956 és a magyarok harmadik útja394
A harmadik út tulajdoni alapja406
Van-e a világnak harmadik útja?411
Epilógus417

Drábik János

Drábik János műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Drábik János könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv