Amyr

Előszó

Részlet a könyvből:

Tizenegyre járt az idő, mikor szokatlanul meleg májusi napon a debreceni Aranybika szállóból kilépett két férfi és két nő. Felszálltak egy különös barnásszürke gépkocsira, amely már vagy félóra óta a szálló bejárata előtt vesztegelt. Idegen soffőrök, borbélyok, suszterinasok állták körül és találgatták, vajjon milyen márka? Erre a kérdésre egyikük sem tudott megfelelni. A gyár neve sehol sem volt feltüntetve a kocsin, de ettől eltekintve, a gép úgy alak, mint méretezés és konstrukció dolgában annyira eltért a közismert típusoktól, hogy az egybegyűlt hozzáértők végül abban állapodtak meg, hogy nem is automobil, hanem alighanem újfajta repülőgép, amelynek éppen csak szárnya nincsen.
Ennek a találgatásnak a most említett előkelő társaság megjelenése vetett véget. A kíváncsiak bizonyos megilletődéssel állottak félre a bőrsapkás, vászonkabátos, pápaszemes idegenek útjából, mialatt a szállóbeli alkalmazottak néhány vadonatújnak látszó, drága útitáskát raktak be a kocsiba. A hölgyek kényelmesen elhelyezkedtek a hátsó üléseken; a férfiak elől szálltak fel és alig hogy az egyik helyet foglalt a volán mögött, máris indult a furcsa jármű minden zakatolás vagy egyéb izgalom nélkül. A szakértők csodálkozására nem is emelkedett fel a levegőbe, hanem szépen, rendesen, úgy mint minden más becsületes gépkocsi, tovagurult a kövezete. Néhány másodpercre rá már nyomát se lehetett többé látni. Vissza